álhír információ téves közutálat hírek tippek

Téves vagy félinformációkba könnyen bele lehet futni. Az interneten, a különböző fórumokon, de akár élőszóban is, a közérdekű tájékoztatási csatornákról pedig még nem is beszéltünk. Azonban ezek az infók néha többet ártanak, mint használnak, így ajánlatos őket kikerülni (ami sokszor lehetetlen), ezek terjesztését pedig tiltsuk meg magunknak. Mások és magunk félrevezetése semmi jóra nem vezet, de ha megfogadod az alábbi tippeket, nem is fogsz ebbe a csapdába esni.

Így kerülheted el, hogy rém- és álhírkirály legyél

Az új pszichológiai kutatások feltártak néhány taktikát, amelyek segíthetnek megvédeni társadalmunkat a félretájékoztatástól. Íme hét stratégia, amellyel elkerülheted, hogy félrevezessenek, vagy akár azt, hogy te vezess félre másokat.

1. Tájékozódj

A legjobb védekezés az ellen, amit az Egészségügyi Világszervezet „infodémia” néven is emleget, ha megérted azokat a trükköket, melyekkel a dezinformációk hírnökei megpróbálnak téged manipulálni. Az egyik stratégia az úgynevezett „prebunking” – a lebuktatás egy olyan fajtája, amely azelőtt történik, hogy az adott hazugságokat és ferdítéseket hallanád. Kutatások kimutatták, hogy ha megismerkedsz a dezinformációs szakma trükkjeivel, az segíthet felismerni a hamis történeteket, amikor találkozol azokkal.

A Cambridge-i Egyetem kutatói kifejlesztettek egy „Bad News” nevű online játékot, amely tanulmányaik szerint segít a játékosok számára a valótlanságok felismerésében. A játékon kívül többet megtudhatsz az internetes és közösségi médiaplatformok működéséről is, így jobban megértheted, milyen eszközök állnak a manipulációra törekvő emberek rendelkezésére. Emellett többet megtudhatsz a tudományos kutatásokról és a bizonyítási normákról is, melyek segíthetnek abban, hogy kevésbé legyünk fogékonyak az egészséggel és tudományos témákkal kapcsolatos hazugságokra és félrevezető állításokra.

2. Ismerd fel sebezhetőséged

A kutatások szerint az emberek fogékonyabbak az olyan félretájékoztatásra, amely megfelel a már meglévő nézeteiknek. Ezt nevezik „megerősítési torzításnak”, mivel az ember hajlamos elhinni azokat az információkat, amelyek megerősítik azt, amiben ő már eleve hisz. Ezek azt sugallják neki, hogy igaza van. 

A tanulság az, hogy különösen kritikusan kell viszonyulni az olyan csoportoktól vagy emberektől származó információkhoz, amelyekkel egyetértünk, vagy amelyekkel azonosulni tudunk – legyen szó politikai, vallási, etnikai, nemzetiségi hovatartozásról, vagy bármilyen témáról. Néha emlékeztesd magad arra, hogy keress más szempontokat és más forrásokat is az adott témáról, mert ezek sokszor új perspektívákat adhatnak neked.

Különösen fontos, hogy őszinték legyünk önmagunkhoz azzal kapcsolatban, hogy mennyire vagyunk elfogultak valamivel kapcsolatban. Sokan feltételezik, hogy mások sokkal inkább elfogultak, de azt hiszik, hogy ők maguk nem azok – és azt képzelik, hogy mások nagyobb valószínűséggel osztanak meg téves információkat is emiatt, mint ők maguk.

3. Vedd figyelembe a téma forrását

Ha híreket fogyasztasz, győződj meg arról, hogy mennyire megbízható a forrás, ahonnan származnak. Ne feledd azt sem, hogy egyes dezinformációkkal rendelkező emberek hamis oldalakat készítenek, amelyek sokszor valódi, hiteles hírforrásnak tűnnek – ezért győződj meg róla, hogy valójában melyik oldalra látogatsz el. Ha erről tudatosan gondolkodsz, az bizonyítottan javítja a képességedet, hogy jobban meg tudd különböztetni a tényeket a fikcióktól.

