Ha gyermekkorunk húsvétjaira gondolunk vissza, mindannyian szó szerint édes emlékként őrizzük a vasárnapi csokivadászatot: mindegy, hogy a lakásban vagy egy kertben kezdhettünk meg az édességek keresgélését,
meghatározó élmény mindenki számára az, amikor rábukkan egy bokor tövében vagy fa odvában csillogó apró csokoládéra.
Ilyenkor még nem különösebben foglalkoztat senkit sem az, miért épp azok az állatok jelennek meg a csomagoláson, amelyek. Felnőtt szemmel azonban már érdekesebb kérdés lehet, honnan ered a húsvéti édességek szimbolikája.
Nyúl és tojás: a húsvét fő jelképei
Ami szinte biztosan minden gyerek ajándékai közt ott van, az a húsvéti csokinyuszi és csokitojás – kevesen tudják azonban, hogy a nyúl úgy került a húsvéti ünnepkör közelébe, mint Pilátus a krédóba, hogy stílusosan fogalmazzunk. A 16. századi Németországból eredhet a nyuszikultusz egy félreértés nyomán: akkoriban a gyöngytyúk számított nagyon értékes húsvéti ajándéknak, mert a belőle főzött leves előkelő ételként volt számontartva. (Ezt azok, akiknek volt már szerencséje gyöngytyúklevest enni, megerősíthetik.) A gyöngytyúk németül Haselhuhn – a nyúl pedig Hase, a Huhn elkopásával és egy betű elvesztésével pedig már meg is kaptuk a nyuszi hagyományának lehetséges eredetét.
Ezt alátámaszthatná az a tény is, hogy míg a gyöngytyúk valóban tojik tojást, a nyuszi csak valami egészen mást – a tojás azonban jó eséllyel nem ezzel a vargabetűvel került a húsvétkor csokoládéból megformálandó finomságok palettájára. A tojás az új élet szimbóluma, húsvétkor pedig Jézus Krisztus földi életének dimenzióját tekintve ugyan valóban meghal, ám feltámadásával új életet kezd, s ennek az új életnek az ígéretét hozza el a keresztények számára is.
Áldozati bárány
Jézus, az Isten báránya: a kifejezést a nem hívők is hallhatták sokszor. Az Ószövetség legrégebbi áldozati állata a bárány, már Ábrahám is bárányt áldoz az Úrnak, és az Egyiptomból való kivonulás idején is bárány vérével kenik meg az ajtófélfákat.
Erősíti ezt az összefüggést az is, hogy a Jézus és tanítványai beszélte arámi nyelvben a szolga és a bárány jelentést ugyanaz a hangsor hordozza
– így az Isten szolgájaként is ismert Jézus könnyen válhatott Isten bárányává, egy valóban ártatlan Istenemberré, akit áldozatként feszítettek keresztre.
A Szentírás gazdag szimbólumrendszerében egyértelmű, hogy Jézus áldozati bárányként tekintett magára, így teljesen logikus, hogy a szelíd, rajzolt képében mindenképpen bájos állatnak sikerült kivívnia azt a rangot, hogy ott sorakozhasson a nyulak és a tojások közt a boltok polcain.
Csibe és más szárnyasok
Ha a tojás szimbolikáját ismerjük, nem nehéz már addig eljutni sem, hogy miért kerülhetnek tojásból kibújó, pelyhes kis állatok a húsvéti ünnepkörbe: mind az új élet megtestesítői, így a tojáshoz hasonlatos szimbólumok, melyek ráadásul ártatlanságukban is jól illeszkednek a húsvét üzenetéhez.
Van még egy erőteljes szimbóluma a húsvéti ünnepkörnek, még ha édességek csomagolásán nem is jelenik meg, ez pedig nem más, mint a barka, a legelső ágas virág, mely a Kárpát-medencében fellelhető. A barkát virágvasárnap, azaz húsvétvasárnap előtt egy héttel, Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának ünnepén szentelik meg a templomokban – a következő évben pedig annak elégetett hamvát használják a hamvazószerda szertartásán.
A barka azokat a pálmaleveleket helyettesíti, melyeket a Biblia szerint Jeruzsálemben Jézus elé fektettek: amolyan jobb híján megoldás pálmafák hiányában,
melynek komplex szimbolikája alakult ki, de megtalálható sok ember húsvéti terített asztalán is, tojásokkal díszítve. A húsvét mellett – vagy néha helyett – a tavasz elérkeztének ígéretét hordozza egy csokor barka.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
