Az amerikai társadalom nagy része nem lát kifogásolni valót abban, ha a katonák szexuális orientációjukat nyíltan vállalva szolgálnának a hadseregben, írja hírlevelében az ELTE TÁTK. A Pentagon napokban nyilvánosságra hozott belső felmérése szerint maguk a katonák sem gondolják, hogy a szóban forgó "Ne kérdezd, ne mondd el" – irányelv visszavonása negatív hatással lenne eredményességükre.
"Don't ask, don't tell", azaz "Ne kérdezd, ne mondd el" – ezt az elvet követte az amerikai hadsereg a szolgálatba lépő katonák szexuális orientációjának kezelésére vonatkozóan 1993 óta. A Bill Clinton elnöksége alatt bevezetett stratégia eredeti célja az volt, hogy a hadsereg kötelékeibe belépni kívánó férfiakat és nőket ne érje hátrányos megkülönböztetés másságuk miatt.
A jelenlegi elnök, Barack Obama választási kampánya során tett ígéretet arra, hogy visszavonatja a jogszabályt, amely emberjogi és melegjogi aktivisták szerint diszkriminatív, mivel nem engedi, hogy a katonák nyíltan vállalják másságukat, nem kérdezik ugyan tőlük, de ha elmondják, az okot adhat szolgálati viszonyuk megszűntetésére.
A Pew Research Center felmérése szerint a lakosság körében is széleskörű támogatást élvez a nyilvánosság előtt DADT szabálynak nevezett elv visszavonása. A megkérdezettek 58 százaléka támogatná, ha a meleg katonák identitásukat nyíltan vállalva szolgálhatnának; és arányaiban ezek kevesebb, mint fele, 27 százaléka ellenezné csak az alkalmazott stratégia visszavonását. A kutatás összehasonlító adatai szerint a támogatóké nem változott, de az ellenzők aránya jelentősen csökkent a kilencvenes évek óta.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosságon belül jelentős különbségek mutathatók ki a DADT visszavonásával egyetértők, illetve az azt elutasítók között. Míg ugyanis a demokraták 70, a függetlenek 62 százalék viseltet pozitív attitűdökkel a meleg katonák jogai iránt, addig a republikánusokat erősen megosztja a kérdés. Utóbbiak 40 százaléka pártolja, 44 százaléka ellenzi a visszavonást.
