korán kelés oka

Éjszakai baglyok és korán kelő pacsirták – az emberiség két nagy csoportra oszlik ébredési szokásait tekintve. Mint kiderült, még az őskorból származik az a gén, mely meghatározza, mi melyikbe tartozunk.

A Kaliforniai Egyetem epidemiológiai és biostatisztikai docense, John Capra nemrégiben megdöbbentő nyilatkozatot tett közzé, miszerint egyes Neander-völgyi DNS-darabokban rejlik az oka annak, mennyire vagyunk korán kelők.

Életritmusunkat a cirkadián rendszer alakítja

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben is írtunk már több izgalmas, alvási szokást érintő tény mellett, az éjszakai baglyoknak nem csak az ébredés megy nehezebben, a nap különböző szakaszaiban is egészen eltérő energiaszinttel rendelkeznek az early birdökhöz, azaz a hajnali pacsirtákhoz képest.

Úgy tűnik, mindez nem pusztán megszokás kérdése, genetikánkban kódolt, hogy nappal vagy éjjel vagyunk inkább aktívak, ráadásul egy őskori géntől függhet.

A cirkadián rendszerünk adja az alapját alvási szokásainknak, ettől függ, pontosan melyik az a pillanat, amikor könnyebben kelünk, a nap mely szakaszában vagyunk aktívabbak, és mikor térünk majd nyugovóra. Cirkadián ritmusunk működésének milyenségéért pedig genetikánk felel. 

Az tehát, hogy melyik csoportba tartozunk – az éjjeli baglyok vagy a hajnali pacsirták közé –, a DNS-einkben rejlik. 

A kutatók úgy vélik, a Neander-völgyi és gyenyiszovai emberelődeinktől örökölhettünk valamit, ha a reggeli fittség jellemez bennünket. A mai, modern emberrel egy időben ugyanis ez a két embercsoport élt egykor Európa és Ázsia vidékein, és bizony párosodtak is egymással és a Homo sapiens sapiensszel. 

„Amikor a mai ember a trópusi Afrikában kifejlődött, a nappalok hossza átlagosan 12 óra volt – magyarázta a University College London földrendszertudományának professzora. Minél északabbra megy az ember, annál rövidebbek a nappalok télen, amikor különösen kevés az élelem, ezért észszerű azonnal elkezdeni gyűjtögetni, amint elegendő fény van a munkához.” 

Mire az Afrikából származó, mai emberek elődei mintegy 70 ezer évvel ezelőtt elhagyták a fekete kontinenst, Európa és Ázsia egyes területein több százezer éve éltek már ősemberek, Neander-völgyiek és gyenyiszovaiak, akiknek elég idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy idomuljanak az ezekre a területekre jellemző környezeti hatásokhoz, azaz a korábban sötétedő és hidegebb időszakokhoz.

Az ük-ük-ükapánk ükapja akár Neander-völgyi is lehetett?

Az északi félteke egykori lakóinak ellenálló képessége is megnövekedett az idők során, például világosabb bőrszínnel rendelkeztek, mint délebbre élő társaik, így könnyebben megbirkóztak a napfény viszonylagos hiányával és a hidegben elszaporodó megbetegedésekkel is. Az észak felé vándorló, Afrikából származó elődeink, és a már régóta Európában élő előemberek találkozása genetikai keveredést hozott. 

Ma már tudjuk, hogy többek között a nagyobb orrot, az alacsonyabb fájdalomküszöböt, a betegségekkel szembeni nagyobb sebezhetőséget is ilyen géneknek köszönhetjük. A ma Európa és Ázsia területén élő emberek genetikájának átlagosan 2 százalékban az egykori előemberek génjeit is megtaláljuk. Ezek között van az az egy géntípus is, ami a korán kelésért felelős. 

„Az északabbra fekvő szélességi körökön előnyös, ha olyan biológiai órával rendelkezünk, amely rugalmasabb és jobban tud váltani a szezonális fényviszonyoknak megfelelően – magyarázta Capra. Ez az, amitől jobban tudnak alkalmazkodni egyesek a fényviszonyok szezonális változásaihoz.”

A vizsgálat során százezer brit állampolgár genetikai jellemzőit és életritmusát hasonlították össze a kétféle előember DNS-eivel. Mint kiderült, azok, akik magukat korán kelőnek jellemezték, bizony magukban hordozták azt a mutációt, melyért a gyenyiszovai és Neander-völgyi előemberek genetikája a felelős. 

A tanulmány szerzői azt is hangsúlyozták, hogy ha valaki korán kel, nem jelenti azt, hogy feltétlenül Neander-völgyi ősökkel bírna, azonban mindenképp további érdekes vizsgálatokhoz vezethet mind az életritmussal, mind a genetikával kapcsolatos kutatásokban az, vajon mennyire is határozza meg egy-egy DNS-ünk mindennapi szokásainkat. 

Ha érdekel, miként is keveredhettek több tízezer évvel ezelőtt az ősemberek más fajú előemberekkel, s miként éltek akkor, amikor éppen csak felfedezték a tüzet, kattints tovább, és merülj el a barlangok világában!