Alkotói válságban van? Nincsenek gondolatai? Gondoljon valamire, ami lehetőleg minél zöldebb: ez a szín ugyanis állítólag beindíthatja a kreativitásunkat. A tanulmány a Personality and Social Psychology Bulletin című tudományos lapban jelent meg, és egy kísérletsorozaton alapul.
A kísérlet során 69 embert kértek meg arra, hogy találjanak ki minél több megoldást arra, mire lehet használni egy konzervdobozt. Mielőtt a feladatot megkezdték volna, a csoport egyik felének egy zöld, míg a másik felüknek egy fehér téglalapot mutattak.
A feladatra két percük volt a résztvevőknek, aztán egy szakember elemezte az ötletek kreativitását. Az eredmény pedig állítólag az volt, hogy a zöld téglalapot néző alanyok sokkal kreatívabb megoldásokat eszeltek ki. A résztvevők később más feladatokat is kaptak, melyek mindegyikében szerepelt a zöld egyéb színekkel párosítva, az eredmény pedig mindig az lett, hogy a zöld jobban serkenti a kreativitást mint a többi szín. A kutatók a jelenséget „The Green Effect”-nek, azaz zöldhatásnak nevezték el.
Ez a cikk egyébként a Huffington Post írása alapján készült, amiből sajnos sok minden kimaradt, nem derül ki például, miért éppen a zöld színről gondolták a kutatók, hogy kreativitást serkentő hatása lesz. De a cikk olvasatán legalább egy kicsit utánanéztem annak, mit tudunk jelenleg a színek hatásáról.
Azt már régóta megállapították, hogy a színek befolyással vannak a hangulatunkra és a cselekedeteinkre általában. Lakberendezők és terapeuták, de még asztrológusok is azt vallják, hogy egyáltalán nem mindegy, ki milyen színekkel veszi magát körül. Igaz, lehet olvasni egészen szélsőséges állításokat is, mint például hogy a zöld szín kiegészítő kezelésként akár a rák gyógyításában is szerepet játszhat. Nézzünk meg néhány – esetenként különböző – leírást a színek erejéről és hatásairól.
Még több infó a színek erejéről
A színeknek nagy jelentőségük van a mandalakészítésben is. A mandala szó szanszkrit eredetű, a jelentése kör, maga a mandala pedig egy évezredek óta használt meditációs eszköz. Nem mindegy, hogy a mandalák készítéséhez milyen színeket használunk. Hogy melyiknek mi a szerepe, arról itt olvashatnak részletesebben.
Színek a lakásban
A lakásban, munkahelyen, vagy egy iskolában domináns színek az egész napunkat meghatározhatják. A lakberendezésben a zöld szín érdekes módon egyáltalán nem kreativitást stimuláló, hanem nyugtató hatása miatt kedvelt.
Biztosan mindenkinek megvan az iskolákban korábban elmaradhatatlan, leírhatatlanul csúf árnyalatú vastag zöld zománcfesték, amivel a falak be voltak kenve, a tetején általában sárga vagy barna szegéllyel. Nem tudom, ma is ilyenek-e az iskolák, de azt gyanítom, hogy nyilván épp állítólagos nyugtató hatása miatt választották éppen a zöld színt (hmm, hát nem tudom), és azért vastag zománc kivitelben készült, hogy könnyen lehessen tisztítani.
Lássuk tehát melyik színnek milyen hatást tulajdonítanak a lakberendezésben.
Zöld: Nyugtató, kiegyensúlyozott. Ha sárgásabb az árnyalat, akkor melegebb, ha kékesebb, akkor pedig hidegebb az összhatás.
Sárga: Derűs érzést kelt és tágítja a teret. Energizáló, de nem idegesítő.
Piros, vörös: Klasszikus árnyalata az öntudatosság megtestesítője, nagyon domináns, meghatározó, sőt elnyomó is lehet. A lakberendezésben óvatosan célszerű használni. Vannak melegebb, rozsdásabb árnyalatai is, melyek viszont már nagy térben is jól használhatóak, például a melegséget sugárzó téglaszín.
Narancs: Élénkséget, mozgalmasságot sugároz. Árnyalattól függően lehet stimuláló, de akár idegesítő is a hatása. Az általános szabály, hogy minél intenzívebb az árnyalat, annál kisebb felületen érdemes használni.
Kék: Állítólag még a zöldnél is erősebb a nyugtató hatása. Segíti a gondolkodást és a koncentrációt, és állítólag étvágycsökkentő hatása is van. (Megyek is, átfestem a konyhát.)
A lakásban használandó színekről nagyon sok érdekes írás olvasható a neten, én itt olvastam róla részletesebben.
Színek az orvoslásban
A színek egészségre gyakorolt hatásának már a régmúltban is nagy jelentőséget tulajdonítottak. A kínaiak például olyan színű függönyt akasztottak a beteg ablakára, amiről azt gondolták, hogy gyógyítja az illető baját, sőt, magát a beteget is olyan színű ruhába öltöztették. Indiában az ajurvédikus orvoslás a színek csakrákra gyakorolt pozitív hatását is szem előtt tartotta a beteg kezelésekor.
Az utóbbi években az alternatív gyógyászattal együtt a színterápia (kromoterápia) szerepe is jobban előtérbe került. A gyakorlatban a színterápiás kezelésnek több módja is létezik, például színes fények segítségével. Nézzük meg, melyik szín milyen betegséget gyógyít.
Zöld: Kimerültség ellen kitűnő, tökéletes a megbomlott harmónia visszaállítására. Ízületi és visszérgyulladások kezelésére is szokták használni, és jó a bőr korai elöregedése, ráncosodása ellen. Állítólag zöld fény besugárzásával még súlyosabb szembetegségek is kezelhetőek.
Sárga: A sárga szín is jól használható bőrápolásban, a bőr tónusa lesz tőle szép, egészséges. Ezen kívül javítja a koncentrációs képességet, tanuláshoz ezért jól használható. (Mondjuk, ha sárga virágokat teszünk az asztalra, vagy sárga falú helységben tanulunk.) Tisztítja a májat, a bélrendszert és a vért. Javítja az epehólyag a hasnyálmirigy a rekeszizom és az idegrendszer energiaellátottságát.
Piros, vörös: A lábak, vesék és nemi szervek egészségéért felelős. Emellett állítólag a vádligörcsöt és a székrekedést is lehet vele kezelni, valamint a pattanásos bőr kezelésére is kiváló.
Narancs: Hatása sokban hasonlít a vörösre, a pattanásos bőr, korpás haj és székrekedés kezelésére ugyanúgy alkalmazható. Depresszió ellen is kitűnő, serkenti a kreativitást. A hasi és kismedencei szervek egészségéért, valamint a női szexuális potencia erősítésére is szokták alkalmazni.
Kék: Nyugtató hatása van, javítja a koncentrációt, ellazít, oldja a stresszt. A túl sok kék viszont depressziót okozhat. Segít a nyugodt alvásban így a rossz alvóknak kifejezetten hasznos lehet, ha kék függöny kerül az ablakukra. Ez a szín nagyon erős gyulladásgátló hatású.
Akit ennél részletesebben is érdekel az egészségügyi színterápia, az sokkal többet elolvashat róla az R-Medical cikkében.
