Nos, a felnőtt ember az, aki tudja, hogy bűneit mindhalálig cipelnie kell. De míg idáig jutnánk, hadd mesélem el Judit történetét, melyet talán ismersz.
A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos operája. Kékszakállú új asszonyt hoz a házhoz, s megmutatja neki a palotáját, melynek csarnokában hét lezárt ajtó található. Minden a tiéd lehet, mondja asszonyának, de a hetedik ajtót soha ne nyisd ki.
Judit nem hallgat rá. Véres folyam, fegyverek, tömérdek kincs, illatos kert, hatalmas ország tárul fel, ahogyan az ajtókat sorra nyitja. A hatodik ajtó mögött könnyek tava várja. Kékszakállú ekkor már könyörög, ne nyisd ki az utolsót! Judit nem hallgat rá, mindent tudni akar. És akkor feltárul a hetedik ajtó. Előjönnek a mögé zárt, eltemetett régi asszonyok. Körbefonják, maguk közé zárják Juditot. S amikor az ajtó újra bezárul, ő a régi asszonyokkal együtt örökre a múlt foglya marad.
Szűz és kurva egy személyben
A téma örök. Lehet-e titkom előtted, ha szeretlek? S neked lehet-e titkod énelőttem? Ki kell-e nyitni lelkünk mind a hét ajtaját? Sokan, amikor szerelembe esnek, úgy érzik, mindent el kell mondaniuk. Mint egy kabátot, lelküket ki kell fordítaniuk. Okosan teszik? Biztos, hogy minden titkunkat, korábbi életünk minden részletét el kell mondanunk? Vagy okosabb egy kis zugot megtartani magunknak? Ami persze nem azt jelenti, hogy bármit is le kell tagadni. Csak annyit jelent, hogy nem kell mindent elmondani. Ez sokszor nehéz. Titkot cipelni, egyedül, felnőtt embert kíván. Sokkal könnyebb bevallani: tegnap az irodában megcsókoltam Ferit. Lesz ennek a csóknak folytatása? Nem lesz? Akkor minek a vallomás? Azért, hogy megkönnyebbüljünk, hogy megszabaduljunk lelkiismeret-furdalásunk terhétől, és elnyerjük a bocsánatot. A feloldozást. Így tesz a gyerek is, amikor bevallja, én rúgtam be labdával az osztályterem ablakát. Holott ahogyan Popper mondja:
„felnőtt ember az, aki tudja, hogy bűneit mindhalálig cipelnie kell”.
Nem rakhatja át senki más vállára.
Felnőtt az, aki képes elviselni érzelmeinek különbözőségét, ellentmondásait. Hiszen az emberi lélek nem egyértelmű. Biztonságot akar, de kalandokra is vágyik. Hűséget akar és változatosságot. Jó anya és végzet asszonya akar lenni egy személyben. De hol ez, hol meg az. Szűz és kurva egy személyben. El lehet, el kell ezt mondani?Tanulj meg hallgatni!
Sok ember úgy gondolja, hogy az a bizalom jele, ha intimitásokat árul el az életéről. De mi értelme ennek? Amikor elkezdi elmesélni régi kapcsolatait, általában a rossz dolgokat említi. Ehhez pedig nincs joga. Nem szolgáltathatja ki azt az embert, akivel korábban együtt élt. Arról nem is beszélve, hogy önmagáról állít ki – meglehetősen rossz – bizonyítványt, aki elmúlt kapcsolatait sározza. Ha viszont a régi szép dolgokról mesél, azzal új partnerének okoz fájdalmat, hiszen úgy érezheti, hogy összehasonlítják a korábbival, s ebben az összehasonlításban alul maradt. Egy jó kapcsolat nem jelenti azt, hogy a másiknak nem lehet titka előttem. Két felnőtt, szabad ember életét a gondolatok, élmények, örömök és kínlódások megosztása jelenti. De ez a megosztás nem lehet teljes.A bölcsesség így szól: „mértékkel kérdezz, és tanulj meg hallgatni, mert minden embernek szüksége van arra, hogy a lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának”.
(Cikkünk Popper Péter Felnőttnek lenni…című könyve felhasználásával készült.)
