Ha arra kérik az embereket, hogy „a szívedet használd az agyad helyett”, az növeli a proszociális viselkedést – állapítja meg egy tanulmány.
Proszociálisnak azokat a viselkedésmódokat nevezzük, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak, vagy egy csoportnak a javát szolgálják. A vigasztalás, önzetlenség, segítségnyújtás, együttműködés akár már óvodáskorban is megfigyelhető proszociális magatartásmód – ez vált gyakoribbá a szívükre hallgatók csoportjában.
Egy nemrégiben készült tanulmány a racionális („agy”) és az affektív („szív”) döntési módok, valamint a feldolgozási stílusok egyéni különbségeinek hatásait vizsgálta a proszociális viselkedésre, és megállapította, hogy az affektív döntési mód növeli a proszociális viselkedést.
A szociális heurisztika hipotézis szerint az intuíció használata egyszerűen elősegíti az együttműködést. Ez a hipotézis azt sugallja, hogy az intuitív reagálás a társadalmi dilemmákban a proszociális viselkedéshez, míg a mérlegelés végül az önérdekhez kapcsolódik. Az empirikus bizonyítékok azonban vegyesek.
Hatékonynak bizonyult az embereknek az affektusra vagy az észre hagyatkozásra való utasítása a kooperatív magatartás megváltoztatásában a szociális dilemmák esetén, míg az időnyomás és a kognitív terhelés nem befolyásolta a proszociális viselkedést.
Továbbá egyéni különbségek voltak abban, hogy az emberek mennyire támaszkodnak inkább az intuícióra és a mérlegelésre a döntések meghozatalakor. Az erről szóló tanulmányban Manja Gärtner és munkatársai kísérleti tesztet mutattak be arra vonatkozóan, hogy a döntési mód és a feldolgozási stílusok egyéni különbségei hogyan befolyásolják a proszociális viselkedést egy sor ösztönző társadalmi dilemmában.
Ebben a kísérletben összesen 1828 résztvevő vett részt, akik szociodemográfiai jellemzőik (életkor, nem, földrajzi régiók) tekintetében reprezentálták a teljes svéd lakosságot. A résztvevőket véletlenszerűen besorolták a három csoport egyikébe; majd arra utasították őket, hogy döntéseiket belső megérzések, vagy az észérvek alapján hozzák meg. Például az affektus állapotában a résztvevők a következő utasításokat kapták: „A kísérlet ezen részében kérem, a szívére támaszkodva hozza meg a döntéseit, ne pedig az agyára.” A harmadik, kontrollcsoport résztvevői nem kaptak utasításokat.
A használt négy ellenőrzési elem végül azt mérte fel, hogy a résztvevők egyrészt mennyire hisznek abban, hogy a mérlegelésre, az intuícióra és az érzelmekre hagyatkoztak, másrészt hogy az utasítások mennyire késztették őket arra, hogy többet gondolkodjanak a döntéseiken.
A résztvevők válaszoltak az úgynevezett jellybean feladatra is.
Ennek során résztvevőknek azt kell elképzelniük, hogy egy paraván mögül választhatnak zselés cukorkát. „A két tálat grafikusan ábrázoltuk, a nagy tál alatt a »9% színes cukor« felirattal, a kis tál alatt pedig a »10% színes cukor« felirattal. A racionális választás az, hogy a kis tálból merít a résztvevő, mivel az nagyobb százalékban tartalmaz színes cukorkát, míg az intuitív választás az, hogy a nagy tálból merít, mivel az több színes cukrot tartalmaz” – állt a kísérlet bemutatásában.
„A proszociális viselkedést véletlenszerű sorrendben bemutatott, ösztönzött választások sorozatával mértük, beleértve a fogolydilemma-játékban és egyéb játékokban való együttműködést” – sorolták a kutatók.
A proszociális viselkedés kulcsfontosságú számos probléma kezelésében világszerte, beleértve a szegénységet, az egészséget, a környezet megőrzését és a korlátozott erőforrások felosztását. A szerzők azt a következtetést vonták le tanulmányukban, hogy a proszociális viselkedést irányító mechanizmus megértése központi kihívás, amit végső soron egyéni különbségek is befolyásolhatnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
