személyiség típus

A Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) a világon az egyik legszélesebb körben alkalmazott személyiségteszt, melyet az 1940-es években dolgozott ki Katharine Cook Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers. Egyszerűsített tipológiájuk alapja Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichológus és analitikus személyiségelmélete. 

Az MTBI-t napjainkban nemcsak férjük viselkedését kétségbeesetten megérteni kívánó asszonyok, önmagukat kereső, a világhoz nyitottan hozzáálló és érdeklődő szellemiségű lelkes önismereti utazók, de a gazdasági szféra szereplői is előszeretettel alkalmazzák. A vállalati világban a személyközi kapcsolatok előmozdításához éppúgy kihasználható a vele kapott eredmény, mint az otthoni viták mérsékléséhez vagy elkerüléséhez.

Carl Gustav Jung

A lelkész családba született Jung 1900-ban szerezte meg orvosi diplomáját Baselben. Doktori fokozatát az okkult jelenségek pszichológiájából szerezte, majd a később ötgyermekes édesapa a Zürichi Egyetem pszichiátriai orvosprofesszoraként közelebbről is megismerkedett előbb csak Freud munkásságával, majd személyesen magával a kollégájával is. Élénk levelezésben éveken át tartó szakmai eszmecserét folytattak, majd útjuk különböző irányt vett: Jung pedig elmélyült az analitikus pszichológiában, azon belül is a tudat és a tudatalatti egymáshoz való viszonyában és dominanciájuk arányában, illetve az erre épülő személyiségtípusokban.

MBTI

Az 1940-es években kidolgozott és leegyszerűsített elmélet

16 lehetséges személyiségtípust vázol fel. A teszt, mely összesen 72 eldöntendő kérdés gyors megválaszolásából áll, a személyiséget négy dimenzió mentén vizsgálja.

Az első dimenzió az extrovertált vagy az introvertált végpontú skála, a második az információszerzési mechanizmusunk alapján a szenzoros vagy intuitív spektrum. A harmadik dimenzió a döntéshozatali módszereink alapján sorol a gondolkodótól az érző végpontjáig valahová, míg az utolsó dimenzió aszerint osztályoz, hogyan viszonyulunk a világhoz. Ennek alapján ítélő és észlelő típusok közé vagyunk beilleszthetők. Az egyes kategóriák felé való eltolódásunk jeleként a kategória angol nevének kezdőbetűit kapja mindenki. Az így létrejövő négy betűs kombináció azt az „egyedi” személyiségtípust adja meg, amelybe tartozunk. Hogy könnyebb legyen a betűkódok helyett valódi személyiségtípusokban gondolkodnunk, az így kapható mind a 16 típusnak fantázianevet adtak, melyek beszédesen a beléjük tartozó egyéniségek legjellemzőbb vonásait igyekeznek magukba foglalni. 

Mit tegyek, hogy megtudjam, milyen vagyok?

Az interneten is egyszerűen fellelhető teszt 72 darab eldöntendő kérdésből áll, vagyis ezek megválaszolása csak igennel vagy nemmel működik. A teszt az alapvető személyiségünket mutatja meg, amely élethelyzettől, napi gondoktól és aktuális gondolatainktól független, vagyis akár évek elteltével megismételve is ugyanazt a típust kapjuk magunkra igaznak következetesen. Ehhez természetesen az kell, hogy a ránk lehető legjellemzőbb választ adjuk, amin a lehető legkevesebbet töprengünk. Az online válaszadás végén a legtöbb fórumon azonnal olvasható a ránk jellemző betűkód és a hozzárendelt személyiségtípus is, sőt, annak részletes jellemzése is. Ezek között aztán valószínűleg sok megdöbbentően találó tulajdonságot, vesébe látóan valós és találó jellemzést fogunk találni, bár törvényszerű, hogy olyan pontok is legyenek, ahol nincs tökéletes egyezés a leírás és valós személyiségjegy között.

Miért érdemes kipróbálnom és miért pont ezt a tesztet?

A tudományos kutatásokon alapuló MBTI népszerűségét jól mutatja, hogy évente csaknem 2 millió ember végzi el, mégis szakmai hitelességét inkább az olyan szakvélemények támasztják alá, mint például Stephen Benning szavai, aki a Las Vegas-i Nevadai Egyetemen az Érzelmek és a Személyiség Pszichofiziológiája Laboratóriumának igazgatója. Szerinte: „az olyan tesztek, mint az MBTI, segítenek abban, hogy önészlelésünket és tapasztalatainkat koherens egészekké rendezzük. Az MBTI gazdag narratívákat ígér a válaszadó személyiségének jellemzésére, míg más leírások töredezettebbnek tűnhetnek.” Ezeknek a leírásoknak a segítségével nemcsak saját működésünket, de a környezetünkben élőkét is jobban megismerhetjük, megérthetjük, és ami a legfontosabb, elfogadhatjuk.

Jung és Freud nézetei néhány ponton jelentősen eltértek, ha kíváncsi vagy Freud tévedéseire, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el!