Legtöbben tudják azt, hogy bár a felsorolt összetevők mennyiségi sorrendben követik egymást - vagyis az van legelöl, amiből a legtöbb van egy termékben, és a legvégén azt olvashatjuk, amiből a legkevesebb –, a felsorolásból mégsem derül ki, hogy mennyi a tápanyag és az milyen fajta. Jó lenne tudni, hogy 100 gramm húskészítményben a hátulról a harmadikként feltüntetett só hány grammot is jelent valójában. Sajnos hiába nem találjuk a tartósítószert a hozzávalók között, ha mondjuk ott szerepel a mustár, ami eleve kész élelmiszer, abban simán benne lehet, nem kötelesek feltüntetni annak a hozzávalóit is. Pedig a színezék és a tartósítószer minden válaszadó listáján szerepelt, mint olyan adalékanyag, amit nem szívesen lát az ételek hozzávalói között.
Diatetikust minden éhes ember mellé
Elszomorító, hogy alig találni olyan felvágottat, amiben ne lenne glutén vagy kazein. Mit is keres egy virsliben gabona vagy tej, arról jobb nem is beszélni, de nagyon nehéz azoknak az élete, akik speciális diétára kényszerülnek. Meg kell tanulniuk mindent az összes élelmiszeripari adalékról. Szinte alig találni olyan félkész vagy készételt, amiben ez a két komoly allergén ne lenne benne.
RDA az iránymutató
Kicsit talán könnyebb a dolga azoknak, akik fogyókúráznak. Sok élelmiszeren rajta van a kalóriatartalma, sőt, komolyabb cégek feltüntetik az RDA, vagyis a Recommended Dietary Allowance, azaz ajánlott napi táplálékbevitelnek megfelelő mennyiséget is. Az RDA iránymutatónak készült, de sok táplálkozási szakértő vitatkozik az ott megadott számokkal, különösen igaz ez némelyik vitamin mennyiségére. Sokan megtévesztőnek, elavultnak, és a gyártók által erősen manipuláltnak tartják az RDA rendszert.
Az RDA rendszert az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években határozta meg és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét figyelembe véve. Az RDA minden vitaminra és ásványi anyagra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország, köztük Magyarország is elkészítette a saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb.
Feltüntethető vitaminok, ásványi anyagok, és azok felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyisége (RDA)
A jelen előírás szempontjából egy vitamin, illetve ásványi anyag mennyisége akkor tekintendő jelentősnek, ha 100 gramm vagy 100 milliliter termékben, illetve – abban az esetben, ha egy csomag egy adagnak felel meg – egy csomagban az adott vitamin/vitaminok, illetve ásványi anyag/anyagok mennyisége legalább a táblázatban feltüntetett mennyiségek 15%-a.
Forrás: www.omgk.hu
Sok zsír, vagy sok cukor
Az amerikai diétázók még mindig a zsírra figyelnek, ezért aztán gyakori a nulla zsírtartalmú majonéz sok cukorral (belegondolni is borzasztó, hogy mi lehet a zsírmentes majonézben), míg hazánkban inkább a szénhidrátmentes vagy alacsony szénhidrát-tartalmú diéta hívei az emberek, ezért sok cukormentes terméket találni, persze magas zsírtartalommal. Nehéz ügy. Nincs mese, annak, aki biztosra akar menni, félkész vagy készételeket egyszerűen tilos vásárolni.
Ezzel szemben egy amerikai címkén világosan elolvashatjuk, hogy mennyi zsír, koleszterin és só van a termékben. A zsírokat kapásból két részre osztják, a telítettre és a telítetlenre. Látható a napi RDA értéknek megfelelő osztályozás, sőt, a szénhidrátból is külön kiemelik a rostokat, amit az ember szervezete nem tud feldolgozni, vagyis levonható a szénhidrát mennyiségéből. Külön megemlítik az allergéneket és a sót, olvasható, egységes formában.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Szívalapítvány már megfogalmazta az álláspontját az élelmiszer címkézésével kapcsolatban:
- - Kötelező címkézés valamennyi élelmiszeripari terméken, a csomagolás elülső lapján, és a hátoldalán is.
