Teszteltem néhány online alkoholkalkulátort, és többnyire azt tapasztaltam, hogy már egészen minimális mennyiségű, de rendszeres ivásra is azt jelzi, hogy alkoholista vagyok. Valójában az ember mikor fogjon gyanút, hogy tényleg alkoholfüggő?
Tari Annamária: Az ilyen tesztek gyakran megtévesztők, mindenesetre ha már hiányzik az ital mondjuk esténként, az figyelemreméltó. A szenvedélybetegség jellegénél fogva olyan állapot, amit az illető egy idő után már nem tud abbahagyni önerőből. Az alkoholizmusnak többféle változata létezik, a mindennapos ivástól kezdve az időnkénti nagy ivászatokig. Az ital egy idő után minden másnál fontosabbá válik, és miután a függőség kialakult, hiánytüneteket is okoz, melyek az enyhe rosszulléttől a delirium tremensig terjednek. Az ún. rátöltés gyakorlatilag a hiánytünetek enyhítését szolgálja.
A mindennapos ivás napi egy sört is jelenthet lazításképp munka után.
TA: Vannak olyan közösségek, ahol a mindennapos egy sör vagy fröccs, szinte hozzátartozik az élethez, annak természetes része, tehát a csoportnorma eleme. A normális alkoholfogyasztás, az alkalmanként kis mennyiség jelenti azt, hogy ünnepekkor vagy vendégségben megisznak valamit, ettől még senki nem lesz függő. Általában az a helyzet, hogy eleinte mindenki a szorongás oldása vagy a jókedv elérése miatt vesz poharat a kezébe, de vannak olyan karakterű emberek, akiknél ez a folyamat egyre erősebbé válik.
Az alkoholbetegek mindig arról számolnak be, hogy egyre nagyobb szükségét érezték annak a pszichés állapotnak, amiben a felszabadultság, a gátlásaik és félelmeik eltűnése, a könnyed társalgás és kapcsolatkialakítás jellemezte őket. Azt is mondhatnánk, hogy az ivás először valamilyen mankó, ami később viszont öntörvényű spirálba tekeri be azt, aki hajlamos a függésre. Aki alkoholproblémákkal küzd, már nem azért iszik, mert jólesik neki - nagyon sokszor mondják el, hogy már undorodnak az italtól, hanem mert oldani kell az elvonási tüneteket.
Gyakrabban hallom azt, hogy azért iszom, mert jól esik, mint hogy undorodom tőle, de lehajtom.
TA: Ez a probléma olyan szenvedélybetegséggé tud válni, amiben az illető azt gondolja: vele semmi baj nincs, bármikor abba tudja hagyni. Jellemzően elő is fordul, hogy egy alkoholbeteg tényleg akár - komolynak látszó - időtartamokra szünetet tart... aztán újrakezdi. Tehát "gyógyult" állapot igazán nincsen, csak "száraz". Vagyis a valódi leszokás után tényleg tartani kell az absztinenciát, különben bekövetkezhet a visszaesés.
A függőség nem gyógyítható
Az idei Szenvedélyek napján tartott előadásában dr. Zacher Gábor toxikológus elmondta, a függőség nem gyógyítható, csak az absztinencia időszakát lehet kitolni ideális estben minél hosszabbra. Segíteni pedig csak azon lehet, aki ezt szeretné, és hagyja. Mivel az alkoholizmusnak fizikai, és mentális hatásai egyaránt vannak, a kezelése több szakember segítségét igényli. Gyógyszeres terápia mellett a viselkedésterápia, csoportterápia is ajánlott megoldás, mivel a visszaesés megelőzésében fontos a motiváció kialakítása.
Egy statisztika szerint Magyarországon kb. 800.000 alkoholista él, szinte minden családban van egy. A rokonságomban is sok alkoholistáról tudok, ugyanezt az utat járták be, amit az előbb elmondtál. Mit tehetünk, ha a családunkban valakinek alkoholproblémái vannak?
