Fotó:
Dívány
A verseny 9:00-kor kezdődött, 10 percenként indultak a versenyzők.
A segéd, azaz commis mindössze 22 éves lehet maximum.
A húsos étel szarvas volt, a franciák döntötték el, mi legyen az alapanyag.
A versenyzőket nem zavarta sem az üvöltő zene, sem a folyamatosan bámuló tömeg.
Ő itt Pohner Ádám, a második helyezett, amint egy kecsegét boncol.
A zsűri is fényképezett.
Ezt nem hiszem, hogy a Lyoni döntőben megjátszaná egy műsorvezető, akármilyen jóban is van a zsűrivel.
Egyszerre tálalnak a zsűrinek.
Kecsegekaviáros kecsege, néhány növénnyel megspékelve. Csak a hús és a hal volt meghatározva, aztán mindenki azt csinált, amit akart.
Elemzésünk szerint ebben a tálban répa főtt.
Nekik nem volt idejük a VIP-be menni.
Ez Pohner Ádám halas étele volt.
A retro bors- és sószóró kilóg a sorból
Egy kis szószt az uraknak?
Habos, könnyű tavaszias. Az a meztelencsiga szerű valami elég ijesztő, de bíz isten boldogan megkóstoltam volna.
Ilyen egy tál. Valamiért imádják versenyen a tükrös tálakat.
Nem nagy adagok.
Hogy a zsűri ne pukkadjon szét.
A versenyzők minden lépését figyelték
Lenyűgöző munka
Be kell valljam, a fotósunkkal együtt Pohnernak szurkoltunk, tehetséges srác.
Színek kavalkádja, kérdés elég lett-e a szósz.
Ugyanaz tányéron.
A séfsapkánál viccesebb kevés van
Ez elég látványos darab lett.
Ennél sokkal többen ellenőrizték a versenyzőket.
Gomba, szarvas és talán sütőtök.
Ha show kell, akkor lesz.
A gumikesztyű alap.
Őrületes variációk.
Az órák fontos szerepet kaptam a versenyen.
Meg a virágok is
Az északi konyhában, és ezek szerint a magyarban is, nyitnak a természetes, letisztult stílus felé.
A látvány sok pontot ér, de a lényeg az íz.
Flitter, glitter és másfél millió. Széll Tamás nyert.
Jókúti faggatja Rasmus Kofoed-et
Valami díjat mindenki kapott.