Az adrenalin-mámor
A csúcsponthoz vezető úton még egy közvetítő anyag támogat bennünket, ami nem más, mint az adrenalin, amely egyébként, veszélyes helyzetekben, vagy a menekülésre, vagy a harcra serkenti energiatartalékainkat. Ezen energiák mobilizálása gyorsítja a zsírlebontást, egyidejűleg nyugalmi állapotba helyezi a gyomor-bél traktust, illetve a húgyhólyag záróizma is összehúzódik. Az adrenalin-mámor, a csúcspont elérését követően, elszáll, ezzel szemben úgy a nőknél, mint a férfiaknál, a prolaktin nevű közvetítő hormon koncentrációja emelkedik. Ez a vegyület, amely leginkább tejtermelő hormonként is ismert, a szexuális együttlét során, gátló, késleltető hatást fejt ki.
A férfiaknál, a tesztoszteron szint, az orgazmust követően, jelentősen csökken, és többek között ez vezet ahhoz, hogy a férfiakra hosszabb ideig nem hatnak a szexuális stimulációk.
A nők, a megemelkedett prolaktin-szint ellenére, továbbra is fogékonyak az izgalmakra, és hogy további szexuális csúcspontokat éljenek át. Ennek egyik oka lehet, hogy esetükben, a tesztoszteron szintje az orgazmust követően nem csökken, hanem ellenkezőleg, emelkedik.
Sörtűz és tűzijáték
A szervezetet már egy csók is felpörgetheti, ugyanis az ajkak azokhoz a testrészekhez tartoznak, melyekben a legtöbb, érintésre érzékeny ideg található. Csókolózás közben az ajkakban lévő idegpályák a jelzések sortűzét zúdítják az agy felé és ott egy tűzijátékhoz hasonló reakciót váltanak ki. Hirtelen szapora lesz a pulzus, emelkedik a vérnyomás, a pupillák kitágulnak, mélyebb lesz a levegővétel, a racionális gondolkodás tompul.
Már ebben az esetben felléphet az úgynevezett szexuális pirulás. A bőrpír terjedése a has tájékán kezdődhet és legtöbb esetben a nyakra, a mell környékére, az arcra, néhány esetben a vállakra, illetve a combokra terjed tovább. Ennek oka egyszerű, az izgalom által felkorbácsolt vérkeringés váltja ki.
Bizonyos agyközpontok gondoskodnak arról is, hogy a már elért izgalmi állapotot ne tekintsük elég kielégítőnek, egy leküzdhetetlen késztetés keletkezik bennünk arra, hogy a nemi szerveket, tovább stimuláljuk, a pille könnyű érintést, esetleg erősebb nyomás váltsa fel. Az érzékelő receptorok stimulálása elektromos impulzusok ezreit juttatják el az agyba.
Erekció, ejakuláció és orgazmus
Agyunk egy területe, a hypotalamusz, a vegetatív idegrendszeren keresztül gondoskodik arról, hogy az erek kitáguljanak. Ennek következtében a sejtek több oxigénhez jutnak, a pénisz és a klitorisz szöveteiben felgyülemlik a vér: a klitorisz térfogata duplájára, esetleg háromszorosára nő, a szeméremajkak megduzzadnak. Az izgalom fokozódásával kitágul a hüvely, a mellbimbók és a mellbimbók sötét udvara is megkeményedik. A pénisz erekciója során a makkban, az előbőrben és a péniszen lévő idegvégződések különösen fogékonyak a további izgatásara.
A vegetatív idegrendszer a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerből - tevődik össze, amik részben teljesen különböző feladatokat látnak el. Miközben a paraszimpatikus idegvezetékek az erekció létrejöttét vezérlik, és ezáltal előkészítik az orgazmust, a szimpatikus kiváltja a magömlést, illetve az orgazmust.
Annak tényét, hogy az erekció, ejakuláció és az orgazmus vezérlése különböző idegpályákon keresztül történik, néhány betegségképen is kimutatható. Vannak férfiak, akiknél a szexuális együttlét során elmarad a magömlés, annak ellenére, hogy a pénisz erekciója bekövetkezik és az orgazmus élményét is átélhetik.
Kutatók évekkel ezelőtt hasonló, a nemi szervektől az agyhoz vezető dupla idegpályát a nők esetében is izoláltak, és ezzel egy hosszú tudományos vitának is véget vetettek. Megállapították, hogy nők, akik gerincsérülés következtében lebénultak, akik alsótestükben semmit nem éreznek - átélhetik az orgazmus - amennyiben a hüvelyt és a méhnyakat közvetlenül stimulálják. Ennek oka: a női orgazmusnak nem csak két, vaginális és klitorális variációja van. Nyilvánvaló, hogy a két változat különböző pályákon jut el az agyba. Mialatt a klitorisz valamennyi ingert a gerincvelőn keresztül juttat el a felső tartományba, a vagina stimulációjából keletkező ingereket a vangusideg közvetlenül juttatja el az agyba.
Tehát ahhoz, hogy a vaginális orgazmus bekövetkezzen, a gerincvelőnek nem kell feltétlenül épnek lennie. A fenti állítást alátámasztja az is, amikor agyunk, röviddel a csúcspont elérése előtt teljes fordulatszámon pörög, ha bekövetkezik az orgazmus, testünk feletti tudatos kontrollunk részben vagy egészében kikapcsol, több izomcsoport reflexein keresztül, görcsös rángások következtében pedig az izgalom kioltódik. Az eseményben az egész test részt vesz, a pulzus felgyorsul. Nőknél az orgazmus a hüvely külső harmadának heves, ritmikus összehúzódásával kezdődik, amely az egész medencére átterjed.
Röviddel azelőtt, hogy a férfiaknál az orgazmus illetve az ejakuláció bekövetkezik, a prosztata és az ondóhólyag, a szimpatikus idegrendszer parancsára, a hátsó húgyvezetékbe juttatják váladékukat. A folyamat során olyan mennyiségű ondó gyülemlik fel, hogy az ejakulációs reflex kiold;a medencefenék és a hólyagnyak ritmikusan összehúzódik, és a sperma lökésszerűen katapultál a péniszből, ezzel egyidejűleg a záró izomzat ráng.
Az orgazmus bekövetkeztével a nemi szervek és a test többi része ismét nyugalmi állapotba kerülnek - ami a nők esetében percekig is eltarthat. A férfiaknál, a nőkkel ellentétben bizonyos ideig is eltarthat, míg a nemi szervekben található idegek újabb stimulációkra is fogékonyak lesznek. Ez az idő a fiatalabb férfiaknál rövid, az életkor növekedésével azonban mind hosszabbá válik.
Mi történik szex közben a testben I.
