Az 1930-as évek bombanőit valószínűleg aligha hívnák vissza a jelenkor filmproducerei és a modellügynökségek emberei. Egy függőségekkel és étkezési problémákkal foglalkozó oldal, a Rehabs.com összedolgozott a Fracttel nevű reklámügynökséggel, hogy feltárják, hogyan alakult az előző évszázadban a nők testtömegindexe és a testképe, és hogy ezek hogyan viszonyultak a jelenkori amerikai átlaghoz - írja a Huffington Post.
Arra jutottak, hogy a modellek és a színészők egyre csak vékonyabbak lettek, miközben az átlagos amerikai nők testtömegindexe fél évszázad, azaz ötven év alatt folyamatosan növekedett: 1960-ban 24.9-es értéket állapítottak meg, ami napjainkra 26,5-re emelkedett. Így aztán az évtizedek alatt egyre nagyobbak lettek a különbségek a idealizált modellek súlya és az amerikai nők súlya között. 1975-ben ez még csak 8 százalékos eltérés volt, ami mostanra 23 százalékosra nőtt.
Felismerve ezt az egyenlőtlenséget, egyes márkák mint a Dove, a Debenham's vagy a H&M folyamatosan kísérletezgetnek, hogy bevonják a különböző testtípusokat a reklámjaikba és a katalógusaikban - változó eredménnyel. Egyes szervezetek pedig azon dolgoznak, hogy segítsék a nőket, hogyan viszonyuljanak például a tévében, az interneten látott, szexualizált nőképekhez. Ahogy a lap is megjegyzi, még sok tennivaló akad ez ügyben.
A helyzet az, hogy az összeállításból kiderült, hogy mennyire véletlenszerűen, tetszőlegesen alakult a gondolkodás a tökéletes testről. A szexszimbólumoknak folyamatosan változott az alakja, a magassága, a súlya, az izomzatuk kidolgozottsága: Mae West például homokóra alkattal számított kora egyik legnagyobb szexideáljának, miközben Kate Moss vékony, drogos külsejű csajként futott be hatalmas karriert.
1900-1910: a Gibson-lányok
Ők nem egy testvérpár, Charles Dana Gibson illusztrátor jellegzetes figuráit nevezték így alkotójuk után. Gibson a korszak fiatal nőit megfigyelve határozta meg a tipikus figurát, így alkotta meg a századforduló nőideálját, akik - a férfi leírása alapján - magasak voltak, dús keblűek, széles csípőjűek, de keskeny a derekúak. "Elmondom, hogyan állt össze. Láttam az utcákon, láttam a színházakban, láttam a templomokban. Mindenhol őt láttam, amint sétálgatott az ötödik sugárúton, és dolgozott a kirakatok mögött" - vallotta Gibson 1910-ben a Sunday Timesnak. A fenti fotón a Gibson-féle nőideált megtestesítő Camille Clifford színésznő látható.
1920-as évek: a flapper-lányok
A flapper-lányoknak rövidre nyírt hajuk volt, rövidebb ruhákat viseltek, gyakran kivillantották a bokájukat, térdüket, ritkán hordtak fűzőt, és botrányosnak számító szokásokat vettek fel, nem átallottak például kocsit vezetni, vagy nyilvánosan dohányozni. Könnyelműnek, felelőtlennek, fegyelmezetlennek, ledéren öltözöttnek jellemezték őket, akiknek egy tánc, egy új kalap, vagy egy férfi menő kocsival többet jelent, mint a nemzet sorsa.
1930-as évek: Mae West
A hollywoodi színész- és énekesnő nem is különbözhetett volna jobban a flapper-lányoktól: kihangsúlyozta a csípőjét, és büszkén mutogatta magát testre simuló ruhákban. "Imádd az idomaidat! Veszélyesek lehetnek, de soha nem hagyják őket figyelmen kívül" - mondta állítólag. West korának egyik legvitatottabb filmcsillaga volt, meggyűlt a baja a cenzúrával is, állítólag nagyon szeretett trágár, botrányos, kétértelmű megjegyzéseket tenni.
