Manapság egyre komolyabb probléma az iskolai bullying (kb pszichológiai hadviselésnek, pszichoterrornak fordítható), amikor már az egészen fiatalok is előszeretettel tipornak bele egymás lelkivilágába minden lehetséges módon, néha akár halálos következményekkel is. Nem mintha a munkavállalók jelen generációja ne volna kellőképp profi az ilyesmiben: a bullying munkahelyi verziója a mobbing, mely szintén igen gyakori. Egy felmérés szerint a magyar munkavállalók 7-8 százaléka volt már munkahelyi pszichoterror áldozata, és a valós érték ennél minden bizonnyal jóval magasabb. Mivel sokan nem akarják állásukat veszélyeztetni, inkább tűrnek, pedig ha tudják bizonyítani, akár jogi lépéseket is tehetnek, és szerencsés esetben akár kártérítést is kaphatnak az átéltekért.
Munkahelyi mobbing
„Rengeteg tanulmány és cikk foglalkozik a munkahelyi stresszel, melynek az egyik speciális formája a munkahelyi pszichoterror. A mobbing vagy bullying kifejezést dr. Heinz Leymann munkapszichológus írta le először, és ő volt az a kutató, aki a legátfogóbban publikált ebben a témában. A munkahelyi csoporton belüli konfliktusok olyan eseteiről van szó, melyek során a munkavállalót kollégái és / vagy vezetői hosszabb időn át, ismétlődően stresszes szituációknak teszik ki” – mondja Szabó Vivien HR tanácsadó, pszichológus.
Felismeri, ha áldozattá vált?
Természetesen minden munka jár bizonyos szintű feszültséggel. Egy-egy konfliktussal vagy stresszes szituációval szemben azonban a mobbingot a gyakran ismétlődő, hosszú időn keresztül fennálló viselkedési minták jellemzik, amelynek egyetlen célja az alany gyötrése. Ezért is különösen fontos, hogy a mobbing mindig érzelmi jellegű, és általában nincs racionális oka, tehát merőben más, kint a (remélhetőleg építő szándékú) kritika.
Ha az alábbiak közül valamelyik illik önre, akkor nagy valószínűséggel mobbing áldozata:
- önbizalmát, hírnevét sértik: kigúnyolják, kibeszélik, képességeit és teljesítményét becsmérlik;
- munkáját folyamatosan kritizálják, akkor is, ha annak színvonala valójában mérhetően nem csökkent;
- gyanúsítják, burkolt célzások célpontjává válik;
- kommunikációját korlátozzák: ítéleteit folyamatosan kétségbe vonják, véleményét semmibe veszik;
- testi vagy lelki egészségét veszélyeztetik, pl. fizikai erőszakkal fenyegetik.
Hogyan válhat egy konfliktus mobbinggá?
"Leggyakrabban egy személyes konfliktus, egy negatívan értékelt benyomás, esetleg egy pletyka a kiindulója a mobbingnak. Néha elég valamilyen testi (pl. jelentős túlsúly), készségbeli (dadogás), vagy személyiségbeli (félénkség) hiányosság, vagy éppen erősség (pl. fizikai vonzerő, ambíciózus személyiség), amely alapján az illetőt hátrányosan ítélik meg. Sajnos másodpercek elegek ahhoz, hogy másokról összeálljon az első benyomás, azonban onnan kitörni már lényegesebb több időt vesz igénybe" – magyarázza a szakember.
Mindez azonban még nem elég, a mobbing kialakulásához kell még egy harmadik tényező is: ez pedig egy rosszul működő munkahely, túlzott hierarchiával és gyengén szervezett munkakörökkel, ahol a vezető is beszáll a konfliktusba, vagy azt gerjeszti. Plusz, ha van még legalább egy „üldöző szerepre” alkalmas személy, rendkívül nagy eséllyel válhat mobbing egy egyszerű konfliktusból. Persze általában a főnökökkel kapcsolatban kerülnek nyilvánosságra hasonló történetek, pedig a kollégák részéről való terrorizálás is épp olyan gyakori, ez ellen viszont sokkal többet tehet az áldozat.
Leginkább a körülmények okolhatóak
Bár vannak olyan személyiségjegyek, amelyekkel könnyebben válhat valaki a mobbing áldozatává (például mert félénk, szorongó vagy lelkiző), Szabó Vivien szerint kutatások bizonyítják, hogy a külső körülményeknek nagyobb a szerepe az áldozattá válás folyamatában. Például a jelen gazdasági helyzet már eleve alapvetően járul hozzá a konfliktusok gerjesztéséhez: a dolgozók féltik a pozíciójukat, munkájukat, illetve iszonyúan túl vannak terhelve.
