munka jog

A Munka Törvénykönyve több okot is felsorol, amelyeket miatt a munkáltató jogszerűen elbocsáthatja dolgozóját: az Economx összeállítása szerint munkaügyi pert sem érdemes a csalódott munkavállalónak kezdeményeznie ezekben az esetekben. 

A hatályos törvények szerint például a dolgozó nem veszélyeztetheti munkaadója jogos gazdasági érdekeit. Ez elég nehezen megfogható szabálynak tűnhet, ám egy-két konkrét példa megmutatja, hogy egészen érdekes esetek is ebbe a kategóriába tartozhatnak. Például,

Egy bírósági határozat szerint a csoportvezető megsértette a cég jogos gazdasági érdekét azzal, hogy megtartotta magának ezt az információt. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, amikor egy munkavállaló olyan tevékenységet is megjelölt saját cégénél, amilyet a munkáltatója folytat, függetlenül attól, hogy valóban végzett-e ilyen tevékenységet. 

Tájékoztatási kötelezettsége is van a dolgozónak, például az egészségi állapotával kapcsolatban. Noha az Alkotmánybíróság határozata szerint az mindenkinek magánügye, hogy mikor értesíti munkáltatóját várandósságáról, a keresőképesség megváltozása már nem ilyen egyszerű kérdés. Egy betegszabadságát töltő munkavállaló például két hét késéssel adta csak át munkáltatójának az orvosi igazolást arról, hogy keresőképessé vált, és ez alatt a 14 nap alatt nem is dolgozott. Ezek után már hiába szerzett és mutatott be orvosi papírt utólag arról, hogy nem volt keresőképes ebben a két hétben, a bíróság szerint elmulasztotta tájékoztatási kötelezettségét, és a cég jogszerűen szüntette meg azonnali hatállyal a munkaviszonyát.

A Munka törvénykönyve további kötelezettségeket is felsorol: ilyen a többi között az együttműködési kötelezettség, az elvárható magatartás, a jóhiszeműség és tisztesség, illetve a titoktartási kötelezettség is.