Két amerikai kutató kifejlesztett egy 20 kérdésből álló listát, amelyet ha nem is tételesen, de érdemes a gyerekeddel átbeszélni. Egyrészt lehetőséget teremt, hogy megismerje a családja múltját, másrészt apropót ad a mélyebb beszélgetésekre.
Kevesebb a fegyelmezési probléma
A 20 kérdés egyik összeállítója, Robyn Fivush mesélt, milyen előnyei vannak, ha ezeket a kérdéseket a gyereked meg tudja válaszolni. A Fivush által vezetett Family Narratives Lab készített egy felmérést, és ezek alapján azok a gyerekek, akik tisztában vannak a válaszokkal, általában jobban érzik magukat a világban, könnyebben barátkoznak, magasabb az önbecsülésük, sőt, jobban teljesítenek a tanulmányaikban, szociális téren érzékenyebbek, ugyanakkor kevesebb fegyelmezési probléma van velük, és nem jellemző rájuk a stressz vagy a szorongás. Már csak ezért is fontos lehet, hogy végigvegyétek ezeket a kérdéseket.
A családi kérdések
Robyn Fivush és Marshall Duke hosszú éveken át állították össze az alábbi kérdéssort:
- Tudod, hogyan találkoztak a szüleid?
- Tudod, hol nőtt fel az édesanyád?
- Tudod, hol nőtt fel az édesapád?
- Tudod, hogy hol nőtt fel valamelyik a nagyszülőd?
- Tudod, hogy hogyan ismerkedtek meg valamelyik nagyszüleid?
- Tudod, hol házasodtak össze a szüleid?
- Tudod, hogyan születtél meg?
- Tudod, miért kaptad éppen ezt a nevet?
- Tudod, hogy mi történt, amikor a testvéreid születtek?
- Tudod, kire hasonlítasz leginkább külsőleg a családodból?
- Tudod, kire hasonlít leginkább a természeted a családodból?
- Tudod, hogy a szüleidet érte-e baleset, volt-e komoly betegségük, amikor fiatalabbak voltak?
- Tudod, mit tanultak a szüleid a jó és rossz élményeikből?
- Tudod, mik történtek, amikor a szüleid iskolába jártak?
- Tudod, milyen eredetű a családod?
- Tudod, milyen munkái voltak a szüleidnek, amikor fiatalabbak voltak?
- Tudod, hogy nyertek-e valamilyen díjat, amikor fiatalok voltak?
- Tudod, mi volt a neve azoknak az iskoláknak, ahová az édesanyád járt?
- Tudod, mi volt a neve azoknak az iskoláknak, ahová az édesapád járt?
- Tudod-e, hogy volt-e olyan rokon a családodban, akinek szinte fagyos volt az arca, mert nem mosolygott eleget?
Könnyebben feldolgozzák a traumákat
A kérdéssor megalkotói, Robyn Fivush és Marshall Duke ugyanakkor kiemelték; a titok nem abban rejlik, hogy a gyerekünk fel tudja sorolni a pontos válaszokat, hanem hogy elinduljon köztünk egy beszélgetés, amely újabb kérdéseket generál. Ezek a biztos pontok olyan súlyos események idején is szilárd fogódzót adnak, mint amilyen az Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadás volt. A kutatók nem sokkal a 2001-es tragédia előtt kezdték a közös munkát középosztálybeli, kétszülős családokkal, és két évig figyelték meg a különbségeket.
Amikor bekövetkezett az ikertornyok elleni támadás, az új helyzetet teremtett, hiszen azt is vizsgálhatták, hogy egy ilyen súlyos trauma milyen hatással van a résztvevőkre.
Arra jutottak, hogy azokban a családokban, ahol érzelmileg nyitottabban beszéltek a múlt kihívásokkal teli eseményeiről – tehát a gyerekek a fenti kérdések közül jó néhányra tudták a választ –, ott a 10 és 12 év között kiskamaszok a következő két évben jobban meg tudtak birkózni a sokkhatással, mint ahol kevésbé ismerték a családi történeteket.
Robyn Fivush úgy fogalmazott: a legbanálisabb, legviccesebb vagy legegyszerűbb történet is elindíthatja a párbeszédet. Például elkezdhetjük úgy is, hogy elmeséljük, mi hogyan segítettünk a nagymamánknak, amikor együtt főztük a vasárnapi ebédet.
Így fogadják a magyarok, ha a családfakutatás során titokra derül fényA családfakutatás traumákra is ráirányíthatja a leszármazottak figyelmét: ez nehéz, de segítő hatású lehet.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
