1940. május 25-én zárták le egy vastag, rozsdamentes acélajtóval az úgynevezett civilizáció kriptáját, amely megmutatja majd a IX. évezred tudósainak a 20. századi életet. A kezdeményezés Thornwell Jacobs nevéhez fűződik. Az amerikai régész fejében a gondolat az ókori egyiptomi kultúra tanulmányozása közben született meg. Ebben az időben nagy népszerűségnek örvendtek az Egyiptommal kapcsolatos dolgok, köszönhetően a fáraó- és királysírok egymás utáni feltárásának. A fáraók élete, szokásai, használati tárgyai tartották lázban a közvéleményt. Jakobst az gondolkodtatta el, hogy ennek a kultúrának a szokásairól csak nagyon keveset tudunk, azt is leginkább a piramisok feltárásából. Azon töprengett, hogy a távoli jövőben élő régészek, tudósok vajon nem kerülnek-e majd hasonló helyzetbe a ma (vagyis az 1930-as évek) emberével kapcsolatban.
Medencéből időkapszula
A tudós 1936-ban állt elő ötletével, hogy zárjanak el mindenféle akkori tárgyat, mikrofilmet, kordokumentumot valahova, és azt csak sok idő elteltével lehessen kinyitni. Munkahelye, az Oglethorpe Egyetem elhelyezkedésénél fogva pont megfelelő helyszín volt: az intézmény alatt az Appalache-hegység gránitsziklái találhatóak, és ebbe vésve korábban egy kis medencét alakítottak ki.
A 18 négyzetméteres, 3 méter magas kamrából lett a kripta: szurokba ragasztott mázas lemezekkel burkolták be, majd amikor kész volt, rozsdamentes acélajtóval zárták le.
A kriptát a tervek szerint csak 8113-ban lehet majd kinyitni. A dátum kiválasztásának okát Jakobs érdeklődése körében kell keresni. A régész az ókori Egyiptom megszállottja volt, amelynek naptárát időszámításunk előtt 4241-ben kezdték el használni. Ez Jakobs előtt 6177 évvel volt. A tudós azt akarta, hogy a kripta lezárásának ideje pont az általa kitalált idősáv közepén helyezkedjen el: 6177 évvel az egyiptomi naptár keletkezése után, és 6177 évvel a megnyitás előtt.
Hitler hangját is őrzi a kripta
A helyiséget az egyiptomi piramisok belsejének mintájára alakították ki. A tárgyakat vagy polcokra vagy a földre helyezték el, nagy részüket gázzal töltött rozsdamentes acéltartályokban, hogy ne fogjon rajtuk az idő. A falakat George L. Carlson illusztrátor piktogramjaival díszítették, ezek az emberiség történetét és fejlődését jelenítették meg. Egyrészt sok egyszerű használati tárgy került a kriptába, ezeket magánemberek és hírességek is adományozták.
Volt köztük óra, tollasütő, Donald kacsa figura, szappan, cumi, játék pisztoly, egy üveg sör, konzervnyitó, magok, egy női retikül, benne az abban a korban tipikus használati tárgyakkal.
Az esetleges nyelvi nehézségek leküzdésére egy olyan szerkezetet is elhelyeztek, amely megtanítja használóját angolra. A kézi hajtású gép különféle tárgyak képeit és neveit mutatta meg, közben egy hanglemezről elhangzott a szavak kiejtése.
Természetesen ennél kulturális szempontból fontosabb tárgyakat is elhelyeztek: mikrofilmen 800 irodalmi művet (ez mintegy 600 ezer oldalnak felel meg), illetve a leghíresebb szobrok apró másait. Kis befőttesüvegekben a kor tipikus ruháiba felöltöztetve egy apró női és férfi figura is helyet kapott. Jakobs elhelyezte a kriptába híres emberek beszédének hangfelvételeit is, köztük Sztálinét, Hitlerét, Mussoliniét és Rooseveltét is. Ugyancsak helyet kapott az Atlanta Journal újság összes beszámolója a második világháború addig eltelt eseményeiről. Több elektromossággal működő tárgy is a polcokra került, köztük egy diavetítő, egy mikrofilmolvasó, egy kenyérpirító, egy rádió és egy varrógép. Hogy ezeket a tárgyakat a jövő embere is tudja használni, egy kis szélmalmot is melléjük tettek, amely képes elektromos áramot fejleszteni. A mikrofilmekhez a biztonság kedvéért egy hétszeres nagyítót is tettek, ha esetleg a 82. században valamilyen okból teljesen ismeretlen volna a villamosság.
Igazi temetés
A kamrát végül 1940. május 25-én zárták le, egy karvastagságú, rozsdamentes acélajtó behegesztésével, miután a helyiségben a levegőt inert nitrogéngázra cserélték. A kripta tetejére 2 méter vastag kőtömböt helyeztek. Az ajtóra Jakobs üzenete került, amelyen erősen érződik a második világháború szörnyűségeinek hatása:
„A civilizációnk épp készül eltemetni önmagát, ebben a kriptában rátok hagyjuk.”
Ha szívesen olvasnál arról, hogyan éltek régen az emberek, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
