karácsonyi vacsora séta

Ahogyan Hófehérke gonosz mostohája folyton a tükre előtt illegette magát, kérdezgetve, hogy még mindig ő-e a legszebb a vidéken, úgy többségünk is hasonlóan tükörfixációban szenved, amikor a karácsonyi vacsi nevelte pocakját nézegeti elölről és oldalnézetből minden reflektív felületen, azon tanakodva, hogy vajon másoknak is fel fog-e tűnni a felszedett felesleg. A gonosz mostoha mintájára mantraszerűen tesszük fel aggódva a kérdést magunknak: „Kis karácsony, nagy karácsony, rám fér-e még a kabátom?” És talán a kabát igen, de a nadrág mintha hirtelen összement volna a mosásban… „Semmi baj – nyugtatgatjuk magunkat. – Majd lemozgom!” De vajon mégis hány órányi sétára van szükségünk ahhoz, hogy ledolgozzuk a karácsonyi vacsi terhét?

Hull a pelyhes fehér hó, felcsúszik pár pluszkiló

Világszerte súlygyarapodással jár a karácsonyi zabamaraton, mert ugye senkit sem szeretnénk megbántani azzal, hogy amikor vendégségbe megyünk hozzá, akkor nem kóstolunk végig minden nyálcsorgatóan illatozó ételkülönlegességet. Különös veszélyzónának számít a nagymama karácsonyi összejövetele, amelyen szeretetteljesen fogja beléd tukmálni azt a második adag pulykát és a sokadik sütit. És a végén úgy járunk, hogy már nem járunk, hanem gurulunk: egy kutatás szerint egy átlagos ember a testsúlyának 0,4-1 százalékát szedi fel karácsonykor. Magyarán, egy 70 kilós nő 0,22-0,7 kilóval gyarapszik két nap alatt, ami akár magasabb értékre is felcsúszhat, főleg, ha a családról családra járás hagyományát követi.

Egy másik számítás már keményebb adatokat mért. A briteknél 0,5-1 kiló is könnyen felcsúszhat a karácsonyi ünnepek alatt az emberre. A legtöbb ember pedig nem tudja leadni újév után sem ezt a tömeget, ami azért problémás, mert ha valaki túlsúlyossá válik vagy elhízik, akkor megnöveli az olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, mint a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke.

Mennyit kell sétálni, hogy ledolgozzuk a karácsonyi vacsit?

A brit kutatás úgy számolta, hogy az emberek átlagosan 3475 kalóriát fogyasztanak egyetlen karácsonyi vacsora alkalmával, ami egy 84 kilós embernek 12 órányi gyaloglást jelent. Azonban a magyar menü jelentősen máshogyan néz ki, szóval nekünk mennyit kellene sétálnunk?

Általában a halászlé, pulykasült burgonyapürével, töltött káposzta és mákos bejgli szokott karácsonyi vacsorának számítani hazánkban. A KalóriaBázis segítségével kiszámítottuk, hogy egy fő részére mindenből egy adag étel ezekből (bajai halászlé tésztával 183 kcal, pulykasült 181 kcal, burgonyapüré köret 287 kcal, erdélyi töltött káposzta 277 kcal), a mákos bejgliből 10 dkg (39 kcal) és az ezeket leöblítő egydecinyi száraz vörösbor (68 kcal) összesen 1035 kcal-t ad ki. De vegyük figyelembe, hogy ehhez hatalmas önkontrollra is szükség van, mert azt feltételezi, hogy meg tudod állni, hogy repetázz valamiből (vagy mindenből). 

Ez egy teljesen szép értéknek tűnik, azonban mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az ünnepi trakta a vacsoránál nem áll meg: az éjszakába nyúló beszélgetések alatt ki ne enne meg például 5 darab szaloncukrot (239 kcal), 5 darab mézeskalácsot (darabonként 10 grammal számolva 1600 kcal), és inna meg közöttük mondjuk egy korsó sört is (220 kcal)? Így már is nem állunk olyan messze a britektől kalóriabevitel terén, egy masszív 3094 kcal-t mi is össze tudunk dobni az est végére. 

Ez szép és csodás, de mennyi sétát jelent ez a valóságban? Ha meg akarjuk tudni, mennyi kalóriát mozoghatunk le egyórányi sétával, akkor a 2,8 kalóriát kell megszoroznunk a kilóink számával. További befolyásoló tényezők többek között a kor, a biológiai nem, de számoljunk most csak a testsúllyal az egyszerűség és az általánosítás kedvéért.

Ha úgy érzed (jogosan), hogy nincs ennyi időd az ünnepek alatt sétálgatni, akkor megpróbálhatsz idén sziklaszilárd önfegyelemmel jobban figyelni az ételadagjaidra, és szívszakadva bár, de nemet mondanod a nagymamád tukmálására.