Hiába vagy házas, nem biztos, hogy te örökölsz a házastársad után

Kovács Eszter
GettyImages-683750688
Olvasási idő kb. 6 perc

A házasság nemcsak szerelmi, hanem jogi kötelék is. Ezzel nagyrészt összekapcsolódik a pár tulajdona, vagyona is, ez azonban nem jelenti, hogy az egyik fél halála után automatikusan a házastárs örökli azt.

A „papír” valójában sok mindenen változtat, hiába legyintenek a házasságra azok a szerelmesek, akik nem tartják fontosnak, hogy összekössék az életüket. A házastársak jogai ugyanis mások, mint az élettársi kapcsolatban élőké. A házasság sok dolgot egyszerűbbé tesz, azonban az öröklésnél nem feltétlenül elegendő, hívja fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász. A szakember azt mondja el a Díványnak, mikor hiúsulhat meg a házastárs öröklése.

A házastárs öröklése nem vehető természetesnek, hiába éltek együtt akár több évtizedet. Mindegy, hogy a haláleset előtt mennyi idővel korábban kötötték össze az életüket; nem ez, és nem is csak a házassági papír számít. Az öröklésnél alapvetően két fő útvonal létezik, mondja dr. Kocsis Ildikó.

Hiába vagy házas, nem biztos, hogy te örökölsz
Hiába vagy házas, nem biztos, hogy te örökölszYoshiyoshi Hirokawa / Getty Images Hungary

Az egyik a végintézkedésen alapuló öröklés, a másik a törvény szerinti, amit törvényes öröklésként szoktunk emlegetni.

Számíthatunk rá, ha van szabályos végrendelet

Az első, vagyis a végintézkedésen alapuló öröklés esetében az elsődleges szempont a vagyon elosztásánál az elhunyt végrendelete. Ahogy ő korábban felosztotta a vagyonát, az alapján osztják el azt a házastárs és az esetleges többi örökös között. Ahhoz azonban, hogy a végrendeletet írónak meg is valósuljon az akarata, és a halála után ne lehessen ebbe semmilyen módon belekötni, a végrendeletnek hatályosnak és érvényesnek kell lennie.

A végrendeletnek szabályosnak kell lennie ahhoz, hogy teljesüljön a végakarat
A végrendeletnek szabályosnak kell lennie ahhoz, hogy teljesüljön a végakaratWestend61 / Getty Images Hungary

Van, aki a saját tapasztalatából, a szerencsésebbek csak mások történeteiből, filmekből tudnak arról, milyen bonyodalmakat okozhat egy érvénytelen végrendelet. A hoppon maradt, öröklésre számító rokonok, barátok között elmérgesedhet a viszony, és az örökhagyó végső akarata sem valósul meg. Hatálytalan vagy érvénytelen végintézkedés alapján ugyanis nem lehet örökölni.

A végintézkedés azonban nem kizárólag végrendelet lehet; öröklési szerződéssel is dönthetünk még az életünkben a vagyonunk későbbi sorsáról. Erre külön szabályok vonatkoznak mert bár ez hasonlít a végrendelethez, mégsem erről van szó, hívja fel a figyelmet a szakjogász.

Bonyolultabb a vagyon felosztása, ha nincs végrendelet

Bonyolíthatja, sőt meg is hiúsíthatja a házastárs öröklését, ha nincs – számára kedvező – végrendelet, vagy az nem hatályos, szabályos, illetve valamilyen más ok miatt nem lehet figyelembe venni. Ilyenkor a törvényes öröklés szerint osztják fel az elhunyt vagyonát.

Ennek a szabályait a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A legújabb törvények alapján jelentősen változtak a házastárs törvényes öröklési szabályai a korábbihoz képest.

Ma már nem az az egyetlen szabály, hogy a túlélő házastársé lesz a haszonélvezeti jog, amit özvegyi jogként ismerhetünk, így ne alapozzunk az eddig ismert szabályokra, ugyanis azok megváltoztak, figyelmeztet szakértőnk.

Ráadásul a törvényes öröklés szabályaira többféle változat is van. Attól függően örököl a házastárs, hogy van-e és ha igen, akkor mennyi leszármazó, gyerek, élő szülő az örökösök között. Ilyen esetben biztos, hogy nem csak a házastárs örököl, és a korábbi törvényhez képest az sem igaz már, hogy ő a haszonélvezeti jogon kívül mást nem kaphat a törvény alapján.

Több felé osztják a vagyont az örökösök között
Több felé osztják a vagyont az örökösök közöttPiksel / Getty Images Hungary

Ilyenkor nem örököl a házastárs

Amennyiben volt végrendelet, mert az örökhagyó írt korábban, és ebben minden vagyonát a házaspárjára hagyta, később azonban megromlott a kapcsolatuk, szét is költöztek, akkor nem valószínű, hogy a házastárs örököl. Még akkor sem, ha nem váltak el, és új végrendelet sem készült. Ilyenkor, a házastárs hiába reménykedik abban, hogy mindent ő örököl, a törvény közbeszól, mondja dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv szerint nem örökölhet a házastárs, ha az örökhagyó ugyan mindent rá hagyott, mikor még fennállt az életközösség, de az örökléskor már nem voltak együtt, és a körülményekből is nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem is volt esély, valamint az örökhagyó az életében már nem is akarta, hogy bármit örököljön a házastársa.

Ilyen esetben a korábbi végrendeletet nem lehet figyelembe venni, és vita esetén a bíróság dönti el – részletes és alapos vizsgálatok alapján –, mi lehetett az örökhagyó tényleges akarata.

A házastársak tényleges együttélésének a másik esetben, vagyis a törvényes öröklés esetén is van jelentősége. Itt sem örökölhet a házastárs a törvény alapján, ha már nem éltek együtt a haláleset időpontjában, és be is bizonyítható, hogy a kapcsolat visszaállítása már nem is volt várható. Vagyis hiába voltak házasok, ha a kapcsolat helyreállítására sem volt esély, és nem voltak ténylegesen együtt, akkor örökséget sem kap.

Ha biztosítani kívánjuk a házaspárunk anyagi biztonságát, miután mi már nem leszünk, akkor valóban fontos a papír, de az is szükséges, hogy szabályosan legyen megírva, és a bizonyíthatóan rendezett kapcsolat megléte is nyilvánvaló feltétel.

Ha egy mai szemmel nézve rendkívül bizarr házastársi szokásjogról szeretnél olvasni a régi Angliából, kattints erre a cikkünkre!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek