Te éreztél már bűntudatot amiatt, hogy az amúgy is sűrű napodba (hetedbe, hónapodba, lássuk be: életedbe) beiktass egy kis énidőt és szabadidős foglalkozásba kezdj? Nagy eséllyel erre azt válaszoltad, hogy „igen”. Ne aggódj, a szerkesztőség nem paktált le az ördöggel és szerzett természetfeletti képességeket, hanem Geert Hofstede nemzetikultúra-modelljére vetettünk egy pillantást. Hofstede eleinte négy, majd kibővítve öt dimenzión keresztül elemzett különböző nemzeti kultúrákat. Tanulmánya szerint a magyar társadalom maszkulin, ami többek között azzal is jár, hogy többségünk „azért él, hogy dolgozhasson”, derül ki a Hofstede weboldaláról.
Bár a viselkedéstudománnyal foglalkozó dr. Selin Malkoc a kutatásait más országbeliekkel végezte, Hofstedére alapozva azt a következtetést is levonhatjuk eredményeiből, hogy mi, magyarok, hajlamosak vagyunk időpazarlásnak felfogni a szabadidős foglalkozásokat. Dr. Malkoc cikkéből az is kiderül, hogy ez jó vagy rossz dolgot jelent-e.
A szabadidős foglalkozás jó vagy rossz dolog?
Dr. Malkoc egy négy vizsgálatból álló kutatássorozatot végzett marketingprofesszor kollégáival, Gabbie Toniettóval, Rebecca Reczekkel és Mike Nortonnal együtt. Az egyik kutatás keretei között 141 amerikai egyetemi hallgatót kértek meg arra, hogy egyébiránt monoton tanulmányaik alatt nézzenek meg négy vicces YouTube-videót, és értékeljék, mennyire élvezték őket. Kiderült, hogy azok a hallgatók, akik haszontalannak gondolták a szabadidős foglalkozásokra fordított időt, kevésbé élvezték a videókat. Egyéb, aktív és passzív szabadidős tevékenységeket sem élveztek annyira, mint a többiek. Ráadásul ezek a hallgatók hajlamosabbak voltak a stresszre, a depresszióra és a szorongásra is.
Nemzetközi vizeken
Dr. Malkocék ezután elvégeztek egy nemzetközi kutatást is, hogy megvizsgálják, vajon más, nem amerikai kultúrákban is ugyanaz-e a hatása annak a gondolkodásmódnak, amely szerint a szabadidős foglalkozások időpocsékolásnak számítanak. Ehhez francia, amerikai és indiai alanyokkal végeztek el egy felmérést.
Választásukban figyeltek arra, hogy a Hofstede-elemzés alapján olyan országokat vizsgáljanak meg, amelyek más értékekkel rendelkeztek a munkaorientáltság és az önállóság szempontjából: a franciák alacsony, az amerikaiak közepes, az indiaiak pedig magas értéket értek el egymáshoz viszonyítva ezekben a kategóriákban. A kutatásból kiderült, a franciáknál kevesebben vélték időpazarlásnak a szabadidős tevékenységeket, mint az amerikaiaknál, az indiaiakhoz képest meg pláne.
Azonban azok a franciák, akik szerint időpazarlás a szabadidős foglalkozás, ugyanannyira hajlamosak voltak arra, hogy szorongjanak vagy depressziósak legyenek, mint az amerikai és az indiai társaik. Tehát hiába elterjedtebb gondolkodásmód Amerikában és Indiában, hogy felesleges dolog a szabadidős tevékenység, ettől függetlenül ugyanannyira érintették őket a gondolkodásmód negatív hatásai.
A szabadidős tevékenységek és a Covid
Egy másik kutatásban arra voltak kíváncsiak dr. Malkocék, hogy vajon a Covid megváltoztatta-e a kultúrák gondolkodásmódját a szabadidős tevékenységek hasznosságát illetően. Kiderült, hogy hiába érte a világot a Covid miatt hirtelen életmódváltás, még így sem kezdtek másképp vélekedni erről a témáról a különböző kultúrák.
Minden szabadidős tevékenység ugyanolyan?
Dr. Malkocék végül megvizsgálták, vajon a szabadidős tevékenységek felé irányuló negatív gondolkodásmód ugyanolyan mértékben érinti-e azokat, amelyeknek haszna van, és azokat, amelyeknek nincs járulékos haszna, mivel a korábbi kutatásaikban csak az utóbbit vették számításba.
Azok a tevékenységek számítanak „hasznosnak”, amelyek valamilyen nagyobb célt is szolgálnak, például elősegítik a barátkozást, vagy hozzájárulnak az egészséghez, tehát megadják a produktivitás élményét. A járulékos haszon nélküli szabadidős tevékenységeknek ellenben egyetlen célja van csak: hogy élvezetet nyújtsanak, ilyen például a sorozatnézés.
Kiderült, hogy azok, akik alapvetően azt gondolták, a szabadidős foglalkozások időpazarlásnak számítanak, kevésbé tudták élvezni azokat a tevékenységeket, amelyeknek az élvezet volt a célja, például a halloweeni bulizást. Azonban azokat a szabadidős tevékenységeket sokkal inkább tudták élvezni, amelyeknek volt valamilyen magasabb rendű haszna is, például a gyerekekkel együtt végigjárni a halloweeni utcákat „csokit vagy csalunkot” játszva, mivel ez egy kötődést erősítő tevékenységnek számított náluk.
Tanulságok az időrabló tevékenységekről
Végső soron úgy tűnik, káros az egészségre az a nézet, mely szerint a szabadidős tevékenységek időpazarlásnak számítanak, ugyanis ez elősegíti a depresszióra, szorongásra és stresszelésre való hajlamot. Azonban nincs minden veszve, dr. Malkoc szerint az segíthet, ha megkeressük magunkban a szabadidős tevékenységek hasznos oldalát. Például ha nem azzal motiváljuk magunkat a testmozgásra, hogy az milyen szórakoztató, hanem azzal, hogy attól mennyivel egészségesebbekké válhatunk. Így egyszerűbben elfogadhatóvá válik a szabadidős tevékenység gondolata, többször szakítunk rá időt, és egészségesebbé válhatunk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
