A mese gyerekkorunktól kezdve jelen van az életükben, és sokféle módon kapcsolódhatunk hozzá: eleinte hallgatjuk, később olvassuk, majd mi magunk meséljük; sőt, ma már terápiás formában is alkalmazható. De hogyan kell elképzelni egy meseterápiás foglalkozást, és miért jó ez mentális egészségünk szempontjából?
„Legszívesebben azt mondanám, hogy nem elképzelni kell, hanem kipróbálni, mert valóban különleges élmény” – mondja Tóthné Muráncsik Mónika irodalom- és meseterapeuta, aki csoportos foglalkozások során ismerteti meg az érdeklődőket a mesék mágikus és személyiségformáló erejével. „Kiragad a mindennapokból, és egy másik, varázslatos világba repít, ahol egyrészt minden lehetséges, másrészt pedig a mesei világot vizsgálva új nézőpontok is megjelennek. Segítségükkel ráismerhetünk saját problémáinkra, és egyben kulcsot is kaphatunk ahhoz, hogy milyen lehetőségeink vannak a változásra, milyen megoldások kínálkozhatnak számunkra” – folytatja a szakember.
A legkisebb királyfi és az öreg király
A népmesék hosszú évszázadokon át érlelődtek, és számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó népcsoport világképéhez és hiedelemvilághoz. A közösség legfontosabb értékei és bölcsessége őrződött meg a népmesékben, amelyek ezáltal általános és örök érvényű igazságokat közvetítenek, amelyekhez mindannyian tudunk kapcsolódni. A mesével való foglalkozás során kollektív tudattalanunk bevonódik, és a mese archetípusos szimbólumait (a hős, a gonosz mostoha, a legkisebb királyfi, az öreg király, a fa, a kút stb.) a saját életünkre vonatkoztatjuk. A meseterápia szerint a hős küzdelmei a természetfeletti erők világában, megpróbáltatásai, majd az elnyert jutalom a mese hallgatóját is segíti abban, hogy megküzdjön a saját életének nehézségeivel, vagy megtalálja azokra a megfelelő megoldást. A szereplőkkel való azonosulás során az ő küzdelmeikben saját nehézségeinkre ismerünk, megelevenednek ősi és aktuális félelmeink és vágyaink.
A mesehős utazása tehát utazás saját lelkünk mélyére is.
Többféle meseterápiás módszer létezik, de közös pontjuk, hogy szövegként kizárólag meséket használnak. „Az, hogy milyen meséket tekintenek alkalmasnak a munkára, és hogy pontosan milyen eszközök a dominánsak, a különböző műhelyeknél eltérhetnek, de többségében a népmesék, azok motívumrendszere jelenik meg a foglalkozásokon. Én csakis magyar népmeséket viszek a csoportjaimnak” – árulja el Mónika. „A meseterápiás foglalkozások jellemzője egy sajátos eszközrendszer, amelynek segítségével a terapeuta segíti a résztvevőket abban, hogy minél teljesebben átéljék a mese tartalmát. Természetesen nem csupán a szó szerinti jelentésre kell gondolni: a foglalkozásokon feltárulnak a mese szimbolikus tartalmai is, amelyeket ha a csoporttagok magukra, a saját életükre vonatkoztatnak, komoly önismereti kérdésekre világíthatnak rá: „Egy meseterápiás foglalkozássorozat segíthet feloldani azokat az elakadásokat, rejtett fájdalmakat, amelyeket észrevétlenül viszünk magunkkal napról napra. Mindenképpen mentális támogatást jelent, önmagunk jobb értését, belső harmóniát teremthetünk általa, és erőforrást nyerhetünk belőle” – mondja a szakember.
Minden megszületett alkotás hasznos
A meseterápiás foglalkozások módszerenként eltérhetnek felépítésükben is. „Az általam tartott foglalkozásokon a szöveg meghallgatása előtt és után is dolgozunk képkártyákkal vagy rajzzal. A foglalkozások gerincét az aktív beszélgetés képezi, de írással is segítjük a mesemunkát” – avat be Mónika. Természetesen nem kell aggódni, ha valaki nem érzi magában a művészi vénát: „Nem baj, ha valaki nem tud rajzolni, vagy úgy érzi, nincs írói vénája, itt minden megszületett alkotás szép, jó és lélektanilag hasznos” – hangsúlyozza. Mint minden önismereti csoportban, itt is annak számára lesz igazán gazdagító a folyamat, aki aktívan részt vesz a foglalkozáson fizikailag, gondolatban és lélekben egyaránt.
Amikor a varázslat életre kel
Muráncsik Mónika szerint bármilyen korú résztvevőnek tartogat meglepetéseket és önismereti hozadékot a meseterápia: „Vannak természetesen kifejezetten gyerekekkel dolgozó meseterapeuták is, de ha a mesék mélyére nézünk, észrevehetjük, hogy ezek sokszor inkább felnőtteknek szóló történetek. Épp ezért bármilyen korú is a résztvevő, bizonyosan megtalálja a maga történetét a mesében. Engem pedig mindig lenyűgöz, hogy milyen erősen, bizalommal tudunk egymás felé fordulni, és hogy mindenkire milyen erősen hat, amikor a varázslat életre kel.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
