nyugdíj trükk

A legtöbb esetben a nyugdíjkorhatár betöltése után, amely 65 év (nőknél elég a 40 év szolgálati idő), kedvezően hat az ellátás összegére, ha tovább dolgozunk – írja az Adó Online. Ebben az esetben nő ugyanis a szolgálati idő – ez egészen addig beleszámít a nyugdíj összegébe, amíg nem kértük az öregségi nyugdíj megállapítását. Ugyancsak beleszámít a későbbi ellátás összegébe az ebben az időben szerzett kereset nagyságrendje, hiszen a nyugdíj összege az alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ. Fontos tényezők az abban az évben érvényes úgynevezett valorizációs szorzószámok, amelyek segítségével hozzáigazítják a korábbi évek kereseteit a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez. Mindennek következtében jelentős mértékben különbözhet a nyugdíj összege, ha a korhatár betöltését követően azonnal, vagy pedig évekkel később állapítják meg. 

Egyszerű trükk a magasabb nyugdíjért, mégis, sokan nem ismerik

Fontos azonban azt is tudni, hogy a nyugdíjigény legfeljebb hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, ennél korábbra nem lehet kérni a megállapítást. Ez akkor lehet különösen fontos, ha – például részmunkaidőre való áttérés miatt – az újabb munkával töltött évek már csökkentenék az ellátás összegét.

Erre az esetre találták ki a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, vagyis rögzítését.

Ilyenkor megállapítják az ellátás összegét, és ezt rögzítik is, tehát ez lesz a mérvadó a későbbi ellátás szempontjából. Ez a megállapítás a 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjára kérhető.

Bizonyos esetekben nem kérhető a nyugdíjrögzítés. Ilyen például, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat kapott. Az sem választhatja ezt a megoldást, aki a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult (15 és 20 év közötti szolgálati viszonynál).