Már elegünk van a hidegből, a hóból, a latyakból, a nagykabátból, egyre jobban vágyunk a friss, tavaszi napsütésre és a szellősebb ruhadarabokra. Addig is, amíg feljebb nem kúszik a napi átlaghőmérséklet, most induló sorozatunkban a téli időszakra jellemző fűszerekkel ismerkedhetünk meg.Első alkalommal az almás pite, a forralt bor, a karácsonyi hangulat és a téli ízesítésű teák nélkülözhetetlen fűszeréről, a fahéjról tudhatunk meg többet.
Mit is nevezünk fahéjnak?
A fahéj a babérfélékhez tartozó cimettfa ágainak külső parafás rétegétől megfosztott, barnás színű, 
jellegzetes illatú belső kérge, amely tekercs formáját szárítás közben nyeri el. A Dél-Ázsiában, Dél-Kínában, Burmában, Indiában és Srí Lankán és Indiában őshonos fűszer a föníciaiak közvetítésével került Egyiptomba és Júdeába. A fahéjfa magassága a 10-13 métert is eléri, de a termesztés során nem engedik 3-4 méternél magasabbra nőni. Fűszerként a szárított belső kérge használható, amelyet a 3 év alatti fák fiatal ágairól hántanak le. Leveléből illóolajat nyernek, ez a kéregből szerzett olajjal azonos, de enyhébb hatású.
Már a görögök is...
A héberek, a görögök és a rómaiak fűszerként és illatszerként, emellett emésztésjavítóként is alkalmazták. Európában a XVI. századig a kínai fahéjat (kassziát) ismerték (ez a valódi fahéj rokona). A kínai mitológia az élet fájának nevezi: egy távol-keleti monda szerint, aki a Paradicsomba lépve elfogyaszt egy kis fahéjat, arra örök élet és boldogság vár. Majd 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Valóságos fűszerháború dúlt, amely emberáldozatokat is követelt.
Hatásai
A fahéjnak számos gyógyhatása ismeretes. A már említett emésztést könnyítő tulajdonságán kívül keringést fokozó, étvágygerjesztő, gyomorsavtúltengést enyhítő tulajdonsága tarthat számot az érdeklődésre. Emellett enyhíti a menstruációs
fájdalmakat, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet vagy éppen a hasmenés ellen küzdhetünk általa. Leveléből nyert illóolaja baktérium-, vírus- és gombaellenes hatóanyagokat is tartalmaz. Külsőleg alkalmazva az izomgörcsök, ízületi és idegfájdalmak csillapítására is alkalmas.
Használatával kevesebb cukorral vagy éppen anélkül is finom lesz a süti. Az inzulin hatását utánozva pedig növeli a sejtek glükózfelvételét, így cukorbetegek számára is ideális fűszer. Étrend-kiegészítő helyett ajánlott inkább fűszerként vásárolni, hogy a fahéj hatóanyagai mellett más, egyéb, nem kívánt anyagot ne vigyünk be a szervezetbe.
Afrodiziákumként is beválik, mivel hangulatfokozó és potencianövelő illóolajat tartalmaz. A keresztes vitézek egykor fahéjból készítettek szerelmi bájitalt, mivel a benne lévő tannin (amellett, hogy megállítja a vérzést és a hasmenést, görcsoldó hatása révén csökkenti a menstruációs panaszokat) fokozza a szexuális teljesítőképességet.
Fahéj és alma, ideális párosítás
Ideális kiegészítője az almás finomságoknak, a rétesnek, pitének is, és persze a mézeskalács sem képzelhető el nélküle. Ha nem csak enni, de inni is szeretnénk, készítsünk almateát. Ehhez mossunk meg, magozzunk ki és ha szükséges, hámozzunk meg néhány szép vagy kissé sérült külsejű almát, kockázzuk fel. Egy nagyobb fazékba tegyük bele az almadarabokat, öntsük fel vízzel, ízesítsük fahéjjal, szegfűszeggel és citromhéjjal. Forraljuk fel, rotyogtassuk egy ideig, amíg az alma meg nem puhult. Majd szűrjük le és élvezük az aromás meleg italt. A főtt almát kompótként eszegethetjük utána.
Csak óvatosan!
A bőrön és nyálkahártyán allergiás elváltozásokat idézhet elő, ezért óvatosan bánjunk illóolajával. Várandós nőknek és 12 hónapos kor alatt sem javasolt a fahéj és illóolajának használata.
