ünnep bánat

A karácsony nem mindenki számára egyszerű. Nem véletlen, hogy az év végén megugrik azok száma, aki megpróbálják eldobni maguktól életüket. A magány, a depresszió ilyenkor megkísértheti azokat is, akik nincsenek nehéz élethelyzetben, de egy-egy aktuális történés kapcsán mégsem tudják átadni magukat annak, amit az ünnep jelent. Szerencsés esetben ez a trauma nem marad örök emlék, de ha mégis ez történik, az rányomhatja bélyegét az eljövendő karácsonyokra is.

Így kapcsolódhat össze bánat és ünnep

Az ünnepre már gyermekként bélyegét nyomhatja egy-egy esemény: persze legyinthetünk arra, hogy ha valaki csalódik egy ajándéka miatt, de az ilyen eseményeknek is lehet jelentősége, hiszen van, aki felnőttként is emlékszik arra, hogy megijedt valamitől, vagy esetleg elszomorodott attól, hogy nem azt az ajándékot kapta, amire számított, amit remélt.

Egyes, karácsony környékéhez köthető események ugyanakkor ettől jelentősebb hatást is gyakorolhatnak ránk,

ahogyan azt Juli története megmutatja.

„Nekem a Ceauşescu házaspár kivégzésének karácsonya volt maradandó és az ünnephez kötődő, szorongást kiváltó rossz élmény. 9 évesen, a szüleim által kímélő változatot végigkövetve szomorú kettősség és nyomasztó hangulat volt a levegőben. Egyfelől drukkolni valami jobbért, másfelől, épp egy ilyen ünnep alkalmával egy kivégzés képsorait „üdvözölni” nagyon furcsa volt. Emlékszem, megszeppenve rajzoltam valamit, és írtam mellé pár sort, talán az lehetett a cédulán, hogy »Boldog karácsonyt Romániába is«, amit aztán a szüleim fektettek a fára” – árulta el.

Van, akit karácsonykor raboltak ki

A fenti események nem érintették az akkor alsó tagozatos kislány életét, Melinda ugyanakkor már felnőtt fejjel valódi karácsonyi horrort élt át egyetlen nappal szenteste előtt.

„A párom kisfiával minden évben december 23-án karácsonyoztunk: ott volt a nappaliban minden előkészítve, az ajándékok becsomagolva, így mentünk el aznap dolgozni. Én hamarabb mentem haza, hogy angyalkaként fénybe borítsam a fát. 

Összesen egy dizájnpohárkészletet nem vittek el, azt leszámítva minden ajándékot, meg persze egyebet is, amit találtak. Azóta minden évben attól rettegünk, hogy kirabolnak karácsonykor… ” – mesélte, hozzátéve, hogy mindennek tetejébe még december 24-én kellett ajándékokat keresniük családtagjaiknak, mivel azt nem akarták, hogy a lopás miatt senkinek se tudjanak adni semmit. A tömegben, kevés pénzzel, kifosztott boltokban kószálva végül találó kis apróságokat vásároltak, így mentették meg saját karácsonyukat.

És akad, aki mindenben hitét vesztette

Vannak ugyanakkor olyanok is, akik már magában az ünnepben sem tudnak hinni, mint Brigitta.

„Azért utálom a karácsonyt, mert kötelezően úgy kell tenni, mintha minden rendben lenne, pedig semmi sincsen. Végig kell csinálni a színjátékot, méghozzá meggyőzően, különben szétesik a darab, és még nagyobb balhé lesz.

Úgyhogy az ember csak csendben szörnyen érzi magát, mosolyog, és várja, hogy elmúljon.

Még ha lenne is valami hangulatod, mindenhol ez az erőltetett ájtatosság és kötelező szeretetvidámság, a sok vacakról nem is beszélve, amit már október elejétől dömpingben nyomnak a boltok” – fogalmazott.

