Krónikus bélgyulladás irritábilis bél szindróma

Ahogyan testünk számos területe, az emésztőrendszerünk is szenvedhet krónikus gyulladásban. Az immunrendszer tartós működése, amely az ízületekben előfordulva ízületi gyulladást, az artériákban előfordulva pedig érelmeszesedést okozhat, a gyomor-bél traktusban is buzgón működésbe léphet, a belek falának vagy az emésztőrendszer egyéb részeinek gyulladását vagy károsádását okozva. A bélgyulladás mögött állhat számos egyéb betegség (például lisztérzékenység), de okozhatja az irritábilis bél szindróma (IBS) is.

A gyulladásos bélbetegség, azaz IBD általában kamaszkorban vagy a 20-as éveinkben jelentkezik először, de idősebb korban is felbukkanhat. „Az IBD új eseteinek 15%-át a 60 év felettiek teszik ki. Ez az előfordulás második leggyakoribb időszaka, és még nem igazán tudjuk, miért” – mondja Dr. Lawrence S. Friedman gasztroenterológus, a Harvard Medical School professzora.

Az IBD típusai és tünetei

A gyulladásos bélbetegségnek két fő típusa van.

Chron-betegség

A Chront a teljes emésztőrendszer bármely pontjának gyulladása jellemzi, a szájtól a végbélig bárhol jelentkezhet, de leggyakrabban a vékonybél végénél és a vastagbél kezdeténél fordul elő. A bél érintettsége szakaszos lehet, néhol érintett, máshol normálisan működik. A gyulladás jellemzően a bélfal teljes vastagságát érinti, a béléstől a külső falig, át az izomrétegen a környező szövetekig.

Fekélyes vastagbélgyulladás

Ez a betegség a végbélben fordul elő, és gyakran kiterjed a vastagbélre, néha pedig a bél teljes hosszára. A Chron-betegséggel ellentétben a fekélyes vastagbélgyulladás a végbél és a vastagbél bélésére korlátozódik, és nem támad meg mélyebben lévő szöveteket.

Bármelyik IBD-től is szenvedsz, a tünetek ugyanazok: hasmenéses időszakok, hasi görcsök, kimerültség, bélgáz, felfúvódás, véres széklet, étvágytalanság vagy súlyvesztés. Egyes esetekben a gyulladás más szervekben is kialakulhat, például a bőrön, a szemben, az ízületekben, a májban, a szívben vagy a tüdőben. A belek szűnni nem akaró gyulladása pedig növeli a jövőbeli bélrák kialakulásának kockázatát.

Az IBD okai

Máig nem tisztázott, hogy mi okozza az IBD-t. Az orvosok a következők kombinációjára gyanakszanak:

Életmód – az IBD kockázata nagyobb a telített zsírokban, vörös húsban vagy feldolgozott ételekben gazdag étrend esetén. A dohányzás pedig növeli a Chron-betegség kockázatát.

Gyógyszerek – többek között a nem szteroidos gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok és a fogamzásgátló tabletták is fokozhatják az IBD kockázatát.

Megváltozott bélflóra – a bél 100 billió mikroba otthona. A legtöbbjük jó baktérium, amelyek segítenek emészteni és leküzdeni a káros baktériumokat, ám ha a bélflóra összetétele megváltozik, egyes baktériumok gyulladásos reakciót válthatnak ki.

Szivárgó bél – a belek belső falán lévő bélés sejtek millióiból álló határvonal, amely ha valahol átszakad, a bélbaktériumok vagy a toxinjaik bejuthatnak a bélfalba, a véráramba vagy a nyirokcsomókba, ami immunválaszt és gyulladást válthat ki.

Genetika – Számos genetikai variánst (mutációt) azonosítottak már, amelyek hajlamossá tehetnek a krónikus bélgyulladásra, egyes génmutációk pedig megváltozott immunfunkciókhoz vezethetnek. Az egyik génváltozat például gyengíti a bélfalat.

A betegség kezelése

Az IBD kezelésének a célja a mérséklés, azaz a tünetek enyhítése. Ebben a következő megközelítések segíthetnek.

Gyógyszerek – A Chron-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás gyakran ugyanazzal a gyógyszertípussal kezelhető, például gyulladáscsökkentőkkel, immunszuppresszív gyógyszerekkel vagy biológiai készítményekkel, amelyek a gyulladásban lévő proteineket célozzák meg. Fontos, hogy valaki olyan kezelje a beteget, aki tisztában van a kezelési lehetőségek teljes választékával, és tudja, hogyan kezelje a mellékhatásokat is.

Műtét – Ha a gyógyszerek nem működnek, szükségessé válhat a beteg bélszakasz eltávolítása.

Egészséges életmód – Az egészséges ételek fogyasztása, a készételek (amelyek IBD-t kiváltó adalékanyagokat tartalmazhatnak) kerülése, a testmozgás, az egészséges testsúly megtartása, a dohányzás kerülése és az elegendő mennyiségű alvás mind-mind nagyon fontos az IBD tüneteinek mérséklésében.

Lehet az IBD-vel teljes életet élni?

A válasz erre a kérdésre mindenképpen az, hogy igen. A betegség ma már rég nem az a bénító kórság, ami régen volt. Sokkal jobb gyógyszereink és műtéti lehetőségeink vannak, amikre az idősebb emberek éppen olyan jól reagálnak, mint a fiatalok. A legtöbb IBD-s ember jól érzi magát, normális és aktív életet tud élni.