A hazai elektronikus vásárlások értéke 2020 óta az uniós átlag felett van. Most már látszik, hogy a koronavírus-járvány következtében megugró fejlődés nem rövid távú volt, egyre többen vannak azok, akik tartósan is áttértek az elektronikus fizetések használatára. Ugyanakkor mégsem minden üzletben teszik ezt lehetővé, holott a törvény szerint nem lehetnek kivételek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, fizetési rendszereket vizsgáló jelentését az Economx szemlézte.
Törvény kötelezi az üzleteket a kártyaelfogadásra
Az elmúlt év során a hazai szolgáltatók által üzemeltett POS-terminálok száma 11,4 százalékkal nőtt, ezzel már egyre szélesebb körben, 152 ezer elfogadóhelyen érhető el az elektronikus fizetés lehetősége. Az üzletek harmadában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel, és 7 százalékkal növekedett azoknak az üzleteknek az aránya, ahol az elektronikus tranzakciók vannak többségben. Ez annak is köszönhető, hogy 2021 óta törvény kötelezi az elektronikus fizetés lehetővé tételére a kereskedőket és szolgáltatókat.
Vármegyénként ugyanakkor akár 28 százalékpontos különbségeket is láthatunk: míg a fővárosban a fizetések 54 százaléka elektronikusan történt, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógárdban a bolti vásárlásoknak csak kicsit több mint negyedét fizették így.
A kisebb összegű kártyás fizetések száma is megugrott, bár legnagyobb arányban a 100 ezer forintos tranzakciókat fizetik kártyával a magyarok: itt 40 százalékos az arány az elektronikus javára. Innentől csökkenő tendenciát láthatunk egészen az 1001 és 2000 forint közötti sávig, az ezer forint alatti összegeknél azonban ismét nő a kártyahasználók aránya.
A kisebb összegek esetében sem lehet kivételt tenni
A kereskedők ugyanakkor ennek nem igazán örülnek, mert az alacsony összegű tranzakciók után is fizetniük kell egy fix díjat a terminálhasználatért, ezért gyakran helyeznek ki olyan táblákat, amelyeken azt közlik, hogy bizonyos értékhatárig nem lehet kártyával fizetni. Ez is inkább a kisebb üzletekben jellemző, de ilyet hivatalosan nem tehetne senki – figyelmeztet a jogszabályra az MNB.
A törvény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy
a kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
Sokan mégsem tartják ezt be. Az OTP korábbi felmérése szerint a vállalkozások negyede viszont a készpénzt nem fogadja el, ami szintén törvénytelen. Az elektronikus és a készpénzes fizetési módokat párhuzamosan kell lehetővé tenni mindenütt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
