Egy örök érvényű megállapítás, hogy az emberek változnak. Ennek eredményeként a kapcsolatok dinamikája is módosul.
Egy 2018-ban közzétett tanulmány szerint a legtöbb ember nem hirtelen, hanem az évek alatt, fokozatosan változik. A személyiségek képlékenyebbek, mint gondolnánk. A tanulmány kimutatta, hogy sok résztvevő érzelmileg stabilabbá, lelkiismeretesebbé és barátságosabbá vált az idő múlásával.
Szorongás és depresszió ellen is segít a kommunikáció
A világjárvány és az általa okozott zavar azonban sokkal gyorsabb, intenzívebb és gyakran negatív változásokat eredményezett sok ember számára, és ez a jelenség világszerte megtapasztalható. Rendszerint többet szorongunk, és jóval többen számolnak be a depressziós zavar tüneteiről.
Szakemberek szerint a kulcs mindig a kommunikáció. Beszélni kell arról a változásról, amelyet tapasztal az ember, ami hatással van ránk. Ezeket a folyamatos beszélgetéseket mindig a tanulás, a kompromisszum és a konfliktusmegoldás köré kell építeni, de ez közel sem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik.
A kapcsolatok három fázisa
Az elmúlt két év sokkal inkább próbára tette az emberek érzelmi világát, mint eddig bármi. De pandémiás vagy sem, minden kapcsolat különböző fázisokon megy keresztül az idő múlásával.
Az első fázis még a „hormonok által vezérelt nászútszakasz”, ahol minden euforikus. Aztán a második fázisban beáll a valóság, és elkezded észrevenni azokat a dolgokat, amelyek zavarnak a másik emberrel kapcsolatban.
A harmadik szakasz a „csináld vagy törd meg” szakasz, amikor a partnerek kezdik megérteni, hogy a jó kapcsolathoz munkára van szükség, és hajlandóságot kell mutatni arra, hogy ugyanabban az irányba haladjanak. Jól látszik, hogy se a második, se a harmadik nem könnyű.
Van, akiknek sikerül a változások elfogadása, és persze olyanok is vannak, akiknek nem. Krisztina (39) sokáig küzdött, hogy 13 évnyi párkapcsolatát – ebből 10 év házasság – megóvja, és új lendületet vigyen bele.
„Hazudik, aki azt mondja, hogy nem így van, de egy 10-13 éves kapcsolatban szinte minden rutinná válik. A reggeli elkészítésétől kezdve a nyaralás megtervezésén át az érintésig, gyakorlatilag minden olyan, mint egy jól megírt forgatókönyvben.
Egyszerűen nincs titok, hiszen előre tudod, hogy mit gondol a másik, mire mit fog lépni.
Ahogy szépen, lassan hajózol ebben az idilli kis csónakban, azt veszed észre, hogy egy apró változás is mekkora örömöt tud okozni. Egy csokor virág, egy kedves mosoly, egy szenvedélyes este. Ismét megérzed a villámcsapást, ha a szemébe nézel, és ettől a »rövidzárlattól« új erőre kapsz. Csinálod tovább, mert legbelül valahol őrülten szereted a másikat, a kémia megmarad, csak a szerelem már átalakult. Valami sokkal mélyebb és megfoghatatlan érzéssé, amitől ez a kapcsolat igazán különlegesnek tűnik” – mondta Krisztina.
Hol fent, hol lent
Mariann (35) 6 éve ismerte meg a férjét. Találkozásuk első félévében össze is házasodtak, mert annyira azt érezték, hogy összetartoznak. Nem volt nekik kérdés az idő, mert mind a ketten azt gondolták, hogy egymás mellett fognak megöregedni. Nem így lett…
„Borzalmasan fáj belátnom, hogy nem sikerült. Foghatnám a pandémiára, arra, hogy tavaly volt egy vetélésem, és nem sikerült családdá válnunk, arra, hogy mind a ketten felszedtünk pár kilót, szóval nagyon sok mindenre.
De egy év távlatából úgy látom, hogy a hiba az volt, hogy nem beszélgettünk. A napi dolgokról igen, de az érzelmeinkről, a változások okozta negatív hatásokról képtelenek voltunk.
Tudtuk mind a ketten, hogy valami nem kerek, de azt hittük, elég a másik szemébe nézni. Hát nem… Nem bírtam a koronavírus okozta bezártságot, ő szinte élvezte. Egy hét után megőrültem, hogy állandóan együtt vagyunk, levegőt sem tudtam úgy venni, hogy ne hallja. Nem akartam én titkolózni semmiben, csak megszoktam a teret, ami eltűnt. Még annak sem tudtam teljesen örülni, hogy terhes vagyok. Szerettük volna, de úgy éreztem, most nem tart ott a világ, hogy ebbe érkezzen egy baba. Pedig nem a világot kellett volna nézni, hanem magunkat. Amikor elvetéltem, fel sem fogtam. A bűntudatom, a szomorúságom és a megkönnyebbülés is dolgozott bennem. Még most sem tudom, hogyan…” – mesélt az elmúlt időszak nehézségeiről Mariann.
Margit (69) elfogadja azokat a változásokat, amelyekkel együtt lehet élni, ez erősíti a kapcsolatukat, immár 40 éve.
„Egy 40 éves házasságban sok mindent megél az ember, magasságokat és hullámvölgyeket egyaránt. A gyerekek már rég kirepültek, sőt, lassan az unokák is férjhez mennek, megnősülnek.
A szürke hétköznapokat észre se vesszük, hiszen – ilyen hosszú idő után – egyfajta szimbiózisban élünk.
Ahogy a mondás is tarja: a borsó meg a héja. Egymás nélkül lefeküdni, kikapcsolni, de még enni is alig tudunk. Olykor csak az izgalom kedvéért összezördülünk, összetörünk egy tányért, és kicsit felemeljük a hangunkat. A veszekedés persze nem tart tovább egy óránál, hiszen már tudjuk, semmi értelme. 40 év után egymás kezét fogva haladunk egy úton, mert még mindig van előre” – osztotta meg bölcsességét Margit.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
