Az elmúlt fél év túlzás nélkül a mesterséges intelligencia körül forog: először jött a ChatGPT, az OpenAI meglepően sokoldalú chatbotja, aztán a közelmúltban csatlakozott hozzá a Bard, a Google fejlesztése. Az iskolákban a tanároknak most már azért is főhet a feje, hogy jól ki tudják szűrni, ki íratta meg esetleg ChatGPT-vel az esszéjét ahelyett, hogy maga foglalkozott volna vele, de a tudományos világot is felforgatta az a kérdés, hogyan álljanak a mesterséges intelligencia bevonásával készített kutatások kérdéséhez.
A mesterséges intelligencia már a jelen
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman a közelmúltban arra figyelmeztetett mindenkit, hogy jó, ha észreveszik: a mesterséges intelligencia, akár tetszik, akár nem, bizony mindannyiunk életébe bele fog szólni záros határidőn belül.
Akár ingatlanhirdetésről, akár munkaköri leírásról van szó, hamarabb végez a feladattal, mint egy ember, de fel lehet használni képességeit az orvosi diagnosztika mellett a programozásban vagy épp az írásban.
Tudom, az újságírásban is. És bár hihetnénk, hogy ez a jövő, valójában már a jelenről van szó.
Az utóbbi években egyre több területen használnak mesterséges intelligenciát a munkafolyamatok automatizálására és hatékonyságnövelésre. Az egyik ilyen terület az ipar, ahol a gyártósorokon végzett monoton feladatokat, mint például az alkatrészszerelés vagy a csomagolás, már ma is gépek végzik. Emellett az egészségügyben is felhasználják az AI-t, például a képalkotó diagnosztikában, az adatgyűjtésben és a betegágy melletti asszisztensi feladatokban.
Az üzleti életben a mesterséges intelligencia egyre inkább jelen van a döntéshozatali folyamatokban, a piaci trendek elemzésében és
a személyre szabott ajánlatok kialakításában is.
Az értékesítési és ügyfélszolgálati területeken is használják az AI-t, hogy automatizálják a chatbotokkal való kommunikációt, a problémamegoldást és az ügyfélszolgálati tevékenységet.
Az oktatás terén is egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia, amely személyre szabott tanulási lehetőségeket kínál, az oktatási erőforrásokat személyre szabottan javasolja és az online tananyagokat is automatikusan értékeli. Emellett az AI alkalmazható a pénzügyi szektorban is, ahol az adatok elemzése segíthet a befektetések optimalizálásában és a csalások felderítésében.
Összességében az emberi munkaerőt kiváltó mesterséges intelligencia alkalmazása egyre több területen jelenik meg,
és hozzájárul az üzleti hatékonyság és az életminőség javításához.
Sokan számíthatunk arra, hogy beleszól munkánkba
Ezt a cikket egyelőre nagyrészt ember írja, de nem teljes egészében.
A fenti négy bekezdés a ChatGPT szövege – igaz, szerkesztő és korrektor dolgozott rajta, de meg kell mondjam, nem kellett nagyon sok munkát végeznie,
ráadásul egy, a magyarhoz hasonlóan kis nyelv esetében nehezebb is a dolga, hiszen kisebb szövegkorpusz alapján dolgozhat csak, mint angol esetében. De el kell ismerjük: már így is egészen jól teljesít.
Szóval, ha esetleg most olvastál először a ChatGPT generálta szöveget, de már túl vagy a sokkon, lássuk, mit vizionál a fejlesztőcég! Az OpenAI szerint az amerikai munkavállalók közel 80 százaléka számíthat arra, hogy munkáját legalább 10 százalékban befolyásolja majd a technológia használata. A dolgozók 19 százaléka – azaz közel ötöde – ugyanakkor arra számíthat, hogy munkája felét veszi el majd a mesterséges intelligencia.
Ez lehet a jövő
A kérdést emberek mellett magának a ChatGPT-nek is feltették: az emberek szerint a következő foglalkozásokat érinti magasan, legalább 80 százalékos mértékben a mesterséges intelligencia térnyerése:
- Matematikusok
- Könyvelők
- Pénzügyi elemzők
- Írók és szerzők
- Web- és digitális designerek
- Közvélemény-kutatók
- Tolmácsok és fordítók
- PR-szakemberek
- Állattudósok
A program pedig őket választotta:
- Matematikusok
- Könyvelők és könyvvizsgálók
- Hírelemzők, riporterek és újságírók
- Jogi titkárok és adminisztratív asszisztensek
- Adatmenedzserek
- Éghajlatváltozási elemzők
- Titkárok
- Blockchain mérnökök
- Bírósági tudósítók és szinkronfeliratozók
- Korrektorok
Esetükben sem azt állítja az OpenAI, hogy nem lesz szükség emberi faktorra a munka elvégzéséhez, de az biztos, hogy rengeteg feladat gyors elvégzésére lesz képes a technológia – így kevesebb emberre lehet szükség ezeken a területeken, akiknek fő feladatává talán az ellenőrzés válhat.
Bárhogy is legyen, biztosan nem legyinthetünk a mesterséges intelligenciára mint a jövő zenéjére, hiszen már most velünk van – és akár az is elképzelhető, hogy hipersebességgel száguldva veszi majd át a terepet a munka világában is. A jövőbiztos foglalkozás fogalmát egészen biztosan át kell írnunk magunkban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
