Korbáccsal marcangolta halálra saját testét egy 28 éves nő a Margitszigeten

Ennek egész pontosan 750 éve. Árpád-házi Szent Margitot apja, IV. Béla magyar király az ország megmentéséért már újszülött korában apácának ajánlotta. Margit előbb a veszprémi, majd a Nyulak szigetén épült domonkos rendi zárdába került, szerzetesi életet élt, aszkézist gyakorolt. Egészen fiatalon, 28 évesen halt meg.

Margitot a szíve alatt hordta édesanyja, Laszkárisz Mária bizánci hercegnő, amikor 1241-ben Batu kán serege betört Magyarországra. Béla király megpróbálta feltartóztatni a mongol hadakat, de a Sajónál döntő vereséget szenvedett, és Dalmáciába kényszerült visszavonulni. Margit itt, Klissza várában látta meg a napvilágot 1242. január 27-én. Utolsó elkeseredésében a királyi pár Istennek ajánlotta gyermekét. A lehetetlen pedig megtörtént: a nagykán halála miatt Batu elhagyta az országot és a meghódított területeket, nehogy lemaradjon az osztozkodásról. Béla király és felesége tartották magukat az ígéretükhöz: Margitot hároméves korában a veszprémi domonkos nővérekhez adták, ahol gondos nevelésben részesült.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Apja kolostort építtetett az akkor még csak pár évtizede létező rendnek a Duna egyik szigetén, hogy lánya ott élhessen munkában, biztonságban tizenhét társa között. Margit itt, a Nyulak szigetén tette le a fogadalmat 1254-ben, tizenkét éves korában. A király többször is megkereste lányát házassági ajánlatokkal – először a lengyel király, másodszor Ottokár cseh király volt a lehetséges vő –, biztosítva róla, hogy Róma áldását adná esküje felbontására, hiszen politikailag fontos frigyről lenne szó. Margit azonban mindkét alkalommal visszautasította az ajánlatot. Apja kérésére beleegyezett, hogy egyszer találkozzék Ottokárral. A cseh király megdicsérte Margit szépségét, mely még a rendi ruhán is átsugárzik. A lány erre felháborodva azt mondta rendtársainak: inkább levágatja az orrát, mintsem ilyen hűtlenségnek tegye ki magát a jövőben.

Margit életéről számos forrás maradt ránk, többek közt a kortársak beszámolói. Ezek alapján Margit mindvégig kitartott a legszigorúbb rendszabályok mellett. A legalacsonyabb rangú munkákat végezte, éjszakáit imával töltötte, gyakran sanyargatta, korbáccsal verte magát. A nővéreket hamar lebeszélte arról, hogy királylányként tiszteljék. Gyakran a legnyomorúságosabb betegekkel foglalkozott, akiket mindenki más megvetett.

A margitszigeti kolostor romjai, ahol Margit élt
A margitszigeti kolostor romjai, ahol Margit éltFotó: GyThomas / Getty Images Hungary

1270. január 18-án, nem sokkal a 28. születésnapja után hunyt el az önsanyargatás következtében. A legenda szerint előre megjósolta halála óráját rendtársainak. Ezután számos legenda született Margittal kapcsolatban, sírjához rengetegen zarándokoltak el gyógyulást remélve. IV. László király és az Árpád-ház más tagjai is hozzá esedeztek bajaikban. Az egyik legenda szerint Margit jövőbe látási képességgel is rendelkezett, mellyel segítette apját a politikai döntésekben.

1276-ban Margitot boldoggá, majd jóval később, 1943-ban szentté avatták. Ünnepnapját január 18-án tartják. Szent Margit legendáját Gárdonyi Géza dolgozta fel 1903-ban megjelent regényében, az Isten rabjaiban. A királylány életét születésétől a haláláig követhetjük nyomon Jancsi fráter szemszögéből, aki – bár szerzetessé avatják – szerelmes Margitba, és körülötte éli az életét. Gárdonyi a korszak történelmi, politikai eseményeire is kitekintést nyújt a könyvben. A regényből Bulla Elma főszereplésével 1942-ben játékfilm is készült. A Margitszigeten ma is látogathatók az egykori kolostor romjai. Az épületet a török megszállás idején hagyták el véglegesen az apácák.

Ha érdekelnek más kultbait cikkeink is, kattints ide:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.