vírus világjárvány

A tudósok régóta beszélnek az ősi kórokozók kockázatairól, amelyek ellen rendkívül nehéz lenne harcolni, miután nagyon különböznek a mai vírusoktól. 

Szunnyadó vírusok okozhatnak világjárványt

A tudósok már évek óta tudják, hogy a több tízezer éve örök fagyban szunnyadt ősi mikrobák viharos sebességgel szaporodhatnak és terjedhetnek el, ha a permafroszt olvadni kezd. Ennek pedig sajnos minden nappal egyre nő az esélye a globális felmelegedés miatt. A helyzetet még inkább súlyosbítja az, hogy az olvadással kedvezőbbé váló hajózási feltételek miatt egyre több ember számára válik elérhetővé Szibéria és más sarkvidéki régiók, így

az e területekről kihurcolt „zombivírusok” játszi könnyedséggel okozhatnak újabb világméretű járványokat. 

A szakértők szerint, miután 2023 az eddigi legmelegebb év a globális rekordok 1850-es kezdete óta, a zombivírusok által okozott halálos világjárvány kockázata minden eddiginél nagyobb, mivel az északi félteke negyedét borító permafroszt egyre inkább olvad. 

A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete a globális átlag háromszorosával már most is emelkedett, és ez az a régió, ahol a legmagasabb az átlagos hőmérséklet-változás. 

Mint mondta, a hajózás mellett az is katasztrofális következményekkel járhat, ha a Szibéria területén folyó bányászat során, a permafrosztba vájt mély lyukakból óriási mennyiségben felszabaduló vírusokat a bányászok belélegzik. 

Megszámlálhatatlanul sok sejt kerül ki

Claverie mellett több tudós is publikált már kutatásokat arról, hogy százból nagyjából egy ősi kórokozó jelentős zavarokat okozott az ökoszisztémákban. Bár ez a szám csekélynek tűnik, a kutatócsoportok azt állítják, hogy a jelenlegi ütemben évente négy szextillió (négyszer tíz a harminchatodikon) sejt kerül ki az örök fagyból.