Hasonló a helyzet, amikor egy szerettünk megy át fájdalmas időszakon. Ilyenkor igyekszünk találni valamit a helyzetben, amivel értelmet adhatunk a fájdalomnak, pozitívumot, aminek minden rossz ellenére örülhetünk egy kicsit.
Legalább még megvan az állásod.
Legalább nem rák.
Legalább a gyereked megszületett, a házasságod nélkül ő sem lenne.
Ilyen és ezekhez hasonló mondatokkal próbálunk segíteni a hozzánk közel állóknak, hogy meglássák a helyzet pozitív oldalát. És tény, hogy a szavainkban sok igazság van: szakított veled a párod, de megmaradt az állásod, lehet, hogy komolyabb egészségügyi problémád van, de kiderült, hogy nem rák, és a boldogtalan házasságodnak köszönheted a csodálatos gyerekedet.
A dolgok azonban ennél sokszor jóval bonyolultabbak. Előfordulhat, hogy az, aki nemrég vesztette el valakijét, még nem tart ott, hogy a dolgok jó oldalára tudjon koncentrálni. Lehet, hogy a fájdalom túl friss, a veszteség túl nehéz. Egy házasság esetében is hasonló a helyzet: ahhoz, hogy az örömteli pillanatokat tudjuk értékelni, el kell telnie valamennyi időnek. Amikor a fenti mondatok valamelyikével próbálunk vigasztalni, akaratlanul is a gyásztól vesszük el a teret. Ennek eredményeként a veszteséget szenvedett ember nyomást érezhet magán, úgy tűnhet neki, mintha a környezete azt várná el tőle, hogy jobban legyen.
A másik probléma a legalábbmondatokkal, hogy sokszor nem hagyja, hogy az illető a saját módszereivel dolgozza fel a veszteségeit. Vannak, akik idővel a nehéz helyzetekben is meglátják a jó dolgokat, vannak azonban, akiknek nem segít a feldolgozásban, ha értelmet adnak a történteknek. Ők legtöbbször megtanulják elfogadni a fájdalmas életszakaszokat is, a mindennapjaik részévé teszik azokat, majd megtalálják a módját, hogy továbblépjenek anélkül, hogy bármi jót kötnének a veszteségükhöz.
Mit mondj helyette?
Amikor egy szerettünk nehéz időszakon megy keresztül, természetes, hogy a legszívesebben mindent megtennénk annak érdekében, hogy levegyük a válláról a terhet. Ha a másiknak is kimondod, hogy a helyzet nehéz, érdeklődsz a hogyléte felől, megkérdezed, hogy mi a legnehezebb most neki, szeretne-e az adott dologról beszélni, vagy inkább váltsatok témát, máris úgy érezheti, hogy támogatod, számíthat rád. Ha nem mindenáron a helyzet pozitív oldalára akarod felhívni a figyelmét, hanem elfogadod és teret engedsz a fájdalmának, azt jelzi, hogy ott vagy akkor is, ha nehéz. És a legtöbb embernek épp erre van szüksége.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés