Fotó:
Highlights of Hungary
A kép láttán mire tippelnél, hol készült? Mi tuti valami mediterrán nyaralóhelyre, és biztosan nem a Budapesttől 80 kilométerre fekvő Csákberényre. Pedig a képen látható Catherine’s Cottages itt található szőlők, levendulabokrok és gyümölcsfák ölelésében. A félig magyar Catherine Dickens (a híres angol író félig magyar szépunokája) és néhai férje, Christopher Gore eredetileg hétvégi rejtekhelyeként alakította ki a birtokot, de ma már bárki kibérelheti a hét kicsi dizájnos házikó egyikét.
Maradjunk még kicsit a turistáskodásnál: 'Utazás lelki tájakon’ címmel harangozták be 2002-ben Vajdai Vilmos Szerb Antal kultregényéből, az Utas és holdvilágból készített rádiójátékát, amely a Kossuth Rádió esti műsorsávjában volt hallható. Tizenöt évvel később a rádiójátékot a TÁP Színház a Trafóban óriási érdeklődés mellett vitte színpadra. “A szöveg egészen egyszerűen annyira igaz és aktuális, hogy a hallgató garantáltan nem hiszi el, hogy a regény 1937-ben! született“ - mondja róla a projektet jelölő kurátor, Liptay Gabriella, kommunikációs szakértő.
Jöjjön egy kis cukiság: a jelöltek közt találtunk egy olyat is, hogy kutyaétlap. A Vigyél Haza Alapítvány kezdeményezésének lényege, hogy a vendégek az étterembe érve a sima étlap mellé kapnak egy “virtuális kutyaétlapot”. A vendégek egy-egy kutyakaja szimbolikus megvásárlásával a nehéz sorsú kutyák támogatásához járulhatnak hozzá. A különleges étlap már elérhető két fővárosi étteremben, és az alapítvány várja további, kutyabarát helyek jelentkezését.
“A szegedi kötődésű Remodel Stúdió az egyik legfigyelemreméltóbb hazai társadalmi vállalkozás a hazai design területén. A program célja kettős. Egyfelől a hátrányos helyzetű pályakezdő fiatalokat juttat értelmes munkához és szakmához, másfelől egykor minőséginek számító lerobbant bútordarabokat mentenek meg az enyészettől, a szemétteleptől. (...) Munkájuk nyomán a 20. század “tömegtermékei” újulnak meg olyan színvonalon, hogy végeredményben a legfelkapottabb belsőépítészek, lakberendezők figyelmét is felkeltette”- írja a projektet jelölő kurátor, Martinkó József, építészet- és designkritikus.
A kép Dezső Tamás Notes for an Epilogue című, Romániában készített sorozatának egyik darabja. Képein párhuzamosan dokumentálja az egykori rendszert szimbolizáló gyárak lebontását, a társadalmi perifériára szorultak életét, valamint megörökíti a munkalehetőség híján elnéptelenedő, elöregedő falvak utolsó lakóit, évszázadok óta generációról-generációra átörökített hagyományait.
"A rudabányai Rudapithecus látogatóközpont épületet mindenkinek látnia kell. Egy hatalmas minimalista svájci villa és egy az ókori kelet misztikus civilizációjába illő templom szerelemgyerekeként felfogható épület tonnás forgóajtaival, a belekevert vasérctől rózsaszín betonfalaival hihetetlen látványt nyújt. Némi indusztriális kisugárzása is van a Vasáros Zsolt építész vezetésével elkészült monumentális épületszobornak, aminek közelében lenni, tereit bejárni elmesélhetetlen élményt nyújt. Ősi, ugyanakkor idegen, kortárs, de időtlen műalkotás egy hajdani bánya gödrének szélén” - írja róla Martinkó József.
A Chez Dodo macaron makufaktúra ötlete úgy született meg, hogy a tulaj, Szalai Dóri, elhatározta, hogy ő szeretné készíteni Budapest legizgalmasabb macaronjait. A trükkökért egészen Párizsig zarándokolt és rengeteg tervezés és kemény munka után 2014-ben nyitott meg a Chez Dodo a Bazilika szomszédságában. A Chez Dodo meseszerű arculata Laki Eszter munkája, a kézzel festett akvarell kolibrik mára a bolt legfontosabb szimbólumává váltak.
