püski könyvesbolt

1939-ben nyitotta meg kapuit a jelenlegi kiadóvezető édesapja által alapított könyvesbolt, akkoriban még Magyar Élet Könyvkiadó néven. A kommunista hatalomátvételt követően államosított, majd a kényszerű emigráció amerikás magyarjainak szellemi táplálékát biztosító kiadó a rendszerváltoztatást követően nyitotta meg üzletét újra Budapesten. Ez az egyik legrégebb óta folyamatosan működő könyvesbolt, azonban hamarosan végleg lakat kerül rá. 

A Krisztina körút lármás-mozgalmas mindennapjai között 24 éve bújik meg egy könyvesbolt. A nem túl hivalkodó cégér ugyanaz, a minőség állandó, a család immár 85. esztendeje foglalkozik a magyar irodalom és kultúra terjesztésével. 

Igaz a hír, a Püski Könyvesbolt végleg bezár

Segélykiáltásnak indult az első nyilatkozat: Püski István már tavasszal bejelentette, hogy be kell zárniuk a boltot. 

„Több helyről érkeztek már hozzánk különféle javaslatok, de egyelőre nincs közöttük olyan, amivel a könyvesboltot meg tudnám menteni. Májusban még biztos nyitva leszünk, valószínű még júniusban is, hiszen akkor lesz a könyvhét. Ha addig nem történik semmi, akkor júniusban mindenképpen bezár a bolt” – meséli Püski István, a kiadó és a könyvesbolt jelenlegi vezetője.

A Püski Kiadó elődjét még édesapja, Püski Sándor alapította 1938-ban, egy évvel később megnyitotta első üzletüket is. Elsősorban a népi írók és a magyar történelem jeles tudósainak műveire koncentráltak a könyvkiadás során, s ez azóta sem változott. Annak, hogy ma is olvashatjuk Csoóri Sándor, Szabó Dezső, Kodolányi János, Németh László, László Gyula, Sinka István vagy Tersánszky Józsi Jenő műveit, nagy szerepe volt Püski Sándornak, aki az elsők között szavazott bizalmat nekik. 

„Ez a kiadó mottója, hogy magyarságunkat és a magyar kultúránkat megőrizve lehetünk csak európaiak. Enélkül nem lehet, semmik vagyunk. Ha nem őrizzük meg azt, amit kaptunk, ami a lényegünk, akkor mi végre vagyunk?”

– teszi fel a bolt megszűnésével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdést Püski István. Aki járt már az üzletben, vagy fogott a kezében a kiadó által kiadott könyvet, érti, mit jelent ez.

Zászlóshajóként működtek Amerikában is

Nem csak a magyar irodalom, hanem a történelem, a zeneművészet, a művészettörténet és a hazai régészet szempontjából is egyedülálló örökséggel rendelkeznek, közel száz év magyarsággal kapcsolatos kiadványait szerkesztették, adták ki, s forgalmazták más, témájában hasonló művekkel együtt. Aki a Püskibe betért, az nem csupán egy könyvesboltba szaladt be válogatni a hétvégi olvasmányok között, sokkal többet kapott ennél. 

„Ez a kiadó 84 éve a magyarságot szolgálja, a magyar kultúrával foglalkozik, a magyarság dolgát próbálja, amennyire képességei engedik, segíteni. Ha ezek a folyamatok azt jelentik, hogy egy ilyen tevékenységre már nincs szükség, akkor nagyon nagy baj van. Ezért nehéz igazán elengedni” – magyarázza szomorúan. – „81 éves vagyok, a koromból fakadóan én már el tudnám engedni, mert hiszen ki a fene akar 81 évesen még mindig dolgozni, ráadásul nem pénzért, de az ember csinálja.”

A magyarság szolgálatában, évtizedek óta

Bár már a negyvenes években is ismertek voltak, a magyarságtudatot tápláló és megőrző munkásságuk igazán Amerikában kezdődött. Az egykori Corvin Könyváruház Püski-Corvin Magyar Könyvesház néven a New York-i 2. sugárúton nem pusztán könyvesbolt volt, közösségi hely, szellemi alkotóműhely is. István édesapját, az alapító Püski Sándort az ötvenes években megfosztották tulajdonjogától, a kiadót államosították, őt pedig bebörtönözték. Szabadulását követően költözött ki a család az Egyesült Államokba, hogy ott folytassa tevékenységét. A könyvkiadás mellett magyar nyelvű előadásokat, programokat szerveztek, a politikai okok miatt itthon elérhetetlenné váló írókat támogatták, majd a rendszerváltoztatást követően hazatelepülve folytatták. 

Elfogytak az olvasók is

Mint mondja, a kilencvenes években virágzott a magyar könyvkiadás, még a szűkebb rétegeket érdeklő témájú könyvekből is több ezer példányt nyomtak ki, és bizony hamar el is kelt. Emlékei szerint évről évre mintegy 10 százalékkal esett vissza az igény a könyvek iránt. A tendencia Nyugat-Európában is ismert, Püski István szerint a kilencvenes évek német kiadói már akkor pár száz példányos kiadványokkal dolgoztak csak, és elképedve figyelték a szabaddá váló Magyarország igényét a minőségi könyvek iránt. 

„Ez nem csak Magyarországon van így. Az igazi kultúrát, a valódi, a lelket segítő könyvkiadást központilag kellene támogatni, a hosszú távú hatásait nézve. Kellenek olyan könyvek, amik akármi történik a világban, az internettel, akkor is hozzáférhetőek maradnak. Ha nincs ez meg, akkor az úgynevezett nemzeti kultúránk, a nemzeti kultúra mindenhol a világban el fog tűnni” – Püski István szavaiból nem lehet nem kihallani a szomorúságot. 

Ma egy átlagos magyar könyv 4-500 példányban kerül ki a nyomdából, nagyon ritka, hogy ennél nagyobb az érdeklődés. A könyvek egyre drágábbak lesznek, az embereknek pedig, ha a mindennapi betevő és egy kiadvány között kell dönteniük, a legtöbb esetben nem is gondolkoznak, melyiket válasszák. A kiadó az elmúlt egy év során 20 kötetet jelentetett meg, ezek között verseskötet, őstörténeti kiadvány, regény és sci-fi is volt, mind magyar szerző műve. 

A Püski Kiadó Krisztina körúti könyvesboltja távozásunkkor is tele nézelődő-beszélgető emberekkel, idősek és fiatalabbak is be-betértek beszélgetésünk alatt, szóba elegyedtek az eladókkal, akik nemcsak kikeresik a kért könyvet, de segítenek a választásban is, szívesen ajánlanak még ismeretlen műveket is.

A ház aljában megbújó boltocska emberléptékű, közvetlen, értékeket rejt magában nem csak a kiadványok miatt, a vevőkhöz való hozzáállás is egyedülálló, mindenkinek személyre szabottan segítenek. Napsütötte ablakai mögött azonban már csak pár hétig válogathatunk a könyvek között. Június végén, 84 év rendelkezésre állást követően végleg bezárja az ajtót Püski István. 

Ha érdekel, hogyan alakult át a kiadó szomszédságában álló terület akkoriban, amikor Püski Sándor megnyitotta első könyvesboltját, ide kattintva elolvashatod.