A kocsmába járás jót tesz a férfiak egészségének, ugyanis a kocsmák baráti vagy haveri légköre segít abban, hogy a férfiakban feloldódjon a mindennapi feszültség, enyhüljön bennük a modern élet okozta stressz.
A Covid rátett egy lapáttal
A Covid-járvány legsúlyosabb időszaka után, a nyitást követően különösen felértékelődött a személyes találkozás, a barátokkal töltött idő. Nem véletlenül szolgált gyógyírként a férfiak lelkének, hogy újra hódolhattak szenvedélyüknek, a kocsmában eltöltött közös sörözésnek.
A helyzetet magyarázva a New York Times felmérése kapcsán Nick Hatter brit életvezetési tanácsadó elmondta: „A kocsma alapvetően az összetartozás, a közösség és az emberi kapcsolatok színtere. Ezek alapvető emberi szükségletek, amelyek hiánya mentálisan rontja a férfiak közérzetét, miután a kocsma remek hely arra is, hogy az emberek elengedjék a mindennapi frusztrációikat.”
Ám a kutatók évekkel ezelőtt, a koronavírus okozta változásokat megelőzően is beszámoltak már arról, hogy a kocsmába járás létszükséglet a férfiaknak.
Még csak negyven éve van egyenjogúság a brit kocsmákban
Nagy-Britanniában a kocsmába járás olyannyira a férfiak privilégiuma volt, hogy egészen 1982-ig ki sem szolgálták a pubokba betérő nőket. Erről törvény is rendelkezett, melyet éppen 40 évvel ezelőtt töröltek el. Ennek értelmében a kocsmákban egy asztalhoz kellett ülniük a hölgyeknek, akiknek csak egy férfi rendelhetett italt.
A tilalmat végül egy botrány miatt oldották fel, miután egy londoni kocsmából kitiltottak két nőt, egy ügyvédet és egy újságírót azért, mert férfi kollégáikkal álldogálva italoztak ahelyett, hogy a nőknek kijelölt asztalhoz ültek volna le.
Miután a pubból kitiltott nők kiálltak saját érdekeiért, a törvényt hatályon kívül helyezték. Az ítélet mérföldkőnek számított, és hatalmas győzelem volt a nők számára, akiktől 1982 novemberétől már nem lehetett megtagadni a kiszolgálást a kocsmákban.
Nem csak inni lehet a kocsmában
Téved, aki azt hiszi, hogy a férfiak csak azért járnak kocsmába, hogy egymással poharazgassanak. Egy felmérés során megkérdezett férfiak valamivel több mint 40 százaléka azt mondta, a beszélgetés volt a legfőbb oka annak, hogy elmenjen a barátaival, vagy a haverjaival sörözni. A sorban a második helyen a pihenés, míg a harmadik helyen pedig a barátságos légkör szerepelt.
Tehát a férfiak többségét nem az alkoholfogyasztás vágya vonzza a kocsmákba. A dr. Colin Gill pszichológus által elvégzett kutatásban az italozás mindössze tíz százalékkal a negyedik helyen végzett a több mint 900 férfi szokásait vizsgáló tanulmány alapján.
Az alkoholfogyasztás összefügg a jobb közérzettel
A nők gyakran szóvá teszik, ha a férfiak elmennek sörözni, ám ennek a kocsmában töltött időnek számos hasznos funkciója van.
A bárok, sörözők olyan egyedülálló környezetet teremtenek, ahol a férfiak felszabadultan, mindenféle kötöttség nélkül társaloghatnak egymással, legyen szó barátokról vagy kollégákról.
Az ilyen feszültségoldó, lelki feltöltődést biztosító és egészségmegőrző kötődésekre a férfiaknak is ugyanúgy szükségük van, mint a nőknek.
Mindemellett az új kutatások azt is bebizonyították, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a jobb közérzettel, ami a kocsmákban, barátokkal való italozáshoz kapcsolódó jobb szociális interakciónak köszönhető.
Míg a legtöbb tanulmány az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázataira figyelmeztet, az Oxfordi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az italfogyasztás szerepet játszhat-e a társadalmi kohézió javításában, tekintettel az emberi társadalmi tevékenységekkel való hosszú kapcsolatra.
A kocsmázás erősíti a baráti kötelékeket
A kutatók azt is megvizsgálták, miként befolyásolja az emberek szociális élményét és a hangulatát az alkoholfogyasztás gyakorisága, formája, valamint a helyszín.
A szakemberek úgy találták, hogy azok, akiknek van egy törzshelyük, ahol rendszeresen összejöhetnek a barátaikkal, tartósabb emberi kapcsolatokat ápolnak, és elégedettebbnek érzik magukat, továbbá nagyobb bizalommal vannak az „ivócimboráik” iránt.
Szemben azokkal, akiknek nincs olyan jól bevált, kedvelt helyük, ahol találkozhatnának. Őket lényegesen kisebb közösségi háló veszi körül, és kevésbé érezték elkötelezettnek magukat azok iránt, akikkel együtt kocsmáznak.
A kutatók különbséget találtak a városi és a vidéki kocsmában eltöltött idő között is. Megfigyelték, hogy azok, akik vidéki kiskocsmákban iszogattak, inkább kisebb csoportokban beszélgettek és barátkoztak, míg a városi bárokban jellemzően nagyobb csoportokba verődve zajlott a társalgás.
Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem pszichológusa elmondta: a kocsmázás egyértelműen befolyásolhatja, hogy az emberek mekkora közösségi hálóval rendelkeznek, mennyire elkötelezettek a baráti közösségük iránt, ami jelentősen befolyásolja, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
Társadalmi és baráti kapcsolataink ugyanis igen fontos védőbástyát jelentenek a mentális és fizikai betegségek ellen.
Míg a kocsmák hagyományosan a közösségi szocializáció helyeként játszanak szerepet, az alkohol szerepe a jelek szerint az endorfintermelés beindításában van, ami elősegíti a társadalmi kötődést.
Hetente kétszer kellene kocsmázni a férfiaknak
A kutatók rámutattak arra is, hogy a személyes jólét és a boldogság érzése nemcsak az egyén életére van óriási hatással, hanem a közösségek egészére is kihat. Éppen ezért a kocsmák kulcsfontosságú szerepet játszanak a férfiak jóllétében, és mindezt most már a kutatások végeredményei is megerősítették.
A kocsmáknak egyedülálló szerepük van abban, hogy olyan közösségi környezetet tudnak biztosítani, ahol felelősségteljes, kulturált közösségi környezetben ihatnak egy italt a férfiak a barátaikkal.
A kutatók arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a férfiaknak hetente kétszer kellene ilyen kis baráti összejövetelen részt venniük azért, hogy egészségesek maradjanak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
