Egyre nyilvánvalóbban itt a tavasz, de hiába a melegebb hőmérséklet, a kizöldült fű, a rügyező fák és a napsütés, vannak olyanok, akiken pont ekkor lesz úrrá a legmélyebb kimerültség. A szakértők szerint pedig épp a sötét tél az, amikor mindenki zombiként viselkedik, így sokan értetlenül állnak az előtt, miért épp az újjáéledő természet az, amit szervezetük nem tud követni.
Azzal senkinek nem mondunk újat, hogy a sötét téli hónapokban az emberi szervezet is lelassul, kábábbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat. Azonban sokan a melegebb idő beköszöntével sem kapnak lendületre, sőt, előfordulhat, hogy még nagyobb fásultság lesz úrrá rajtuk.
Dr. Vida Zuzsanna neurológus szerint a téli időszakban kevesebb a napsütéses órák száma, ez pedig nem csak kedélyállapotunkra van rossz hatással, de csökken a szervezetbe jutó D-vitamin mennyisége is. Emellett nő az ember alvásszükséglete is, amivel azonban óvatosan kell bánni, mivel a túl sok alvás sokszor épp az ellenkező hatást váltja ki, és napközben kábultságot, fáradtságot okoz.
A baj forrása azonban mégsem csupán itt, hanem a mai világ megváltozott életmódjában is keresendő: a tavaszi fáradtság fogalma ugyanis évtizedekkel korábban még ismeretlen volt.
„Akkoriban az emberek követték a természet ritmusát, és a telet mint a pihenés, visszahúzódás időszakát élték meg, az első napsugaraktól pedig feltöltődtek, élvezték a napfény, a meleg hatását. Napjainkban viszont télen sem változik a napi rutin, ugyanakkora teljesítményt kell nyújtani, mint az év többi időszakában. A tavasz kezdetére szervezetünk így kimerül, és a kellemes napfény sem tudja már pozitív hatását kifejteni, sőt: a kizsigerelt szervezet az idő melegedésére többnyire elhatalmasodó fáradtsággal reagál”- magyarázza dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza és endokrinológusa a tavaszi fáradtság néven ismert tünetegyüttes mögött húzódó okokat.
Betegséget is jelezhet
Amennyiben valaki úgy érzi, energiakészletei lemerültek és képtelen hosszú távon erőre kapni, érdemes lehet kivizsgáltatnia magát, mert valamilyen betegség is húzódhat a háttérben: gyakran okoz általános fáradtságot ugyanis a vashiány, de akár a pajzsmirigy alulműködése is. Ezen kívül gondolni kell a vitaminraktárak újratöltésére is, mivel bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiányára is utalhat a folytonos kimerültség.
Nehéz egyértelműen meghatározni, kiket érint leginkább a tavaszi fáradtság, mégis a diákok, illetve az ülőmunkát végzők a veszélyeztetettebbek (leginkább azért, mert kevesebbet mozognak), de az egyéb krónikus betegségek esetén is jelentkezhetnek a panaszok.
Titánium allergia is állhat a háttérben
A titánium allergénmentes fémként terjedt el a köztudatban, és implantátumok, ékszerek készülnek belőle, azonban több friss kutatás is igazolja, hogy bizony még ez is allergizáhat. Az igen szerteágazó tünetek miatt viszont sok a diagnosztizálatlan beteg.
„A titániumérzékenység a bőrtünetek – viszketés, bőrkiütések – mellett krónikus fáradtság szindróma formájában is jelentkezhet. A betegség legjellemzőbb tünete: a fél évnél hosszabb ideje fennálló, fizikai, vagy lelki megterheléstől függetlenül jelentkező, pihenés, kikapcsolódás hatására sem múló fáradtság. További tünetek lehetnek még a koncentrációzavar, az álmatlanság, torokfájás, a fejfájás, ízületi, izom- és hasi fájdalmak” – foglalja össze dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Olyan esetekben, amikor nem jelentkeznek rövid időn belül a jól látható bőrtünetek, de a krónikus fáradtság tüneteit tapasztalja, egy epicutan (rátevéses) vizsgálat segíthet tisztázni, hogy panaszait allergia okozza-e, ezért érdemes orvoshoz fordulni a problémával! Ekkor a beteg tünetmentes hátbőrére készen kapható, kamrás tapaszok segítségével a vizsgálandó anyagokat az orvos felragasztja, majd a felhelyezést követő 24., 48. és 72. órában leolvassa az eredményeket.