Meseház néven híresült el a sajtóban az a kis pilisi lakóépület, amelyet Őrfi József építész saját tervek alapján épített fel a családjának. A ház elnyerte a Média Építészeti Díja 2017 Fődíját, az Europa Design Belsőépítészeti Különdíját, az Index.hu Közönségdíját. Az olcsó anyagokból, egyszerű technikákkal, saját kézzel készült ház a piaci ár harmadába került. Arra példa, hogy szűkösebb anyagi keretek között is lehet megalkuvásmentes, személyre szabott, tetszetős házat létrehozni.
“Elbűvölő erotikus rajzanimáció egy egyedül élő, álmodozó tekintetű nőről, az őt kukkoló szomszéd macskáról és egy télikertnyi gondosan ápolt szobanövényről Bodor Ádám Megbocsátás c. novellája alapján. Andrasev Nadja MOME-n készített vizsgafilmjét 2800 elsőfilm közül választották versenybe a legjobb 18 közé Cannes-ban, ahonnan megosztott harmadik díjjal tért haza. Az Oscar jelöléseknél tovább izgulhatunk érte. Már a címét (A nyalintás nesze) is imádtuk” - írja a projektet jelölő kurátor, Megyesi Zsuzsa, art director.
Tabukról tabuk nélkül: a Spektrum csatornán futó dokumentumfilm sorozat Thuróczy Szabolcs vezetésével egy-egy tabunak számító témát mutat be őszintén, személyes sorsokon keresztül. A képen Vanda és Botond swingerek láthatók. "A Tik Takban fotóztam őket többedmagukkal. Riportjellegű képeket is akartam, de nagy gondban voltam, hogyan mutassak értelmezhető dolgokat anélkül,
hogy túl sok látszódjon. Ez a kedvencem. A kép éles, semmi sem látszik rajta aminek nem kéne, de a meztelen
lábak átnyúló vagy simító kezek kuszasága mégis azonnal érthetővé teszi a jelenetet" - írja róla a képet készítő fotós, Szabó Gábor.
Gemenc Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, ahol a víz folyamatosan alakítja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít lakóinak: a gemenci ártéri erdő szarvascsordák, vaddisznókondák, sasok, sakálok, hódok, gémek, jégmadarak mellett a védett fekete gólyák egyik legnagyobb populációjának ad otthont. Ebbe a tájba szeretett bele 10 évvel ezelőtt Olma Frigyes is, aki főállásban könyvvizsgálóként dolgozik, és szenvedélyes hobbifotósként barátaival rendszeresen járta az erdőket, mezőket. Az egyik ilyen természetjáró túra alkalmával született meg a Gemenc – Árterek világa című film ötlete. Öt év alatt több, mint 230 napot forgattak az időközben beszerzett professzionális eszközökkel, drónokkal, víz alatti kamerákkal.
És még mindig Gemenc. A kép készítője Brunszkó László, azaz Nikon One megkerülhetetlen képviselője a hazai street artnak. A városi, urbánus közegből kilépve, most a természetben kalandozik. “Természetbuzulásom lombikbébije” – mondja sorozatáról, melyet a hazai természetrajzi tájak ihlettek.
A Woman Captured egy "megrázó dokumentumfilm a modernkori rabszolgasáról. Helyszín, ma Magyarország, Budapesttől pár kilométerre. A film fiatal rendezőnője két és fél évet forgatott egyes-egyedül embert próbáló körülmények között, azzal a szándékkal, hogy a végső kiszolgáltatottságban élő nőt valahogy kiszabadítsa. Filmjével ráirányítja a figyelmet a nők és a családon belüli erőszak égető problémájára és a tabunak számító modernkori rabszolgatartásra. Az érzékeny, formailag is izgalmas dokufilm óriási szakmai visszhangot váltott ki idén ősszel a rangos IDFA Amsztedami Dokumentumfilm Fesztiválon. Pár nappal később beválogatták a 2018. januári Sundance Filmfesztiválra. A woman captured Tuza-Ritter Bernadett első önálló filmje” - mondja róla a projektet jelölő kurátor, Megyesi Zsuzsa.