4. Tarts szünetet

Amikor az ember online van – különösen a közösségi médiában –, akkor szórakozás, kapcsolatteremtés vagy akár figyelemelterelés céljából teszi ezt a legtöbbször. Ilyenkor könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy bármilyen információt vagy hírt látunk, a forrás hitelességének ellenőrzése nélkül megosztjuk az infót. Épp ezért, mielőtt úgy döntünk, hogy megosztunk valamit, szánjunk rá egy pillanatot, hogy emlékeztessük magunkat arra, hogy vajon mennyi lehet a tényleges igazságtartalma az adott hírnek? Gondold végig, milyen következményei lehetnek a megosztásnak, ha éppen hamis hírről van szó. Ne keltsünk pánikot, és ne terjesszünk hazugságokat.

5. Gondolkodj tiszta fejjel

Az emberek gyakran a zsigeri, épp aktuális érzelmi állapotuk miatt osztanak meg dolgokat, nem pedig a kritikus és logikus gondolkodásuk következtetései alapján. Egy nemrégiben készült tanulmányban a kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik felfokozott érzelmi állapotban böngészték a közösségi médiafolyamukat, jelentősen nagyobb valószínűséggel osztottak meg téves információkat, mint azok, akik racionálisabb és semleges érzelmi állapotban voltak a tevékenység közben. Különösen a düh és a szorongás teszi az embereket érzékenyebbé arra, hogy bedőljenek a félinformációknak.

6. Cáfolj bátran

Ha arra kerül a sor, állj ki nyilvánosan a félretájékoztatás ellen. Még a rövid formátumú cáfolatok – például egy sima „ez nem igaz” mondat – is hatékonyabbnak bizonyulhat annál, mint ha nem mondanánk semmit. A humoros (de nem gúnyos) forma szintén működhet az álhírek megcáfolására. Amikor valódi emberek helyesbítik a téves információkat az interneten, az ugyanolyan hatékony lehet, mint amikor egy közösségi médiavállalat megkérdőjelezhetőnek minősít valamit.

vagy szoros kapcsolatban áll azzal a személlyel, aki megosztotta az eredeti információt.

További előnye a például komment formában történő cáfolásnak, hogy a nyilvános cáfolat arra készteti a többi olvasót is, hogy esetleg jobban utána akarjanak nézni az adott forrásnak, a témáról szóló információknak, mielőtt úgy döntenek, hogy maguk is megosztják azt.

7. Állj ki, és segíts te is

Ha látod, hogy valaki más már posztolta, hogy egy történet hamis, ne mondd azt, hogy „nos, ők megelőztek, így nekem már nem kell ideírnom semmit ez ügyben”. Ugyanis ha egy posztot többen is hamisnak minősítenek, az azt jelzi, hogy a félinformációk megosztását a csoport általánosságban elítéli, melyet így te is támogatsz azzal, hogy felemeled ellene a szavad.

Állj ki a tévesség megerősítése mellett. Ha nem teszed, és valamit újra és újra megosztanak, az megerősíti az emberek hitét abban, hogy a téves információk megosztása teljesen rendben van – mert mindenki más is ezt teszi, és csak néhányan tiltakoznak ellene. Ha hagyjuk, hogy a félretájékoztatás terjedjen, az azt is valószínűbbé teszi, hogy még többen kezdik majd elhinni – mert az emberek jobban elhiszik azokat a dolgokat, amelyeket ismételten hallanak –, még akkor is, ha elsőre tudják, hogy nem igazak.

Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, elkerülheted azt, hogy te is csatlakozz az álhírterjesztők közé, és téged sem lesz majd olyan könnyű megtéveszteni.