A köznyelvben tévesen vakbélgyulladásnak nevezett probléma esetén valójában nem a vakbél maga, hanem csupán egy része, a féregnyúlvány gyullad be elzáródás miatt. Átlagosan húszból egy embernél jelentkezik a probléma, melynek leggyakoribb megoldása a gyulladt appendix műtéti úton való eltávolítása. Ebből is arra következtethetnénk, hogy a szerv csupán egy evolúciós csökevény, ami semmilyen hasznos funkciót nem lát el, az utóbbi másfél évtized kutatásai azonban cáfolni igyekeznek ezt a feltevést – írja a Live Science.
Biztonságos menedéket nyújt a jó bélbaktériumoknak
A féregnyúlvány titkát először dr. William Parker, az észak-karolinai Duke Orvosi Egyetem adjunktusa és kollégái próbálták megfejteni 2007-es kutatásukban: vizsgálataik alapján arra következtettek, hogy az appendix elsődleges funkciója a jó baktériumok termelése és védelme az emésztőrendszer számára. Az emberi bélrendszer hatalmas mennyiségű mikroorganizmusnak ad otthont, köztük olyan hasznos baktériumoknak, melyek segítik az emésztést – ezek azonban néha kitisztulnak a belekből vagy elpusztulnak egy fertőzés, betegség következtében.
A féregnyúlványban élő baktériumok azonban biztonságban maradnak, átvészelik a támadást, és a betegség elmúltával készen állnak rá, hogy újra benépesítsék az emésztőtraktust – a szerv tehát egyfajta menedékként szolgál számukra. Parker eredményeit később más kutatások is megerősítették, egy 2011-es tanulmány szerzői például úgy találták, a féregnyúlvánnyal nem rendelkező személyeknél négyszer nagyobb a Clostridium difficile baktériumfertőzés okozta emésztőszervi problémák (hasmenés, hányinger, láz, hasi fájdalmak) kiújulásának kockázata, mint azoknál, akiknek megvan ez a szervük.
A féregnyúlványban nagy mennyiségben találhatók ún. limfoid szövetek is, ezek termelik és tárolják azokat az immunsejteket, melyek megtámadják a kórokozókat. Parker szerint féregnyúlvány nélkül őseinknek jóval kevesebb esélye lett volna a túlélésre, és egészen az antibiotikumok feltalálásáig sokkal nagyobb problémát jelentettek volna a bélfertőzések. Szintén a szerv hasznos mivoltát jelzi, hogy legalább 80 millió éve jelen van az emlősöknél – ennyi idő alatt régen kihalt volna, ha nem lenne funkciója –, és az is, hogy legalább 32, egymástól igencsak eltérő étrenddel rendelkező fajnál (köztük az orángutánoknál, a kacsacsőrű emlősöknél, a hódoknál, a koaláknál és a lamantinoknál) is rábukkantak a tudósok.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
