Fotó:
Dívány
A prototípusok egy része ilyen 3D nyomtatóval készül.
Vagy ilyen naggyal. Ezek általában egész hétvégén mennek.
Minden úgy fog kinézni, mint élesben, csak kicsit tovább tart, elkészíteni, mert nem tömeggyártásról van szó.
A tervezés és kis mintadarabok után itt látják egyben teljes egészében az elkészült darabot azok, akik megálmodták.
És itt tudnak rajta változtatni is, mielőtt átkerülne a tesztlaborba.
A formák mellet a színeket is lehet még itt variálni.
Hogy aztán kiderüljön, hogy az arany élőben mégsem mutat túl jól.
Erről beszélgettünk a Milánói Designhét pályázatának nyertesével is.
Aki ezt a tartót tervezte. Éppen azt nézi meg, hogy a sima felületen hogyan mutatna egy tükör,mert akkor a mellette látható kis tölcsérekbe lehetne például tenni a sminkcuccokat.
De nézzük meg ezt fehérben is!
A textilekből is készül mintadarab.
Papíron jól mutat, de bajon mi a helyzet textilen?
Ezekkel a gépekkel bármit rá lehet nyomtatni különböző anyagok felületére.
És meg lehet nézni, hogy a környezetbarát megoldások hogyan működnek élesben.
Bútorszövetekből is hatalmas a választék.
A szín nem akadály, ez egy pantone skála vásznon, ami igazából akár egy menő ágyneműhuzatnak is beillene.
Többek között ezt a szövetmintát tervezte Hanna Dalrot, akivel beszélgettünk a textiltervezés nehézségeiről és arról, hogy milyen viszontlátni az embereken a mintáit.
Újítások között szerepel a hőre változó színű szövet. Ez például arra jó, hogy mondjuk a sötétítőfüggöny a kánikulában ne szívja a nagy hőséget.
Ez már a tesztközpont, ahol a robot éppen egy uzsonnás dobozt nyit ki és csuk be ezredjére.
Itt tesztelik azt is, hogy ágyak hogyan bírják a terhelést.
És figyelnek arra is, hogy amennyiben nem rendeltetésszerűen használja a terméket, akkor se legyen belőle baj. Itt például azt nézik meg, hogy mi van ha térdel a széken és közben a támlát rángatja. Nem szokványos, de az emberek szoktak ilyet csinálni a székükkel, úgyhogy ezt is ki kell bírnia.
A fa fenék éppen azt demonstrálja, ahogyan az ember reggel kiül az ágy szélére és nekiindul a napnak. Úgy 20-25 ezer alkalommal vizsgálják ezt meg.
A fiókok kereke is le lesz rendesen tesztelve.
Ez pedig a párakamra, ahol hat hetet töltenek a bútorok.
Az IKEA stúdióját sok filmes is megirigyelné.
Meg lakberendező, ugyanis lépten-nyomon lakásbelsőkbe botlik az ember.
Itt készül az összes fotó, amit az IKEA oldalán, a katalógusban vagy a szórólapokon látsz.
Ez például egy hálószoba inspiráció a stúdió egyik szegletében. A napfény és a tetőablak csak illúzió.
Mert a valóságban így néz ki.
Egyébként a berendezés sem úgy megy, hogy találomra. Nagyon pontos leírást kapnak, hogy milyen legyen a színvilág, milyen városra nyíljon az ablak, melyik termék legyen hangsúlyos és egy kis történet is jár mellé arról, hogy milyen emberek élnek itt.
Aztán jönnek a fények és majd az utómunka.
A kellékek nem egyszer használatosak.
Ha nagyon figyelsz, lehetnek visszatérő elemek.
Jó lenne ha otthon is ilyen egyszerűen menne a lakberendezés.
A képen látható terek 3D rajzolás eredményei, sosem rendezték be őket.
Pedig nagyon sok típusú, lakást össze tudnak dobni a stúdióban.
És kellék is rengeteg van hozzá.
Na meg persze bútor.
Itt készülnek a tárgyfotók is.
Ha nézegetted már az IKEA oldalát, akkor ismered ezeket. Most azt is láthatod, hogy ki csinálja és hogyan.
És mi áll az inspirációs falán.