TA: Az ivással az a legnagyobb probléma, hogy még a legbecsületesebb ember is tagad, a tényt súlytalanítja, és szinte ivás után rögtön képes azt mondani, hogy nem ivott egy kortyot sem. Ez a jellegzetes alkoholbeteg viselkedés jelzi, hogy a kezelés és a segítség is nehezen indítható be, mert az illető egyáltalán nem látja úgy, hogy vele bármilyen gond lenne. Egy családban, ha bárki inni kezd, úgynevezett alkoholos játszmák kezdődnek. Ezek sokszor onnan indulnak, hogy mindenkinek a tudatos és tudattalan érdeke, hogy a külső környezet előtt rejtve maradjon a baj, mert azt mindenki szégyelli.
A család bezárja magát egy visszatérő körbe, mert az ivás újra és újra előjön, a veszekedések, az ígéretek, a bocsánatkérések szintjén. Mintha egy olyan színdarabot játszanának, amiben a felvonások mindig ugyanazok, csak közben telik az idő, és pszichésen mindenkinek romlik az állapota. Eszembe jutott erről egy film, Gergő, mi is a címe? Jodie Foster egy alkoholista anyát játszik benne.
Horváth Gergely: Nekem egy Meg Ryan-film jutott az eszembe: Ha a férfi igazán szeret.
Abban hogyan zajlott az alkoholos játszma?
HG: Leginkább egy dilemma jelent meg benne: hogyan szeress valakit jól, ha ő az alkohollal van folyamatos nászban. A nő alkoholista, a férfi talán pilóta, a család esik szét. A kérdés, hogy miképp tarthat egyben egy ilyen családot a családfő? A film megoldásait nem szerettem, de egyébként azt gondolom, hogy ez például az az eset, amire jól illik az állhatatosság kifejezés: engedni sokszor bukni magunkat a másik felé irányuló törekvésében. Bukni, mert folyamatosan veszítünk a függőséggel szemben, egészen addig, míg nincs szabadulás belőle. Láttam olyat, hogy valaki a halál küszöbéről visszajött, és olyat is, aki két gyerek mellett is a halálba itta magát. Már mindegy volt. A Leaving Las Vegas című filmben mondja a hasonló karaktert játszó Nicholas Cage, amikor találkozik a nővel, hogy "soha nem kérj arra, hogy hagyjam abba az ivást."
A démonjaink mindig az életünket akarják, pontosabban annak elvesztését, és nincs más logikájuk.
TA: Tényleg nincs. Talán csak a következetes végiggondolás segíthet. Hogy valóban kibírható-e a párkapcsolat egy alkoholfüggő emberrel, akinek az együttműködésére vagy a belátására csak korlátozottan lehet számítani. Az sem mindegy, hogy egy nő vagy egy férfi alkoholizál, azt hiszem, eltérő, hogy mit gondolunk róluk. Ha gyerekek is vannak, akkor mindenképpen ők a legnagyobb vesztesek.
Volt egy négy gyerekes ismerősöm, akinek a veséi és a mája nem bírta tovább. Pedig jó anya volt, és így sem tudott harcolni a függőségével, az életével fizetett érte. És az is fontos, hogy már egy kapcsolat úgy indul, hogy valaki függő, vagy a kapcsolati térben indul el a dolog. Egy férfi mondta nekem, akinek az apja függő, hogy mindig is önző volt, az alkoholt választotta a család helyett.
A folytatásban (jövő hét kedden este) arról beszélgetünk, milyen egy alkoholista nő megítélése, és miben más a hozzáállásunk egy alkoholista brókethez, illetve egy alkoholista hajléktalanhoz. Tari Annamária arra is kitér, általánosságban hogyan csúszhatunk bele az alkoholizmusba, Horváth Gergely pedig arra, melyek azok a jellemző problémák, amelyek miatt egy férfi inni kezd.
