Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha akarjuk, ha nem, hazugságokkal nap mint nap találkozhatunk, mi több, olyan emberekkel is, aki épp pont velünk szemben alkalmazzák a tisztességtelen kommunikáció e fajtáját. Szerencsénkre azonban vannak jelek, amelyekből kiszűrhetjük, ha valaki épp nem mond igazat nekünk.
Noha még a szakirodalom szerint is az alkalmankénti hazugság a társadalmi interakciók normális részének tekinthető, igencsak rosszul tud esni, amikor valakit azon kapunk, hogy nem mond igazat. Ugyan tuti módszer nincs arra, hogy teljes bizonyossággal megállapítsuk valakiről, hogy hazudik nekünk, ám bizonyos tünetek utalhatnak arra, hogy nem kerek egy történet.
Amikor a test árul el
A testbeszédről már régóta úgy tartják, hogy nemcsak a manipulátorok első számú lebuktatója, hanem a hazugságé is. Ha azt látjuk, hogy valaki a velünk való beszélgetéskor izeg-mozog, a haját babrálja vagy meg-megérinti az arcát, akkor nyugodtan gyanakodhatunk arra, hogy nem az igazság útján jár. Sőt, az is árulkodó jel lehet, ha keresztbe teszi a karját, beszéd közben el-elfordul, vagy nem néz a szemünkbe.
Ezek a mind-mind kellemetlen érzéseket közvetítő jelzések akár a hazugságból is fakadhatnak, de azért nem árt óvatosnak lenni a gyanakvással, hiszen nem minden ehhez hasonló jel utal erre.
Az a 70-es évekből származó elmélet, mely szerint ha valaki jobbra és felfelé néz, hazudik, tudományosan nem állja meg a helyét. Egy, a Current Directions in Psychological Science című folyóiratban megjelent kutatás szerint például a szemmozgás egyszerűen jelentheti azt is, hogy valaki gondolkodik, vagy épp feldolgozza a hallottakat.
Átlátszó beszéd
A testbeszédnél még árulkodóbb lehet maga a beszéd. Egy tanulmány során a kutatók azt állapították meg, hogy a nyíltan hazudó emberek nagyobb valószínűséggel használnak konkrét beszédmintákat. De hogy mit is jelent ez?
Például azt, hogy többet beszélnek, harmadik személyű névmásokat alkalmaznak, szeretnek számokkal dobálózni, és előszeretettel használnak trágár szavakat is.
Az igazság elhallgatásával hazudó emberek ezzel szemben nagyobb valószínűséggel használnak kevesebb szót.
Kitérés a kérdések elől
Babita Spinelli pszichoterapeuta szerint egy hazudozóval könnyen előfordulhat, hogy kitér a kérdéseink elől, vagy épp ellenkezőleg: magabiztosan próbálja elhitetni velünk a maga igazságát.
Egy másik terapeuta, Shane Birkel úgy véli, nagyon beszédes az is, ha valaki nagyon homályosan és általánosságban válaszol.
Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a feltett kérdéseink nem lennének elég egyértelműek, a dolgot sokkal inkább érdemes a füllentő szemszögéből vizsgálni: minél kevesebb részletet oszt meg velünk, annál kevésbé tudjuk ellenőrizni a tényeket.
Túl szép, hogy igaz legyen
Vannak tehát azok a hazudozók, akik homályosan fogalmaznak, és bizony vannak olyanok is, akik túlságosan szépen fogalmaznak.
Erre a korábban említett kutatásban derült fény, amelyben a kutatók megjegyezték, hogy azok az emberek, akik a szemünkbe hazudnak, valóban használhatnak túlzó, érzelmekre ható szavakat.
Az azonban nem egyértelmű, hogy ezzel a történetüket erősítik-e, vagy egyszerűen csak idegességből fogalmaznak így.
Billegő történet
A hazugság leleplezésénél talán akkor a legegyszerűbb dolgunk, ha észrevesszük a mesélő történetének visszásságait. Ezeket akkor lehet a legkönnyebben kiszúrni, ha az illető a túlságosan szépítgető utat választja, és sok fölösleges részletet ad a sztorijához.
