Ezt olvastad már?
Magyarország térképe vármegyékre felosztva
Mindennapi

Újra megyék lesznek a vármegyékből: ilyen költségekkel jár

A képen egy kézben tartott pénztárca látható, benne néhány magyar forintos bankjegy. Három tízezer forintos bankjegy és egy húszezer forintos bankjegy. Összesen 50 000 HUF. A háttér fekete. A kép színtelítettségét javították.
Életem

Ebbe menekítik most a pénzüket a magyarok – tömegek kaptak rá erre az adómentes befektetésre

Mindennapi

Több ezer nyugdíjasnak jár a 118 ezer forintos pluszpénz: indulnak az utalások

Fiatal pénzügyi könyvelő, aki az íróasztalánál ülve laptopon dolgozik, és papír alapú pénzügyi jelentéseket, valamint adószámlákat ellenőriz.
Életem

Drasztikus áremelkedés az áramszámlákon: van, akinek 30 százalékkal kell többet fizetnie


Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Scheftsik Tamás

2026. 05. 23. 09:05

Offline

Állami pénzhamisítás Magyarországon: az ország adósságát fizették volna ki játékpénzzel

Tipikus kis bank New Yorkban, 1922-ben, banktisztviselőkkel a nyitott széf előtt

Száz évvel ezelőtt pénzhamisítási botrány tartotta lázban Magyarországot, amelynek szálai egészen a legfelsőbb körökig vezettek.

Bálint Lilla

2026. 05. 21. 21:00

Fotó: dívány.hu / divany
Somi Panni 1991 óta oktat klasszikus indiai táncot és indiai színjátszást Budapesten és lép fel önálló táncelőadásokkal Magyarországon és külföldön egyaránt.
Somi Panni tanítványaival mutatta be az indiai szakrális táncokat.
Németh Tamás Somi Panni egyetlen férfi táncosa.
Nem egy nő szeme csillant fel a közönség soraiból Németh Tamás fedetlen felsőteste és szöggesztív tekintete láttán.
Az indiai táncban nagyon fontosak a kézmozdulatok.
A szakrális táncot táncolók állandó kiegészítője a csörgőkkel ellátott bokapánt.
A tánc olyan éteri eleganciát kölcsönöz művelőjének, hogy azt a legkiválóbb balett táncosok is megirigyelnék.
Vannak olyan dél-indiai falvak, úgynevezett dévadászi falvak, ahol senki nem foglalkozik tánccal, hanem az ősi mesterséget űzi ezen a néven.
A XIX. század végén és a XX. század elején is megvetendőnek tartották maguk az indiaik is a táncot, annyira rányomta a bélyegét a dévadászik elkurvulása a táncművészetre, hogy azt csak titokban művelték, tabuként kezelték.
A dévadászi azt jelenti, hogy az isten szolgálónői. Ők egyfajta szakrális templomi táncot műveltek.
Az indiaiak mindenről azt állítják, ami indiai, hogy több ezer éves múltra tekint vissza, ám ez a tánc esetében például nem így van.
Egy dévadászi táncos a XII- XII. században meglehetősen gazdag volt. Dárgakövet, aranyat kapott a munkájáért.
A XX. század elején a balettvilágban egy egyetemes változás következett be. A szerzők, koreográfusok valami egzotikusra vágytak. Így találtak rá Indiára.
Nyugaton elkezdték tanulmányozni Indiát, és annak elfeledett, szőnyeg alá söpört táncművészetét, melyet a nyugati színpadokon a balett nyelvére transzformáltak. A siker őrületes volt. India divatos lett.
Egyre több táncos utazott ki a földrésznyi országba, hogy megismerkedhessen az ősi tánccal, majd ennek a folyamatnak eredményeképpen Indiában gomba módra nőttek ki a földből a tánciskolák.
Érdekes, hogy a nyugati gyarmatosítók hatására vált szégyenné az indiai tánc, pár évszázaddal később pedig a nyugat adta vissza ennek a mesterségnek a tisztességét.
Somi Panni elmondta, hogy az indiai tánc hagyományának ápolása nagyon fontos, ám ha az adott hagyomány nem alakul, nem csiszolódik a korral, nem fejlődik, akkor azt akár ki is lehet dobni a kukába.
Az indiai tánc művelői keleten és nyugaton fontosnak tartják a szakrális táncok elsajátítása és gyakorlása mellett a fejlesztését, alakítását, a modern világra átültetett verziójának megfogalmazását, annak terjesztését.
Egy hagyomány nem akkor él, ha állandóan ugyanazt ismételgetjük (ahogyan az pl. a magyar hagyományokkal sajnos így van), hanem akkor él, ha azt fejlesztjük, csiszoljuk, átörökítjük az újabb generációknak.