Sok családban vannak amolyan szülinapi szezonok; a szülők és a gyerekek is valamelyik évszakban vagy akár azonos hónapban ünnepelnek. Ha azt gondolnád, hogy ez csupán a véletlen műve, és valójában nem is annyira gyakori, tévedsz. Egy nemrégiben közzétett, rendkívül alapos tanulmány szerint több összetevőn múlik, de nagyon is tudatos döntés eredménye lehet.
Testvérek, akik ugyanabban a hónapban születtek
Spanyol és amerikai kutatók 10 millió születést elemeztek közel 40 év adatait vizsgálva. Az adatokat Spanyolországban az 1980 és 1983, valamint 2016 és 2019 között születettek esetében tekintették át, míg Franciaországban 2000 és 2003, illetve 2010 és 2013 között világra jövő gyermekek születési adatait vizsgálták.
A születési dátumokat, illetve a szülők születésnapját elemezve arra döbbentek rá, hogy nem is annyira ritka, hogy egy gyerek ugyanabban a hónapban látja meg a napvilágot, mint az édesanyja, vagy éppen mindkét szülője.
Merthogy az sem ritka, hogy már a pár tagjai is ugyanabban a hónapban születtek. A hihetetlen mennyiségű adat összehasonlításakor a vártnál 4,6 százalékkal gyakoribb volt, hogy a gyermek ugyanabban a hónapban született, mint az édesanyja, és a korábban megbecsült értékhez képest 12,1 százalékkal többen voltak azok a családok, ahol a testvérek születtek azonos hónapban.
Számít az életmód is
A kutatócsapat tagjai arra jutottak, hogy ennek a jelenségnek társadalmi és biológiai okai is vannak. Azt figyelték meg többek között, hogy azok az anyák, akik felsőfokú iskolát – egyetemen vagy főiskolát – végeztek, általában hajlamosabbak arra, hogy megtervezzék, mikor érkezzen a baba. Ebben az esetben sokszor úgy határoznak, hogy a kicsi tavasszal érkezzen. Az a gyerek, aki pedig olyan családba születik, ahol már diplomás legalább az egyik szülő, valószínűleg saját maga is részt vesz a felsőoktatásban, tehát egy diplomás nő gyermeke esetleg szintén tudatosan tervezi meg majd a terhességet, például tavaszra időzítve a pici világrajöttét.
Így gondolkodnak az egyetemisták a folytatásrólTöbben is elmesélték, miként gondolkodnak jövőjükről, milyen lehetőségeket látnak maguk előtt az egyetem végeztével.
Tovább olvasom
A kutatók ugyanakkor egyfajta életmódbeli meghatározottságot is felfedeztek: a hasonló életmódot folytató szülők ugyanazt adják át a gyerekeiknek, ily módon például az étkezés és az alvási szokások hatással lehetnek a fogamzóképességünkre és arra, hogy mikor tudnak könnyebben megfoganni.
Különböző országok, más szülési szokások
A kutatás vezetője, dr. Adela Recio Alcaide elmondta, hogy sok egyéb tényező is befolyásolja, hogy mikor szülünk gyereket. Azt figyelték meg az adatok elemzésekor, hogy a különböző hátterű anyák – iskolai végzettség, munkahelyi státusz vagy származás alapján – általában különböző szülési mintázatokat követnek.
De a tanulmányban ugyanígy vizsgálták, hogy az anya hány évesen hozta világra a gyermeket, milyen társadalmi osztályba tartozott, vagy éppen hányadik volt a kicsi a születési sorrendben. A táblázatok azonban nemcsak az anya és a gyermek, de az apa és a kicsihez korban legközelebb álló testvér születési dátumát is tartalmazta.
Ezáltal az is kiderült, hogy a korábban becsültnél 4,4 százalékkal többen születnek olyan családba, ahol a szülők is azonos hónapban születtek.
A két országot összehasonlítva arra jutottak, hogy egy-egy országban a születés egyfajta mintát követ, és az év egy bizonyos szakaszában több gyermek születik, mint máskor. Ezt nevezik születési szezonalitásnak.
Ha kíváncsi vagy, mi mindent örökölhetsz még a szüleidtől, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