Ezen kívül sok múlik a vezetőségen is. A kizárólag feladat- és profitorientált főnök hibája például, hogy nem helyez nagy hangsúlyt a csapat fejlesztésére, nincs se ideje, se energiája a dolgozók ügyes-bajos dolgaival foglalkozni. Az is tapasztalat, hogy a kevésbé hierarchikus munkahelyeken viszont alig ismert a mobbing.
Mit tehet az áldozat?
Az áldozatoknak érdemes higgadtnak maradniuk, és kijelölniük a határokat, mi az, amit még elfogadnak, és mi az, amit már nem. Emellett meg kell tanulniuk nemet mondani, majd a bántalmazó tudtára adni, hogy a viselkedése sértő. Nem árt emellett felkészülni a mobbing jogi hátteréből sem.
"Az áldozatok sajnos sokáig csak tűrnek, nehezen állnak ki magukért, mert nem szívesen vesznek fel olyan viselkedést, amelyet maguk sem tartanak a munkahelyen elfogadottnak. Nehéz kikelnünk magunkból, de van egy határ, amikor kénytelenek. Volt már olyan hogy a folyamatosan bántalmazott munkatárs végül az elnyomó, kiabáló vezetőhöz hasonló stílusban lépett fel egy konfliktus során, és onnantól kezdve kezdte el őt a vezető tisztelni. Egy hasonló szituáció azonban fordítva is elsülhet, ezért ilyesmit akkor érdemes bevetni, ha már nincs túl nagy kockázata" – tanácsolja a HR-es.
Amennyiben ez beszélgetés nem vezet eredményre, segítséget kell kérni. Ilyenkor lehet keresni egy támogató személyt – pl. egy HR-est –, aki tanácsot adhat. Ezen kívül célszerű a vezetőség felé is jelezni, ha eldurvul egy konfliktus. Ha azonban a vezetőség is részt vesz a mobbingban, vagy úgy látjuk, hosszú távon sem fog változni a helyzet, érdemes munkahelyet váltani. Lehet, hogy először ez kockázatosnak tűnik, de így az illető esélyt ad magának arra, hogy egy normális, építő környezetben dolgozhasson, ahol megbecsülik a munkáját.
Hogy a bíróság előtt is megálljon
"Magyaroszágon 2008. január 1-jétől a munkavédelemről szóló törvény kötelezi a munkáltatókat, hogy minden módon igyekezzenek csökkenteni a káros stresszt okozó állandó hatásokat, melyek lelki, illetve testi megbetegedésekhez vezethetnek" – magyarázza a szakember. A vezetőségnek tehát a kötelezően elvégezendő kockázatértékelés során figyelembe kell vennie a stressz hatásait, illetve meghatározott időn belül muszáj elküldenie a dolgozókat egészségügyi vizsgálatra.
Ha valaki a mobbing áldozatává válik, élhet a rendkívüli felmondás jogával, sőt, kártérítési igénnyel a munkaügyi bírósághoz is fordulhat, ekkor azonban minden kétséget kizáróan bizonyítania kell az állításait. A probléma azonban az, hogy ez igen nehéz, így a tapasztalat azt mutatja, ha a dolgozó jogi lépéseket tesz,akkor hosszú pereskedésre számíthat.
Súlyosabb esetekben – pl. fizikai vagy nemi erőszaknál – az áldozat bíróságra is mehet, etikai kérdésekben pedig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.
Sajnos, míg a fejlettebb európai országokban határozottabban törvénybe foglalták már a mobbingot, Magyarországon még nincs kifejezetten erre irányuló jogszabály, sem bírói gyakorlat, így igen nehéz pontosan meghatározni, milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság az érintettek részéről. Ennek ellenére ha úgy érzi, a munkahelyi mobbing áldozatává vált, érdemes megőriznie zaklató, gyalázkodó e-mailjeit, sms-eit, esetleg hangfelvételt készíteni arról, amikor főnöke vagy kollégái lelkileg bántalmazzák, így ezeket majd be tudja mutatni a tárgyalások során. Ezen kívül ajánlatos olyan megbízható munkatársakat is szerezni, aki akár bíróság előtt is hajlandóak alátámasztani az ön állításait, esetleg (ha vannak) más áldozatokkal közösen fellépni munkáltatójával szemben.
