tények Magyarországról

Egy ilyen lista akkor a legizgalmasabb, ha egy külföldi szemszögéből olvashatunk a saját országunkról. Egyrészt szembesülhetünk saját értékeinkkel, amiknek a mindennapokban nem feltétlenül vagyunk tudatában, másrészt megtudhatunk olyasmit is, ami nem is biztos, hogy úgy van, és mégis ezt tartják rólunk. Íme a 10 legérdekesebb tény hazánkról, amely makacsul visszatér ezeken az internetes listákon.

1. Magyarország Európa egyik legrégibb országa

A hazánkról érdekes tényeket felsoroló listák legelőkelőbb helyén sokszor az a tény szerepel, hogy a 895-ben alapított országunk az egyik legrégebbi a kontinensen, Németországot és Franciaországot is megelőzve. Ha az 1000/1001-es államalapítást veszük alapul, ez a kijelentés már nem minden részletében igaz, hiszen a Francia Királyság 987-ben jött létre. Egyébként számtalan történelmi, földrajzi vagy éppen építészeti kategóriában említenek az elsők között, de nyilván a legfontosabbak közé tartozik az a tény, hogy hazánk történelme Európában (és a világon) az elsők között kezdett el íródni.

2. A magyarok bűvös száma a 96

Több internetes oldal szerint is a 96-os szám fontos a magyarság számára, bár az indoklás néha nincs összhangban a történelemórákkal. Például az a kijelentés, hogy Árpádot 896-ban koronázták a magyarság első királyává, és ezzel kezdetét vette Magyarország történelme, nem biztos, hogy ötös törifeleletet érne. Az állítólag számunkra mágikus szám tényét hivatott erősíteni a budapesti metró is mely 1896-ban épült, az ország millenniumi évfordulóján, illetve az az információ, hogy Budapesten tilos a 96 métert meghaladó épületek építése (a MOL Campus a 143 méterével a kivétel, ami erősíti a szabályt), és a nemzeti himnusz sem haladhatja meg a 96 másodpercet, ha a kívánt tempóban éneklik.

3. Az olimpiákon elért sikereire büszke nemzet vagyunk

Minden listán előkelő helyet foglal el az ország méretéhez és népességéhez képesti bravúros olimpiai szereplése, már csak azért is, mert a négyévente megrendezésre kerülő nyári olimpia a második legnépszerűbb sportesemény a világon a focivébé után. Van, aki az érmek számát is kihangsúlyozza (ezt úgy tűnik, nem frissítik rendszeresen, mert a listákon szereplő adatok helyett már 511 nyár és 10 téli olimpiai éremnél tartunk), de olyan is akad, aki az egy főre jutó aranyérmek számát emeli ki, amelyben hol az ötödik, hol a második helyen szerepelünk a világon. Egyébként a másodikok vagyunk a Bahamák mögött, a finneket „hajszállal” megelőzve.

4. A magyar nyelv egyedülálló

Ha már a finneket emlegettük, érdekes felvetés az egyik forrás szerint, hogy nincs is rokona a magyar nyelvnek Európában, vagyis az egyedülálló szó másik jelentését is érvényesnek gondolja. Amúgy pedig azt szokták kiemelni, hogy a magyar a legnehezebben megtanulható nyelvek között van, egyes források szerint ebből a szempontól abszolút listavezető a nyelvünk bonyolult nyelvtanának köszönhetően.

5. A magyarországi névadást szigorú törvény szabályozza

A forrásokból egyértelműen körvonalazódik, hogy szerintük Magyarországon viszonylag szigorú névadási törvény van. A neveknek előzetesen jóváhagyott listáról kell származniuk, ha ettől valaki szeretne eltérni, kérelmet kell benyújtani. A listán a Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített férfi-, illetve női nevek találhatók. Bizonyos netes oldalak egyenesen úgy fogalmaznak, hogy a (mindenkori) kormány jóváhagyásával lehet csak elnevezni a magyar gyermekeket.

