Ezt olvastad már?
A képen egy kézben tartott pénztárca látható, benne néhány magyar forintos bankjegy. Három tízezer forintos bankjegy és egy húszezer forintos bankjegy. Összesen 50 000 HUF. A háttér fekete. A kép színtelítettségét javították.
Életem

Ebbe menekítik most a pénzüket a magyarok – tömegek kaptak rá erre az adómentes befektetésre

Magyarország térképe vármegyékre felosztva
Mindennapi

Újra megyék lesznek a vármegyékből: ilyen költségekkel jár

Mindennapi

Több ezer nyugdíjasnak jár a 118 ezer forintos pluszpénz: indulnak az utalások

Tipikus kis bank New Yorkban, 1922-ben, banktisztviselőkkel a nyitott széf előtt
Offline

Állami pénzhamisítás Magyarországon: az ország adósságát fizették volna ki játékpénzzel


Életem

Drasztikus áremelkedés az áramszámlákon: van, akinek 30 százalékkal kell többet fizetnie

Fiatal pénzügyi könyvelő, aki az íróasztalánál ülve laptopon dolgozik, és papír alapú pénzügyi jelentéseket, valamint adószámlákat ellenőriz.

A korábbi 2-4 forintos kilowattóránkénti árról közel 15 forintra emelkedett a KÁT-díj. Van olyan cég, ahol 30 százalékkal magasabb a villamosenergia költsége.

Gerhát Petra

2026. 05. 22. 17:30

Offline

A Miramare-kastély sötét titkai: Sissi sógorának otthonát ma is elátkozott helynek tartják

Miramare kastély

Hófehér falak, türkizkék tenger és egy burjánzó botanikus kert – a Miramare-kastély Trieszt ékköve, amely első látásra maga a paradicsom. Ám a festői kulisszák mögött egy sötét legenda húzódik meg: a helyiek szerint a palota elátkozott, és minden lakójára tragédiát hozott.

Ballagó Petra

2026. 05. 20. 20:00

Fotó: RudyBalasko / Getty Images Hungary
Mihállyal, Szerb Antal regényhősével Velencében találkozhatunk először. Egy éjszaka felesége, Erzsi nélkül indul felfedezőútra. Lenyűgözik a házak közt futó csatornák, a gondolák, „a lagúna és a város téglavörös-rózsaszín derűje”, magával ragadja Velence sikátorainak hangulata, úgy érzi magát, mintha hazaérkezett volna.
Néhány nappal később Mihály és Erzsi folytatják útjukat. A következő állomás Ravenna. Mihály ismét egyedül veszi nyakába a várost, és ellátogat a San Vitale-székesegyházba, hogy megnézze az ötszázas évek közepén készült bizánci mozaikokat.
„Egyedül akarta megnézni a híres bizantin mozaikokat, Ravenna legfőbb nevezetességeit, mert most már tudta, hogy sok dolga van, amit Erzsivel nem oszthat meg, és ez is azok közé tartozott. (...) a ravennai mozaikok... azok saját múltjának műemlékei voltak.”
„(...) Mihály egyszerre elnevette magát. Hirtelen megértette a Dóm egész tragikumát. Hogy itt áll a páratlan szépségben, és senki sem veszi komolyan. Idegenforgalmi és műtörténeti nevezetesség lett, és senki sem gondolná róla, senki sem hiszi már el neki, hogy azért van itt, hogy Isten és a város dicsőségét hirdesse.” Firenzében vihar tör ki, és a nászutasok a Dómba menekülnek az eső elől.
Az eső Fiesoléban is kitart. Mihály és Erzsi „bemenekültek a kolostorba, és megnézték a sok keleti ócskaságot, amit a jámbor barátok a századok folyamán misszióikból hazahoztak”.
Vonatra szállnak, és tovább utaznak Róma felé „a toszkán tájban, zöld és tavaszias dombok között”.
A bonyodalmak Cortonában kezdődnek. Mihály leszáll az állomásnál, hogy megigyon egy csésze kávét, de mire visszaszállna, a vonat már Róma felé robog – Erzsivel együtt. A férfi nem esik kétségbe, a következő járattal indul felesége után, de az nem a fővárosba, hanem Perugiába tart.
„Az olasz táj nem olyan csak-barátságos, csak-édes, mint ahogy elképzeltem. Itt Umbriában nem. Van itt valami kietlen, valami sötét és érdes, mint a babérfa – és éppen ez az érdes Olaszország a vonzó.” Mihály Umbriában, Assisiben köt ki, lemond róla, hogy megtalálja Erzsit, és saját felfedezőútra indul.
Ismét vonatra száll, és Norciába utazik. „Mikor kiszállt, már a Sibillino-hegyek álltak előtte, kétezer méternél magasabb ormaikkal, és jobbra a Gran Sasso, Olaszország legmagasabb hegycsoportja.” Gyalog vág neki a hegyeknek, napokig bolyong a hegyvidéki falvacskák között.
A kimerült Mihályra Foligno határában, egy árokban találnak rá. A kórházban tér magához, lábadozása alatt összebarátkozik orvosával, Ellesleyvel. Miközben a városkában időzik, megismerkedik egy fiatal, amerikai lánnyal, Millicenttel.
Mihály Millicenttel Sienába utazik. „Az egész város, meredek, rózsaszín utcáival, véletlen-gondtalanul hullámzott csillag alakban vonuló dombjain; és lakóinak arcán is azt lehetett olvasni, hogy nagyon szegények, de nagyon boldogok, boldogok a maguk utánozhatatlan latin módján. A város meseszerű, vidám meseszerű jellegét az adja meg, hogy minden pontjáról látni lehet a város tetején a dómot, amely mint tréfás, zebraszínű, tornyos Zeppelin lebeg fölötte.”
Mielőtt Mihály Rómába indulna, tesz egy utolsó kitérőt. Gubbióba látogat, hogy felkeresse a csodatevő szerzetest, Pater Severinust, akinek személyében gyerekkori barátjára, Ervinre ismer. Gubbio „egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy oldalában húzódik meg, mintegy rémülten, felfelé menekvés közben leroskadva. Amint az ember ránéz, nincs egy háza sem, ami ne volna sokszáz éves.”
Mihály üres zsebbel érkezik Rómába, mégsem képes rávenni magát, hogy kisiklott nászútjáról hazatérjen. Titkon azt reméli, itt, Olaszországban talál rá gyerekkori szerelmére, Ulpius Évára.
Miközben Rómában időzik, felfedezi a várost. Megnézi az Augustus uralkodása alatt épült Marcellusi Színházat...
... sétál az ókori Róma híres közterén, a Forum Romanumon...
... felkeresi a Róma isteneinek állított Pantheont...
... bolyong a Trastevere negyed sikátoraiban...
... és egy meleg napon betér a Villa Borghese kertjébe. Végül Évát is megleli, de találkozásuk nem úgy végződik, ahogyan remélte, és elérkezik a nap, amikor búcsút kell mondania Olaszországnak.