“A Három Holló kávéházat egy szenvedélyes Ady és Magyarország rajongó külföldinek köszönhetjük. Wilhelm Droste irodalmárnak, aki nem adta fel régi álmát, hogy Ady Endrének létrehozzon egy eleven emlékhelyet Budapesten, egy irodalmi kávéházat, amely a legendás Három Holló nevet viseli. Országunk iránti rajongása mesebeli módon egy kis német faluban kezdődött valamikor jó pár évtizeddel ezelőtt egy sífutót ábrázoló magyar bélyeggel. Így lett nekünk újra Három Hollónk 2017-ben Ady 140. születésnapjára” - írja a projektet jelölő kurátor, Megyesi Zsuzsa.
A Geopen Kiadó fennállásának 20. évfordulóján indította el kiemelkedően szép jubileumi sorozatát, amelybe a kortárs világirodalomból válogat. A húsz kötetre tervezett sorozatban olyan műveket igyekszik bemutatni a magyar olvasóknak a világ számos nyelvterületéről, amelyek nem a kísérleti irodalmat reprezentálják, hanem szerethetők és magas irodalmi színvonalat képviselnek.
Baranyai B. András debreceni születésű grafikus, illusztrátor. 2004-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetemen, mára pedig már nemzetközi szinten is a legismertebb magyar grafikusok egyike. Könyveket jelentet meg, kiállítások rendszeres szereplője, gyermekkönyveket illusztrál, de készített már hivatalos képkollekciót az olasz válogatottnak is.
A Millenáris Széllkapu beruházás Buda egyik legnagyobb forgalmú részén, a Margit körúton, az egykori Ganz gyár területén valósul meg.“Az már önmagában bátorságra vall, hogy egy üres telken 2,5 hektáros új közpark jön létre bevásárlóközpont 3. és bevásárlóközpont 4. helyett, ez nem így szokott lenni. Az invenciózus tervek ráadásul nem csak a kötelező minimumot hozzák: 300 új fa, vízfelületek, padok és játszótér mellett egy olyan 20 méter magas és 100 méter hosszú állványt is terveztek ide, amelyre a növényzetet felfuttatva tovább növelik a zöldfelület nagyságát – így a terület még jobban átszellőzik. Jó irány Budapest fejlődésében, ami szembemegy a magasabbat-nagyobbra trendekkel” - írja róla a projektet jelölő kurátor, Bagi László, újságíró.
Rákócziterezés – alulról jövő negyedrehab a nyolcadik kerületben: a Rákóczi tér jó tíz évre szisztematikusan kiírta magát az emberek életéből. Az egykori vigalmi, kereskedelmi és életigenlési központ, csarnokostul, terestül gyakorlatilag élőhalott lett a 4-es metró építésének köszönhetően. A városvezetés-, és tervezés közel minden elkövethető hibája mellett a negyed mégis éledezni látszik egy friss, mással össze nem hasonlítható atmoszférával: Afrika büfé, free jazz klub, anti-fashion butik, cigány borbély, fekete borbély, feminista galéria, alter kocsma keverékében. A Mindspace csapata 2017 szeptemberében egy hétre élettel töltötte meg a negyed központját, a csarnokot. A használaton kívüli üzlethelyiségekben koncertek, szitanyomó, rizográf és barkács workshopok voltak, majd az egész egy zárás utáni koncertekkel, törzsi táncokkal, kórussal fűtött csarnokbuliban tetőzött.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából 2017 tavaszán a budapesti Kálvin teret burkolatba épített bölcsességek lepték el. A kiválasztott idézetek egyike sem haladja meg egy átlagos SMS vagy tweet hosszúságát,az installáció így igyekszik elérni napjaink figyelemhiányos, rohanó befogadóját is.
A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét. Sőt a filmkritikusok nemzetközi szövetsége rangos díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is. Júniusban – első magyar filmként – elhozta a Sydney Filmfesztivál fődíját. Herbai Máté, a film operatőre a Cameraimage nemzetközi filmoperatőr fesztivál fődíját nyerte el, Borbély Alexandra pedig decemberben Európa legjobb színésznőjeként zárta ezt a sikerszériát. Ám itt még nincs vége, hiszen világszerte forgalmazók versengenek a jogokért, s az is biztos, hogy Amerikában már a Netflixé a film. (A film apropóján Enyedi Ildikóval készített interjúnkat itt olvashatod.)