6. Magyarország a feltalálók nemzete

Ahogy röviden összegzi a témakört egy netes kommentelő: ha valamit nem a németek vagy az amerikaiak találtak fel, akkor egy magyar volt. Barényi Béla is helyet kap a listán, kiemelve, hogy nem Porsche tervezte a Bogárhátút, hanem a magyar mérnök. Gyakran említik híres feltalálóink között Rubik Ernőt, de a fontos magyar találmányok listáján szerepel még például a golyóstoll, a holográfia, a digitális számítógép, a telefonközpont, az elektromos motor és a helikopter. Nobel-díjasainkat is méltatják, és az általuk elnyert díjak számára is külön felhívja az egyik listázó a figyelmet. Nagy örömünkre, azóta ez további kettővel gyarapodott.

7. Magyarországon még mindig vannak cowboyok

Talán ennél a pontnál érezhető némi marketinges hátsó szándék a cowboy szó varázserejében bízva. Ezt leszámítva is érdekes gondolat, mintha csak ez jelezné, hogy több mint ezer éve rendületlenül itt vagyunk Európa szívében: lóháton jöttünk be Európába, és még mindig láthatók cowboyok a sík pusztáinkon. Hogy ne csak a Puszta Horse Show-kból legyen fogalmuk a honfoglaló és Nyugat-Európát rettegésben tartó őseinkről és rólunk az idelátogatóknak, érdemes lenne megtekinteniük a Hajszra és cselőre című dokumentumfilmet.

8. A világ első hivatalos borvidéke itt található

Ahogy egyes oldalak megjegyzik: Franciaország, Spanyolország és Olaszország általában híresebb borairól, de Tokajban van valami különleges. Hazánk területén már a honfoglalás előtt is folyhatott kiterjedt bortermelés (és bor), de az igazán fontos lépés az volt, amikor 1737-ben III. Károly király borvidékké nyilvánította Tokajt, amely így a világon az első zárt, azaz eredetvédett borvidék lett. Franciaország Bordeaux régiója közel 120 év után követte a példát (1855). 

9. A miénk a világ egyik legjelentősebb termálvízkészlete

Magyarországon több mint 1500 gyógyfürdő található, de a termálforrások számát tekintve a főváros viszi a prímet. Nem csoda, hogy már évezredek óta célpontja azoknak, akik élvezni szeretnék a gyógyvizeket. Naponta 70 millió liter termálvíz tör Budapesten a felszínre. A különböző netes oldalak nem hangsúlyozzák, hogy konkrétan a világon az ötödik legnagyobb termálvízkészlettel rendelkező ország vagyunk, Budapest pedig az egyetlen főváros, amely alatt természetes gyógyvíz rejlik.

10. Illetlenségnek számít nálunk sörrel koccintani

Bár a borra sör nem javallott, a 8. pont után következzen az a tény, aminek igazságtartalmával kapcsolatban még mi is zavarba jövünk. Az 1848–49-es forradalom és szabadság leverésekor a 13 magyar tábornok kivégzése alkalmával állítólag sörrel koccintottak a Habsburgok, ezért a magyarok megfogadták, hogy 150 évig nem fognak sörrel koccintani. Ahogy korábban megírtuk, akkoriban hagyományosan nem is koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták a korsójukat ivás előtt az osztrákok–németek, a kivégzés utáni fogadásról és annak menüjéről pedig semmilyen írásos forrás nem maradt fenn. Az ünneplésről csupán egyetlen ábrát ismer az utókor, melyen pezsgőspohárral a kézben láthatók a katonák. Mindenesetre a 150 év lejárt 1999-ben, de mind a mai napig tartják egyesek a fogadalmat. Az egyik netes listázó azt javasolja, hogy ilyenkor a külföldi sörfogyasztó, ha magyarokkal együtt adja át magát ezeknek az élvezeteknek, figyelje az asztaltársaságának reakcióit, és ahhoz igazodjon, nehogy bárkit is megbántson. Nyugodtan megfogadhatjuk mi, magyarok is ezt a tanácsot.

Viszont az interneten nem nehéz olyan információba futni, amit készpénznek venni súlyos következményekkel járhat, mint például azt, amit tréfás kedvű honfitársunk írt hazánk fővárosáról, mely szerinte Halásztelek néven is ismert. (Másik hazánkfia annyiban korrigálta, hogy az valójában Gyál.)