kíváncsi tanulás

Ismerjük mindannyian a helyzetet, mikor egy olyan tantárgyat, ami nem a szívünk csücske, egy kiváló tanár tanít, aki felkelti az érdeklődésünket, így akkor is megjegyzünk néhány dolgot, amikor az nem állt szándékunkban. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy az emberek kíváncsisága az IQ-tól függetlenül megjósolhatja tanulmányi sikerüket. Ennek a jelenségnek a hátterét vizsgálva a kutatások azt mutatják, hogy

A munkahelyi kíváncsiság eközben növeli az elkötelezettséget, a munka élvezetét, és csökkenti a kiégés kockázatát.

Ha kíváncsi vagy, könnyebb a tanulás

A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a kíváncsiság előnyei a tanulásban neurológiai szintű változásokból származhatnak. Ha kíváncsiak vagyunk egy témára, az általunk tanulmányozott tények mélyebben kódolódnak, és könnyebben hozzáférhetők, ha később szükség lesz rájuk.

Lehet, hogy a dopamin áll mögötte

Egy 2014-es vizsgálatban a kutatók először arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék, mennyire kíváncsiak egy sor kérdésre, mint például: „Ki volt az Egyesült Államok elnöke, amikor Sam bácsi először borotválkozott?” vagy „Mit jelent valójában a »dinoszaurusz« kifejezés?” A tesztalanyok ezután egy fMRI agyszkennerben feküdtek, miközben ugyanazokat a kérdéseket hallották, majd röviddel ezután megérkeztek a válaszok. Ezután egy órával később tesztelték, hogy emlékeznek-e a tényekre. 

Amikor a résztvevők nagyon kíváncsiak voltak egy válaszra, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel emlékeztek rá, és megnövekedett aktivitást tapasztaltak a középagy azon területein, amelyek felszabadítják a dopamin nevű neurotranszmittert. A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, de az állatkísérletek azt sugallják, hogy az új idegi kapcsolatok kialakulását is elősegítheti.

Más információk megjegyzését is segíti

Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a kezdeti kíváncsiságból eredő dopamin felszabadulása még a véletlenszerű információk megjegyzését is javíthatja, amelyeknek nincs közvetlen jelentősége az elsődleges kérdés szempontjából. Ennek demonstrálására véletlenszerű arcokat mutattak be a kérdésekre adott válaszok mellett, majd egy órával később ellenőrizték, hogy a résztvevők felismerték-e még az arcokat.

Ez rendkívül hasznos lehet, amikor valami újat és bonyolultat próbálunk megtanulni. Végül is nem valószínű, hogy tanulmányaink minden egyes elemét lenyűgözőnek találnánk, de ha legalább néhány részlet felkelti a kíváncsiságunkat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az anyag többi része is sokkal könnyebben megragad.

A kitartást is növelheti

Egy nemrégiben publikált tanulmányban a tesztalanyok szívesebben vártak egy rejtvény megoldására, ha kíváncsiak voltak a megfejtésére, míg a kevésbé kíváncsiak türelmetlenebbek voltak, gyorsan el akarták végezni a feladatot, ezért kérték, hogy ugorjanak a válaszokhoz.

Az oktatásban a nagyobb türelem és a hosszan tartó elkötelezettség valószínűleg kiterjesztett kutatáshoz, mélyebb tanuláshoz és megértéshez vezet, különösen összetett témák esetében – ami szintén megmagyarázhatja, hogy a kíváncsiság miért olyan jó előrejelzője a tanulmányi sikernek.

Új ötletekhez segít

Kreatív problémamegoldással foglalkozó tanulmányok arra utalnak, hogy a kíváncsiság segíti az izgalmasabb és eredetibb ötletek megszületését. Egy kísérletsorozatban a résztvevők egyik fele egy olyan változatot olvashatott arról, hogy Houdini eltüntetett egy elefántot, ami felerősítette a rejtélyt, míg a csoport másik fele kevésbé izgalmas leírást kapott, ami arra utalt, hogy a trükköt egy függöny segítségével hajtották végre. Ezután értékelték ki mennyire kíváncsi a trükk megoldására, és arra kérték őket írják le, szerintük miként lehetett erre képes a nagy bűvész.

Nem meglepő módon az első csapat kíváncsibb volt és kreatívabb megfejtések születtek.

Végül kaptak néhány percet saját bűvésztrükkök megtervezésére, amit később független bírák értékeltek, és a kíváncsibbak ebben a második feladatban is érdekesebb, innovatívabb ötletekkel álltak elő. Úgy tűnt, hogy ez egy „ötletek összekapcsolásának” nevezett folyamaton keresztül jött létre, amelyben a közreműködők folyamatosan építették kezdeti gondolataikra az újabb ötleteiket.

A munkában is hasznos lehet

A kíváncsiság előnyei itt nem érnek véget. Nyitottabbá teheti az embereket mások véleményének meghallgatására, még akkor is, ha az eltér a sajátjuktól, és egy kutatás bebizonyította, hogy a kíváncsiság átfogó előnyökkel jár a munkahelyen is. A tanulmánynak több mint 800 alanya volt az Egyesült Államokból és Németországból számos iparágból, akik egy sor kijelentést értékeltek a mindennapi életük során tapasztalt kíváncsiságról, mint például:

• Izgatott vagyok, ha különféle ötletekkel kísérletezem.
• Nem riadok vissza az ismeretlentől még akkor sem, ha ijesztőnek tűnik.

Kitöltöttek kérdőíveket munkájukkal való elégedettségükről és elkötelezettségükről, a kollégáikkal való társas kapcsolataikról, a kiégés érzéséről és az innováció munkahelyi használatáról. Ezen mérések mindegyikében a kíváncsibb résztvevők jobb tapasztalatokról számoltak be.

Tartsuk ébren a kíváncsiságunkat

Ha hasznosnak érezzük az új tudást, az növeli a kíváncsiságunkat, ezért amikor épp lankad a lelkesedésünk, próbáljuk meg a végső céljainkat a fókuszában tartani. Összeállíthatunk egy listát azokról a kérdésekről, amelyekre szeretnénk választ adni a következő napokban vagy hetekben. A tudás jelenlegi hiányosságainak azonosítása természetesen nagyobb kíváncsiságot és elköteleződést vált ki a megtanulandó anyaggal kapcsolatban. Kérdéseinknek nem kell mélyrehatónak lenniük: nincs olyan, hogy rossz kérdés, amíg felkelti a vágyat, hogy többet megtudjunk.