kézírás

Bár jó játéknak tűnik az íráselemzés, valójában a pszichológia egyik társtudományáról van szó. Ahhoz, hogy valaki ezzel a különleges tudományággal foglalkozzon, több éven át kell tanulnia a grafológia csínját-bínját. Egy-egy íráselemzés során 120-140 írásjellemzőt is néznek az írásképből, így például egyetlen nagyobb hurokból vagy jobbra dőlő betűből nem lehet és nem is szabad következtetéseket levonni. 

Nem hamisítható tökéletesen a kézírás

A híres szónok, Arisztotelész már megállapította, hogy az ember kézírásából következtetéseket lehet levonni a személyiségével kapcsolatban. Később az úgynevezett kávéházi grafológia jegyében baráti társaságok, kisebb csoportok gyűltek össze egy fekete mellett, hogy elemezzék egymás betűit, megosszák a kézírásra vonatkozó megfigyeléseiket, tapasztalataikat.

„Az 1800-as években fejlődött a grafológia tudománnyá, Jean-Hippolyte Michon abbénak köszönhetjük a grafológia elnevezést, sőt, folyóiratot, szakkönyveket is jelentetett meg a francia pap, teológus a témában, emellett előadásokat tartott, kongresszust szervezett, és megalapította a Francia Grafológiai Társaságot – magyarázza Bartus-Domahidy Ágnes grafológus és írásszakértő. Három év tanulás, szakdolgozat és állami vizsgabizottság előtt letett szóbeli vizsga után kaptam grafológusvégzettséget, de valójában a rengeteg gyakorlás az, ami mesterré teheti a grafológust.”

„Hiába figyeli meg valaki nagyon jól másnak az írását, mégis, amikor utánozni próbálja, felszínre bukkan a saját automatizálódott írása, és ez meglátszik – hívja fel a figyelmet a szakértő. Ezért nincs tökéletes hamisítvány. Az írást amúgy 12 éves kor fölött már lehet elemezni, de gyereknél szoktam javasolni, hogy rajzot is készítsen, hiszen a rajz is tökéletesen alkalmas arra, hogy a személyiségjegyeket vizsgáljuk.”

Grafológus szakértőnk elmondta, hogy – bármennyire is ezt kéri a bankban az ügyintéző – valójában soha nem tudunk kétszer ugyanúgy aláírni. Illetve az aláírásunk önmagában nem árul el túl sokat rólunk, ugyanis azt együtt kell vizsgálni a szövegtömbbel, azaz a folyószöveggel, amit írunk.

„A grafológiai elemzéshez még szükségünk van néhány olyan adatra, amely befolyásolhatja a kézírást – mondja Bartus-Domahidy Ágnes. Ilyen például, hogy valaki jobb vagy bal kézzel ír-e, visel-e szemüveget, vagy hogy épp melyik országban tanult meg írni, hiszen ahhoz a sztenderdhez kell viszonyítani az írását.” 

Ezért ilyen a nagymamád, dédmamád írása

Ahogyan az életünk halad előre, a személyiségünk fejlődik, ez pedig megmutatkozik a kézírásunkban is. 

A könyvemben olyan emberek kézírását elemeztem, akik halálközeli élményt éltek át. Az események hatására mindannyiuk személyisége változott, és ezt tökéletesen nyomon lehet követni az írásképükből is.

De például megváltozik az írás időskorra is; a tipikus, cirádás betűknek, amelyeket az időseknél látunk, két oka is lehet; egyrészt ők még sokszor kalligrafikus szépírást tanultak, szinte rajzolták a betűket az iskolában, másrészt az időskorral együtt jár egyfajta lelassulás, esetleg romlanak bizonyos kognitív képességek, szervi, fizikai változások történnek, amelyek mind eredményezhetik a jellegzetes időskori írást” – avat be a szakértő.

Bár egyre többen a telefonjukba vagy a számítógépbe pötyögnek, a kézírást nem lehet elfelejteni. És bár időről időre felröppen a hír, hogy a finn vagy a svéd kisdiákokat már nem tanítják meg kézzel írni, a grafológus szerint semmiképpen nem szabadna a kézírást elhagyni.

„Ezzel sok egyéb képesség is elsatnyulna, például gyengülne a memória, a beszédkészség, vagy éppen az, hogy a szem, a kéz és az agy összehangoltan dolgozzon. Az írás olyannyira automatikus, hogy nem is tudjuk elfelejteni. Sokan szabadkoznak, hogy már olyan régen írtak kézzel, hogy biztosan nem is tudnak, de néhány mondat után visszajönnek az ismerős mozdulatok.” 

Felszínre bukkan, ami akadályoz

Egy grafológiai elemzés segíthet jobban megismerni önmagunkat, hogy tudjuk, mi az, ami jó nekünk, ezáltal képessé válunk célirányosan haladni, dönteni az életünkben. 

„Mindenkinek vannak olyan jellemvonásai, amelyekkel jó barátságban van, hiszen pozitív tulajdonságok – magyarázza a grafológus és írásszakértő. Ugyanakkor akadnak kevésbé lelkesítő személyiségjegyeink, amelyekkel talán annyira nem szeretnénk szembesülni, ezért akár el is nyomjuk magunkban ezeket. Ám amíg nem veszünk róluk tudomást, gyengíteni fognak minket, és akadályoznak, hogy a céljainkat elérjük.”

Az elemzéshez minden esetben az író személy hozzájárulása szükséges, legyen szó akár önmagunkról, akár egy leendő munkavállalóról, akivel a felvételi eljárásban készíttetnek írásmintát, vagy pályaválasztás, pályamódosítás előtt állókról, esetleg a saját férjünkről, feleségünkről, akivel szeretnénk megvizsgáltatni a párkapcsolati összeillőségünket.

„Még abban az esetben is engedély kell – az örökösöktől –, ha elhunyt személy írását elemezzük.”

De látható-e az, ha valaki a kézírása alapján másoknak rosszat akaró, ártó személy, akiben esetleg agresszió is lakozik? Ezt a megnyugtató választ adja a szakértő a kérdésre:

„A grafológia olyan személyiségfeltáró módszer, amely képes egy időben a teljes személyiséget leírni, egyidejűleg az összes személyiségjellemzőre, jellemvonásokra, képességekre rámutatni, akár egymásra hatásukban is. Ha az írásminta készítésekor van valakiben agresszió – akár mélyre elrejtve –, azt is megmutatja.”

A grafológia egzakt tudomány, azt hasonlítják össze, hogy a tanult, sztenderd írásképtől miben és hogyan különbözik az egyén írása.

Azt is mondhatnánk, hogy a kézírás egyfajta lelki ujjlenyomat. A betűk analizálásához többek között bonyolult méréseket is végeznek; egy alapos, komplex elemzés elkészítése – a gyakorlott grafológusoknak is – akár 20-30 munkaórát igényelhet. 

Ha tudni akarod, miért fontos, hogy minél többet írj kézzel, olvasd el ezt a cikkünket is.