Éppen nagyböjt időszaka van, legalábbis a keresztények számára. De persze ilyenkor nagy a kavarodás hívők és nem hívők között, a nem hívőkkel is előfordul, hogy nem esznek húst péntekenként, és a gyakorló hívők is esetenként megfeledkeznek róla a mindennapok rohanásában. Pedig a böjt egyik lényege – talán az éhezésnél is fontosabb - a figyelem, és a tudatosság. Hogy ilyenkor nemcsak a test, hanem a lélek is megtisztul. Hogy magunkba nézünk, és tisztába tesszük gondolatainkat és érzéseinket is.
Vallási böjtökről kezdőknek
A keresztény nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, ami húshagyó kedd után következik. A húshagyó kedd arra van, hogy még a böjt előtt jól belakmározhasson mindenki. Persze amióta a legutóbbi vatikáni zsinat határozata szerint a böjti időszakban elegendő péntekenként elhagyni a húst, azóta a keddnek nincs akkora jelentősége. A keresztény nagyböjt legszigorúbb napjai az első (hamvazószerda) és az utolsó előtti (nagypéntek). Ilyenkor összesen háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni, és ezeken a napokon, valamint az összes böjt alatti pénteken tilos a hús.
A muszlimok böjtje a ramadán. Ez a böjt 30 napos, és ilyenkor a híveknek napkeltétől napnyugtáig nem lehet enniük, inniuk, dohányozniuk, vagy egyéb testi örömökkel élniük. A cél a testi-lelki megtisztulás, többet kell imádkozni, és befelé fordulva elhagyni a rossz, ellenséges érzelmeket. Mostanában sok gyakorló hívő panaszolja, hogy némelyek számára a ramadán egyhónapos, napnyugtakor kezdődő tivornyasorozatot jelent. Az iszlám naptár eltér a mienktől, ezért a ramadán időszaka folyamatosan változik, mindig körülbelül 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. Idén július 20. és augusztus 18. közé esik.
A buddhizmusban is számos böjt létezik, mind egészségi, mind spirituális okok miatt. A szerzetesek nagy része például az ebéd után már nem eszik a következő nap reggelig.
Politikai indíttatású böjtök
Voltaképpen ezeket a „böjtöket” inkább úgy nevezik, hogy éhségsztrájk. Itt nem testi-lelki megtisztulás van a középpontban, hanem az, hogy az éhezéssel valamit elérjünk, vagy valamire felhívjuk a figyelmet. A legsikeresebb és legelismertebb politikai éhségsztrájkoló valószínűleg Mahatma Gandhi volt, aki pályafutása során több alkalommal is tartott éhségsztrájkot.
Sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akik belehaltak az éhségsztrájkba. Írországban például kifejezetten nem jó dolog éhségsztrájkba kezdeni. 1920-ban két politikai elítélt kezdett éhségsztrájkba, és mindketten belehaltak, majd egy másik, észak-írországi börtönben, 1981-ben összesen 10 fogoly halt bele az éhségsztrájkba. Az elhalálozások a 64. és a 74. nap környékén következtek be.
Spirituális és egészségügyi böjtök
A böjt nem fogyókúra. A legfontosabb különbség, hogy a böjtnek nem elsődleges célja, sőt sok esetben nem is célja a fogyás. A böjt inkább az önmegtartóztatásról, a személyes erőpróbáról és az egészségről szól. Nagyon sokféle böjt van, de már egy háromnapos léböjt esetében is számítani lehet a következőkre:
1. Kitisztulnak, kiélesednek az érzékszervek, javul a koncentrálóképesség és a memória.
2. Energiaszintünk fokozódik, úgy érezzük, sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek.
3. A bőr a méreganyagok távozása után megszépül
Hogy mikor érdemes böjtölni, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben egyetértenek azzal, hogy télen nem. (Legalábbis, a mi éghajlati viszonyaink között.) Ilyenkor hiányoznak a friss zöldségek és gyümölcsök, a szervezet több táplálékot kíván a hideg miatt, és az immunrendszer sem engedheti meg magának, hogy bármiből hiányt szenvedjen.
Általában a hagyományos böjti időszak tavasszal van, és hogy ez így alakult, annak praktikus okai is vannak. Eleinknek ugyanis ekkorra fogytak el az előző évben felhalmozott élelmiszertartalékai. Ezt egyébként sokkal kényelmesebben, de most is tapasztalhatjuk: már itt vannak az első tavaszi napok, de arra, hogy a piacon megjelenjenek a primőrök, még bizony hetekig várni kell.
A böjt lényege, hogy nem fogyasztunk szilárd táplálékot, csak folyadékot: vizet, gyógyteát, levest minél kevesebb sóval és zöldség, gyümölcsleveket. Egyes dietetikusok szerint a háromnapos léböjt mondható egészségesnek, mások szerint a böjt ideális hossza hét nap. Egy ezzel foglalkozó egészségügyi szakcikk kiemeli, hogy a böjtölő nem élheti meg úgy a folyamatot, mint éhezést. Fontos, hogy szabad akaratból történjen a táplálékmegvonás. Figyelem: aki krónikus betegségben szenved, vagy más ok miatt, de folyamatosan gyógyszert szed, az jobb, ha böjtölés előtt konzultál az orvosával. A különböző típusú böjtökről, és a böjttel kapcsolatos egyéb tudnivalókról, valamint arról, hogy hol böjtölhetünk intézményi keretek között, a startlap vonatkozó oldalán olvashat, akit érdekel.
Miért jó böjtölni
A címben erre a kérdésre ígértem választ, az alábbiakban pedig a személyes élményeimet szeretném megosztani, egy olyan emberét, akinél a böjtnek semmilyen vallási, vagy egészségügyi célja nincs. Véleményem szerint a böjtöt legalább egyszer mindenkinek érdemes kipróbálnia, mégpedig a következő okok miatt:
1. Mert böjtölés előtt, közben és után egy rövid időszakra kikerülünk az anyagias mindennapokból. Úgy adunk magunknak valamit, hogy azt nem pénzért, boltban vásároltuk.
2. Mert már napokkal előtte készülünk rá, végiggondoljuk, hogy milyen böjtöt választunk, megszervezzük, átgondoljuk az előttünk álló napokat. Ez a folyamat a hétköznapok során a legtöbb ember életéből kimarad.
3. Mert a böjt során különböző lelki stádiumok várnak ránk. Leszünk nagyon éhesek, lesz hogy úgy érezzük hegyeket mozgatnánk meg, ki-ki teljesen egyedi hangulatokat, érzéseket tapasztalhat meg, amikre ezúttal oda is figyel.
4. Kiderül, megvan-e bennünk az akaraterő hozzá, hogy végigcsináljuk. Ha igen, az hihetetlen lelkierőt ad, és nemcsak a böjt időszakára.
5. A böjt után az a meglepő dolog történik az emberrel, hogy ismét megtanul örülni egyszerű, finom falatoknak, mint egy tál rizs, vagy egy kis fűszeres túrókrém. Mások lesznek az ízek, megváltozik az értékrend. Összefoglalva: a böjt miatt olyan élményben lesz részünk, ami kizökkent a mindennapokból, és inspirációt, lendületet ad a továbbiakhoz.