1940-es évek: Rita Hayworth
A második világháború idején a nőideál eltávolodott az olyan elérhetetlennek tűnő idomoktól, mint amilyen Mae Westté volt, és a gondtalan viselkedéstől, mint amit a flapperek képviseltek. Sokkal népszerűbbé váltak az olyan hírességek, mint amilyen Rita Hayworth is volt a makulátlan bőrével, az egészségesnek ható, karcsú testével, ami már nem állt annyira távol az átlagos amerikai nőtől. Hayworth 1940-től ötször szerepelt a Life magazin címlapján, és a legenda szerint az ő képe szerepelt egy atombombán is egy teszteléskor.
1950-es évek: Marilyn Monroe
Ő valószínűleg minden idők leghíresebb szexszimbóluma. A második világháború után kapott filmszerződést, az ötvenes évek legelején robbant be, hogy aztán az egész évtizedet letarolja. Monroe volt az első Hónap Csaja a Playboyban is, ami aztán több tucat szexszimbólumot is kitermelt az idők során. Végül 1962-ben halt meg, máig vitatott körülmények között. A legvalószínűbb magyarázat szerint öngyilkos lett, de rengeteg összeesküvés-elmélet kering még manapság is ezzel, valamint a Kennedyvel folytatott állítólagos viszonyával kapcsolatban is.
1960-as évek: Twiggy
Nemcsak a szexuális forradalom érkezett a hatvanas évekkel, hanem természetesen egy új, a túláradóan nőies Monroe totális ellentétét megtestesítő nőideál is, amit a rendkívül vékony és hosszú lábú londoni modell, Twiggy Lawson testesített meg. Twiggy szintén rövid hajú volt, és meglehetősen androgünnek tartották - ezzel még a húszas években hódító flapper-lányokhoz állt a legközelebb. A modell maga egyébként többször is elmondta, hogy nem szereti, nem szerette, hogy ilyen vékony, ő állítása szerint rendesen evett.
1970-es évek: Farrah Fawcett
A színésznő viszonylag későn, csak a hetvenes évek második felében hódította meg a világot, amikor megjelent a legendás piros fürdőruhás posztere, és szerepet kapott a Charlie angyalai tévésorozatban. A poszternek köszönhette egyébként azt is, hogy szerepelhetett a Logan futása című 1976-os sci-fi klasszikusban. Fawcett ismét a Rita Hayworth-féle természetes, sportos szépségideált hozta vissza, védjegyei közé tartozott többek között a karcsú, de sportos alak, valamint a leomló, szőke hajzuhatag (ami tavaly állítólag újra divatba is jött).
1980-as évek: Jane Fonda
Bár ugyanebben az évtizedben jelentek meg az olyan szupermodellek is, mint Naomi Campbell vagy Claudia Schiffer, az igazi nőideált a színésznő jelentette. Fonda továbbvitte a hetvenes évek sportosságát, sőt tovább is fejlesztette azt: nem volt már elég simán vékonynak lenni, a finoman kidolgozott izomzat is tényezővé vált. Ez pedig nagyrészt Fonda fitneszőrületének is köszönhető volt, hiszen maga is csinált aerobik videókat, amikből több milliót el is adott.
1990-es évek: Kate Moss
Ebben az évtizedben a modellek, ha lehet, még vékonyabbak lettek. Minden idők egyik legbefolyásosabb modellje, az idén 40 éves Kate Moss pedig egy 1993-as Calvin Klein kampány után kiérdemelte a "heroin chic" (drogos csajnak lehetne fordítani) megnevezést, ami védjegyévé is vált. Mik jellemzik ezt a megjelenést? Sápadt bőr, esetlenség, az izomzat hiánya, különösen vékony végtagok. Moss azóta is remekül hozza a figurát, olyannyira, hogy az időközben 60 évessé vált Playboy nemrég le is vetkőztette a jubileumi számban.
2000-es évek: Adriana Lima
Itt aztán aztán eljött a Victoria's Secret angyalok uralma, írja a Huffington Post. A modellek mind magasak, vékonyak, szépen, de nem túlságosan kidolgozott a testük, egytől egyig hosszú lábuk van, de hozzá még hatalmas mellekkel és zuhatagként leomló hajjal is meg vannak áldva. Közéjük sikerült tavaly Palvin Barbarának is bekerülnie. A lap szerint ezt a nőideált a brazil modell, Adriana Lima testesíti meg leginkább, aki 2000 óta tartozik a cég legmenőbb modellei közé.
