veszélyes ételallergia

Biztos láttunk már olyan krimit, ahol a rafinált gyilkos mogyorót tett az arra allergiás áldozata ételébe, vagy kagylóba mártogatta annak villáját, hogy így terelje el a gyanút magáról. 

Az, hogy kinél mekkora mennyiség elég egy heves reakció kiváltásához, teljesen egyénfüggő. A tünetek lehetnek enyhék és egészen súlyosak is. Sőt, esetenként tünetegyüttesek megjelenéséről van szó.

 

A gyermeklakosság legalább 7%-a érintett ételallergiában, de felnőttkorra ez a szám csökken, nagyjából 1%-ra tehető. Ugyanakkor felmerül annak eshetősége, hogy az ételallergia örökletes, mert gyakori a családon belüli ismétlődés. 

Mi történik ilyenkor pontosan velünk?

Amikor életünkben először fogyasztunk egy összetevőt, előfordul, hogy az immunrendszer tévesen ítéli azt meg, és veszélyesnek címkézi fel. Elővigyázatosságból, egy következő alkalomra készülve ellenanyagot kezd termelni. Ha újra bevisszük a veszélyesként azonosított anyagot, a résen lévő immunrendszer beveti az előre legyártott ellenanyagot és a hisztamint az ellenség azonnali hatástalanítására. De a szervezet erőteljes beavatkozása a bél-, a légző-, a szív- és érrendszerben, valamint a bőrön változó intenzitású tünetek megjelenését válthatja ki.

Hogy lehet a végére járni?

Az ételallergia kezelése azt jelenti a jövőre nézve, hogy a változatos étrendből az érintett kiiktatja a számára veszélyes alapanyagot a továbbiakban. Ehhez azonban fontos a precíz azonosítás, amihez szakszerű segítség szükséges több lépcsőben. Ezek lehetnek:

• vérvétel az ellenanyag szintjének meghatározására,
• Prick vagy alkaros bőrteszt, ahol újra „összeeresztik” kis dózisban a gyanús összetevőt a szervezettel,

• terheléses vizsgálat, hasonlóan a terhesség alatti terheléses cukorvizsgálathoz, ez egy többórás rutin, ahol az allergiás reakciót (feltételezhetően) kiváltó élelmiszerre mérik a szervezet reakcióját, s amelyre olyan összetevő esetén kerül sor, amelyből laboratóriumi kivonattal nem rendelkeznek,
• kihagyásos vizsgálat, mely megegyezik a későbbi kezeléssel is, vagyis az adott összetevő mellőzése a táplálkozásból először csak a bizonyosság megszerzésére, utána a panaszok megszüntetése érdekében.

Mik okoznak leggyakrabban veszélyes ételallergiát?

Tojás

Hányás, bőrkiütés, de anafilaxiás sokk, vagyis azonnali orvosi beavatkozást igénylő, életveszélyessé fajulható állapot is felléphet az elsősorban gyerekek körében jelentkező tojásallergia esetén.

Tej

Többnyire gyerekeket érint a tehéntej-, a tejfehérje- és a tejcukor-allergia, mely nagyrészt felnőttkorra kinőhető, addig ugyanakkor gyakran válthat ki heves reakciókat: puffadás, hasgörcs, hasmenés, csalánkiütés, nehézlégzés, fulladás, rosszabb esetben anafilaxiás sokk.

Szója

Aki vegetáriánus vagy laktózérzékeny, aligha tudja teljesen kiiktatni étrendjéből a szóját, de egy átlagos felnőtt is napi 1-2 grammot bizonyára bevisz belőle szervezetébe, akár tudtán kívül is táplálkozása során, pedig az erre allergiások körében ez is gyorsan képes allergiás tüneteket kiváltani.

Mogyoró, dió

Ugye sokszor olvastunk már előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén olyan feliratot: nyomokban mogyorót tartalmazhat. Nem véletlen, hogy még a nagyon kis mennyiségben potenciálisan előforduló mogyorótartalomra is fel kell hívni a fogyasztók figyelmét.

A mogyoróallergia nem kinőhető érzékenység, és ez a leggyakoribb és a leghevesebb reakciót kiváltani képes összetevő is.

Jelei a puffadás, hasgörcs, viszketés, néha asztmatikus roham, esetenként anafilaxiás sokk, amely egy súlyos, életveszélyes állapothoz vezető reakció, így gyors orvosi beavatkozást igényel.

Kagylók, halfélék

A kagylóallergia sem nőhető ki, és elég gyakori jelenség is. Akár fél órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhet már émelygés, hasmenés, hányás, bőrviszketés formájában. Tengerparti nyaraláskor érdemes óvatos önmérsékletet gyakorolni, mert a kagyló mellett más tenger gyümölcsei, halak és a rák is gyakran ételallergiát okozó „finomságok”.