szerelem veszekedés szülők

Hiába társas lény az ember, ahol többen találkoznak, ott biztosan kialakul valamilyen ellenségeskedés. Ez különösen igaz a szerelmi kapcsolatokra, ahol a párok óhatatlanul viszik magukkal a „csomagjukat”, vagyis a rokonaikat is. Ahogy egyre szorosabbá válik a kötelék, lassacskán megismeri egymást a két család. Ez pedig a mai napig generálhat vitákat.

Gyorsan megjelennek az ellentétek

A családi ellenségeskedések napjainkban már nem olyanok, mint régen a Montague- és Capulet-háznál, hiszen a szülők a fiatalok megismerkedéséig valószínűleg nem is ismerik egymást. Miután azonban bemutatták az örömszülőket egymásnak, rossz esetben elkezdődnek az epés megjegyzések, ez pedig kikezdheti a pár kapcsolatát. Jánosi Valéria mentálhigiénés szakember, coach és mediátor beszélt a Díványnak arról, milyen ellentétek merülnek fel manapság a családok között, és hogyan oldhatják meg a konfliktusokat.

Keletkezhet feszültség még kulturális különbségek miatt is, ha az egyik családnál szinte kizárólag értelmiségiek vannak, a másiknál pedig kétkezi munkások, de az értékrendbeli különbségek is kiütközhetnek.

A legnagyobb ellentétet azonban az váltja ki, ha a szerelmespár közül az egyik fél bántalmazó, mondja Jánosi Valéria.

Valójában mi is a probléma?

Bár a legtöbb házaspár már nem él együtt a szülőkkel, nincsenek jelen a mindennapjaikban, de ha gond van a két család között, akkor szinte ott lebegnek köztük láthatatlanul, amikor kipattan egy házastársi vita. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szülőknek valójában nem a másik szülőpárral van problémája, még csak nem is a gyerekük választottjával, hanem a saját és a gyerekük közti kapcsolattal, hívja fel a figyelmet a szakember. Hiszen egyrészt a két család általában nem találkozik sűrűn egymással – főként, ha nem szimpatizálnak –, így nem is élesedhet ki az ellentétük. A szülő-felnőtt gyerek kapcsolatban azonban ilyen esetben mindig ott lesz az a tüske, hogy a gyerek „rossz” párválasztása kinek a hibája volt.

A szülők részéről ugyanis nehéz megtapasztalni és látni, hogy a lányuk/fiuk egy szerintük nem hozzá való társsal (és annak családjával) van együtt, legyen az akár származási, kulturális, anyagi vagy egyéb szempont. Például, ha egész életükben gondosan ügyeltek arra, hogy gyerekük a legjobb iskolákba járjon, a legmagasabb iskolai végzettéget szerezze meg, ő pedig hazavisz egy szakmunkást, hogy ő élete szerelme, azt nehezen tolerálják majd.

Csalódottságuk, haragjuk nem csak a választottra, de egész rokonságára kiterjed majd, és az már csak az érzelmi intelligenciájukon, habitusukon múlik, hogyan kezelik ezt, teszi hozzá Jánosi Valéria.

Mi hoz megoldást?

A szerelmespár számára fontos, hogy senki és semmi ne verjen éket közéjük, így amennyiben módjukban áll, törekednek a megoldásra. Ez nemcsak azért fontos, hogy a közös családi események kevesebb feszültséggel teljenek el, hanem azért is, hogy egy elhúzódó viszály ne lebegjen szellemként a kapcsolatukban.

A békességre törekvést lehetőleg további agresszió nélkül tegyék meg, hogy ne mérgesedjen el még inkább a helyzet.

A szülő részéről a fegyelmezés helyett az erőszakmentes kommunikáció vezet eredményre, például, ha beszél a saját szorongásairól, elmondja, hogy aggódik érte. Viszont azt is figyelembe kell vennie, hogy a társ a gyerek választása volt, így ezt is el kell fogadnia. Kizárólag úgy lehet fenntartani a családi békét, ha mindenki meghúzza a saját határait, hogy meddig enged beleszólást az életébe, és ehhez valóban tartja is magát, tanácsolja a szakember.

Ha még többet szeretnél tudni a párválasztásról, olvasd el ezt a cikkünket.