Ha azonban hagyunk magunknak teret arra, hogy a mentális egészség terén elért eredményekre összpontosítsunk, akkor azért nem nehéz megtalálni a pozitívumokat. A verywell mind össze is szedett néhányat.
A sportolók többet jelentenek az érmeiknél
Idén, ha győzelmekről beszélünk, akkor a sportról kell beszélnünk. Lehet, hogy ezek a győzelmek nem trófeákat hoznak, de van két olyan sztársportoló, akik különösen megérdemlik az elismerést a mentális egészségről szóló beszélgetés előmozdításában játszott szerepükért. A tornász Simone Biles és a teniszbajnok Naomi Osaka, két fiatal nő, akiket szinte elviselhetetlen mennyiségű vizsgálatnak tesznek ki, idén úgy döntöttek, hogy a mentális egészségüket a karrierjük elé helyezik.
Miután 15 000 dolláros pénzbüntetést kapott, amiért a mentális egészségének megőrzése érdekében kihagyta a meccs utáni sajtótájékoztatót, Naomi Osaka teljesen visszalépett a 2021-es francia nyílt teniszbajnokságtól. A 2021-es tokiói olimpián pedig Simone Biles lépett vissza az utolsó többpróbás versenytől. Ezek a döntések elindították a párbeszédet.
Ahogy a hír kiderült, hogy Biles visszalépett, számtalan rajongó adott hangot támogatásának a közösségi médiában, de mégis voltak olyanok, akik csak a csalódottságukat fejezték ki. Sajnos a sportolók döntését nem fogadta olyan elsöprő fanfár, mint a korábbi teljesítményüket. A közönség reakciójának ez a kevésbé kedves oldala mutatta meg, milyen mértékben dehumanizálják az élsportolókat a rajongóik.
Biles és Osaka számára kétségtelenül nehéz volt meghozni ezeket a döntéseket. De az a tény, hogy egyáltalán meghozták őket, azt mutatja, hogy a mentális egészséghez való hozzáállásunk – mind a nyilvánosság, mind a magánélet terén – megváltozott, és elindította a nagyon szükséges változás kerekét. Azzal, hogy a mentális egészséget ilyen nagy színpadon helyezték előtérbe, ezek a sportolók mindenkit arra emlékeztetnek, hogy nem baj, ha nem vagyunk rendben.
A közös tapasztalat ereje
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a legtöbbünket valamikor már érintett a világjárvány okozta stressz, akár a hangulatunkra, az energiaszintünkre, a viselkedésünkre, akár az alvási és étkezési szokásainkra volt hatással. Bár ez összességében nem biztos, hogy pozitív, mégis valami építő jellegű dolgot vehetünk ki belőle: a közös tapasztalatokat.
És nem az elfogadás, az együttérzés és a megértés vált idén alapérzéssé? Mindent megtettünk azért, hogy elfogadjuk azokat a dolgokat, amelyeken nem tudunk változtatni – például a bezárásokat és a lemondott programokat –, és hogy megértőek legyünk, ha kellemetlenségek merülnek fel – például ha síró gyerekek zavarnak meg egy üzleti hívást, vagy ha háziállatok tévednek be egy nagyszabású megbeszélésre.
Ugyanezen a vonalon lehetséges, hogy nagyobb empátiát fejlesztettünk ki azokkal az emberekkel szemben, akik kevésbé látható körülmények között élnek. Számtalan ember küzdött a világjárvány idején a túlzott alkoholfogyasztással és az egészségtelen megküzdési mechanizmusok mintáiba való belecsúszással.
A világjárvány első hónapjában az alkoholeladások az előző évhez képest több mint 300%-kal megugrottak. Ez egy rendkívül megterhelő időszak alaphangját adta meg, mivel egy 2020 végén közzétett, 800 fő részvételével készült felmérés szerint a válaszadók 60%-a többet ivott, mint a világjárvány előtt.
Bár az alkoholfogyasztás növekedése összességében nem feltétlenül pozitívum, az azonban revelatív, hogy a függőségi minták gyökere gyakran a traumák, a szorongás és a depresszió megélésében rejlik.
A Covid–19 kognitív egészségre gyakorolt hatásának megértése
Tudjuk, hogy a bezártság és a globális világjárvány alatti élet kollektív élménye súlyosbította a mentális egészségügyi problémákat, de pszichiáterként dr. Thomas Oden a mentális egészségügyi tünetek növekedését látja a hosszú távú Covid–19-ben szenvedőknél is. A betegek arról számoltak be, hogy képtelenek koncentrálni vagy elviselni a stresszt, valamint a korábban kontrollált mentális egészségügyi tünetek újbóli megjelenéséről vagy teljesen új tünetekről számoltak be, amelyek többnyire depresszióval, szorongással vagy álmatlansággal kapcsolatosak.
Bár a Covid–19 nyilvánvalóan nagy hatással volt a mentális egészség állapotára tágabb értelemben, tanulmányok kimutatták, hogy a vírus a központi idegrendszerben is terjedhet, és a kutatók azon dolgoznak, hogy jobban megértsék az agyra gyakorolt hatásokat.
Dr. Pooja Patel neurológus szerint a Covid–19-kezelés után az emberek leggyakrabban olyan neurológiai tünetekről számoltak be, mint fejfájás, migrén, zsibbadás és bizsergés, fáradtság és egyéb izomproblémák. Eközben a kutatások azt mutatják, hogy a Covid–19 egyéb súlyos hatásai, mint például a pszichózis, rendkívül ritkák.
A remény injekciója
Minden bizonnyal az egyik legnagyobb közvetett mentális egészségügyi győzelem volt idén a Covid–19-vakcina bevezetése. Újra megölelhettük szeretteinket, közös étkezéseken vehettünk részt zárt térben, és még élő eseményeken is megjelenhettünk anélkül, hogy ugyanolyan mértékben féltettük volna a biztonságunkat, mint a világjárvány elején.
Bár még mindig nem jutottunk ki a világjárványból, a mentális egészség terén idén tapasztalt győzelmek reményt adtak valami másra – talán kevésbé a normális állapothoz való visszatérésre, mint inkább egy teljesen újra. Bár ebből senki sem kerül ki sértetlenül, a másik oldalon egy olyan világ állhat, amelyben kevesebb a megbélyegzés és több a támogatás.