Hasznos tanácsok tavaszi fáradtság megelőzésére
Rendszeres mozgás
„A lényeg a megelőzés, melynek első lépcsője a rendszeres mozgás. Banális szempont, de sokan mégis megfeledkeznek róla, pedig a frissesség megőrzéséhez a szervezetnek oxigénre van szüksége. Aki egész nap zárt térben, az irodában ül, majd este otthon a kanapén tölti a szabadidejét, az természetes, hogy egyre fáradtabbnak fogja érzi magát. Tehát fontos, hogy télen is mozogjon, töltsön minél több időt a szabadban!’ – javasolja a szakember.
Étkezés
A másik lényeges dolog a megelőzésben az az étkezés: télen sajnos zsírosabb, szénhidrátban gazdagabb ételeket fogyaszt az emberek többsége, és ezen fontos lenne változtatni. A belgyógyász azt ajánlja, tegye az étkezései részévé az olyan, korábban mellőzött, de annál fontosabb táplálékokat, mint pl. az A-vitaminban gazdag répa. Ez nem csak a szem és a bőr vitaminja, de fontos szerepet játszik a nyálkahártya épségének megőrzésében, így véd a gyakori légúti fertőzésektől is. Szintén érdemes pótolni az E-vitamint, és minél több C-vitaminban gazdag savanyú káposztát és csipkebogyó teát fogyasztani. Emellett a csicsóka is igen értékes prebiotikum forrás, ami az emésztő- és az immunrendszer működésére is kiválóan hat. Jótékony hatásúak még a friss csírák, korpák és rostok is, így ezeket is ajánlott beépíteni az étkezésekbe!
„Végül hasznos lehet a D-vitamin szedése is: a fertőző betegségek megelőzése mellett az immunrendszer erősítésében is nagy szerepe van, de érdemes előtte vérvizsgálattal ellenőrizni a szükséges napi mennyiséget. Azt is fontos tudni, hogy a D-vitamin a kalcium felszívódásához is szükséges!” – mondja a doktornő.
Böjtölés
Dr. Bérczy Judit szerint a tavaszi fáradtság megelőzhető és kezelhető a melegebb idő előtt beiktatott böjtöléssel is, melynek segítségével az energiaraktáraink újra feltöltődhetnek.
A böjtölés aranyszabályai
1. A méregtelenítést bevezető, ráhangoló napokkal kezdje, amikor csökkenti a kávé és cigaretta adagját, illetve kevesebb húst, édességet, sajtot, kenyeret fogyaszt. Válasszon több zöldséget, gyümölcsöt, főtt burgonyát és fogyasszon bővebben gyógyteát, valamint vizet!
2. A kúra megkezdésekor és alatta általában béltisztítást javasolnak (már aki nem tartja kamunak az egészet), vagy másnaponta enyhe hashajtást.
3. "Lénapokon a frissen préselt zöldséglevet (cékla, répa) és gyümölcslevet (alma, grépfrút, ananász) ajánlott fogyasztani, 3-3dl-t, 1,5-1,5 dl vízzel hígítva 3 alkalommal, reggel, délben és este"- ajánlja a doktornő.
Ebédre 3 dl passzírozott zöldségleves is hatásos lehet. Savtúltengés esetén rizsnyák és zabnyák fogyasztása is ajánlott, 3-4 alkalommal. Szükség esetén a napi menü kiegészíthető 3 teáskanálnyi mézzel és 4-6 szem szőlőcukorral.
4. Böjti napokon ügyeljen a rendszeres folyadék bevitelre is! Egy nap igyon meg minimum 2 liter vizet, illetve 0,5-1 liter gyógyteát, 4-5 alkalomra elosztva. A legjobbak erre a célra az ezerjófű, csalán, zsurló, citromfű, borsmenta, illetve a galagonya.