Egyedi, hogy kinek mi a trauma

Arról, hogy a traumák és az ünnep mennyiben fonódhatnak össze, megkérdeztük Sas Eszter Krisztinát, a Dívány pszichológus szakértőjét is.

„Fontos tisztázni, mit is értünk trauma alatt. Definíció szerint a trauma egy a múltban megélt, megrázó esemény, amely túlmutat a mindennapok tapasztalatain, és fenyegeti az egyén testi-lelki egyensúlyát, integritását.

Kutatások több olyan faktort megállapítottak, melyek befolyásolják, hogy egy adott esemény traumatizáló hatású, vagy sem. Ilyen például az aktuális pszichés állapot, a személy egyéni érzékenysége az adott problémára, korábbi negatív tapasztalatok, a társas támogatás megléte vagy hogy az egyén a személyiségfejlődés mely szakaszában van.

Az agyunk hajlamos az eseményeket és az érzelmeket összekapcsolni, így könnyen kialakulhat az azonosság az ünnep és a kellemetlen élmény között. E miatt az összekapcsolódás miatt előfordulhat, hogy az érintett az elkövetkező karácsonyokon is átéli a negatív érzéseit az ünnepi időszakban” – fogalmazott a szakértő. 

Ha ilyen helyzetbe kerülsz, érdemes lehet ezt szakemberrel, azaz pszichológussal feldolgozni, és fontos lehet Sas Eszter Krisztina szerint az is, hogy az ünnepet olyanok körében töltsd, akik értik és megértik helyzeted és érzéseidet. Saját magunk közben azon is dolgozhatunk, hogy megtaláljuk, mi milyen formában tudjuk megélni az ünnep nyugalmát.

A karácsony mindenkinek stressz

Ez az időszak ugyanis a szakértő szerint mindenképpen nehéz – még akkor is, ha lelkünk egészsége rendben van.

„A karácsony az egyik legrizikósabb időszak a mentális egészségünk szempontjából. Rengeteg elintéznivaló, nyomás, elvárások, konfliktusok… Csak néhány azok közül a stresszorok közül, amelyek végigkísérik ezt az időszakot.

A társadalmi nyomás és a különböző vélt vagy valós elvárások nyomán a lecsendesedés és meghittség helyét sok esetben a feszültség, az idegesség és a stressz veszi át.

Tehát sokunknak emiatt is nehéz igazán szeretni a karácsonyt” – mondja a pszichológus, aki saját munkájában hangsúlyt fektet arra, hogy mindenki magának teremtse meg az ünnep lényegét.

„Ehhez fontos végiggondolnunk, hogy a társadalmi konvencióktól és a családi hagyományoktól mentesen számunkra mit jelent ez az ünnep, és mit szeretnénk átélni általa. Fontos azt is látnunk, hogy semmit sem muszáj, nem kell olyat csinálnunk, amit nem szeretnénk, és másokra se erőltessünk olyat, ami számukra diszkomfortos. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy igenis jogunk van a saját szabályaink és elképzeléseink szerint ünnepelni. Ha például egyébként van egy mérgező családi környezetünk, nem kell odaülnünk a karácsonyi asztalhoz, és megint kitenni magunkat az érzelmi megrázkódtatásoknak vagy bántásoknak, csak mert karácsony van.

Dönthetünk úgy, hogy akár egyedül, akár más, számunkra fontos emberekkel töltjük inkább ezt az ünnepet.

Természetesen nem mindig olyan egyszerű szembemenni a hagyományokkal és a megszokással, mint ahogy most leírva tűnik. Ugyanakkor nagy lépést teszünk önmagunk felé, ha magunkat választjuk, és elkezdjük azt nézni (az ünnepekkor és egyébként is), ami számunkra jó, és nem pedig másoknak igyekszünk megfelelni” – mondta a szakértő. Ha a családi traumafeldolgozásról olvasnál többet is, ajánljuk ezt a cikkünket, melyben családfakutató beszél arról, mi mindent ültethet el bennünk az, ha titkolják a sorsunkkal kapcsolatos valóságot előlünk is.