- - A hátoldali címkézésen szerepeljen a legfontosabb 8 információ: az energia, fehérje, szénhidrát, a cukor, a rost, a zsír, a telített zsír, a transzzsír, és a só tartalom 100 gramm/100 ml termékben.
- - Leegyszerűsített, elülső oldali címkézés, hogy a fogyasztó ránézésre ki tudja választani az egészségesebb termékeket, ezért csak 4 összetevőről adjon információt: energia, telített zsír, cukor és só.
- - Kötelező többszörös színkódolás az elülső lapon piros, sárga és zöld színnel, melyek a fenti négy összetevő magas, közepes, és alacsony szintjét jelölje.
- - Önmagában a Napi Beviteli Érték (NBÉ%) nem alkalmas annak gyors eldöntésére, hogy a jelenlévő összetevő szintje kis, közepes, vagy magas. Felmérések szerint a fogyasztók kedvelik és megértik a színkódolást, ugyanakkor a NBÉ% nem érthető meg könnyen.
- - Az NBÉ% jelölést alkalmazása csak akkor támogatható, ha azt színkódolással társítják. A beosztás az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) állásfoglalásán alapuljon.
- - Minden élelmiszer címke legyen olvasható. A címke betűmérete legyen legalább 3 milliméter, és megfelelő kontraszt legyen biztosított a nyomtatás és annak háttere között.
Forrás: www.mnsza.hu
Ehhez képest a gyakorlatban a következőket kötelező megadni:
- a nettó mennyiséget
- az előállító vagy forgalmazó nevét és címét
- a tárolásra és felhasználásra vonatkozó előírásokat, illetve a termékösszetételt. Az élelmiszer összetevőit súly szerint csökkenő sorrendben, magyar nyelven kell feltüntetni
- A gyorsan romló élelmiszereknél (például állati eredetű élelmiszer, gomba) mindig fel kell tüntetni a fogyaszthatósági határidőt („fogyasztható: hónap/nap" vagy „fogyasztható nap/hónap")
- A hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőség-megőrzési időtartamuk („minőségét megőrzi: év/hónap/nap") van
- Az élelmiszeren fel kell tüntetni továbbá, ha allergén anyagot (például mogyorót, zellert, rákot) tartalmaz
- Az élelmiszerek eladási árát és egységárát egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, Magyarországon forintban kell feltüntetni.
- „Diétás élelmiszereknek" csak azokat az élelmiszereket nevezhetik, amelyek speciális táplálkozási igényeket elégítenek ki, például azok számára készültek, akik emésztési- vagy anyagcserezavarban szenvednek
- A termék csomagolásán jól láthatóan fel kell tüntetni, ha a termék géntechnológiával módosított anyagokat tartalmaz.
Forrás: tudatosvasarlo.hu
Kötelező lesz feltüntetni az eltitkolt adalékanyagokat is
Egy évvel ezelőtt került az EU elé az egységes európai élelmiszercímkézési javaslat, biztató részletekkel. Az új szabályozás pontosítja például a húskészítmények feliratozását. Ha egy májkrémhez felhasznált disznó Kínában született, és ott is hizlalták, de Ukrajnában vágták le, viszont Magyarországon csak feldolgozták, akkor is mindhárom országnak meg kell jelennie a címkén. Így talán eltűnnek a Magyarországon csomagolt, de Kínában termesztett piros-fehér-zöldre csomagolt fokhagymák is, hiszen a címkén ezentúl nem lehet majd szabad szemmel láthatatlan betűvel feltüntetni a termelő országot.
Kötelező lesz feltüntetni az élelmiszer eddig eltitkolható energia-, só-, cukor-, zsír- és telítettzsír- tartalmát is. Addig is nem tehetünk mást, mint a józan eszünkre hallgatunk, és megpróbálunk utánanézni a homályosan megfogalmazott adalékanyagoknak, a tápanyagtartalomnak, és a lehető legkevesebb előre feldolgozott élelmiszert fogyasztjuk.
