3 módszer, ami segít felismerni a hazugságot: ne az arcmimikáját figyeld

Kutatások szerint a tisztességtelenséget nehéz észrevenni. Nincs egy olyan univerzális módszer, ami segítene megállapítani, hogy valaki hazudik-e. Bár a tudomány szerint vannak olyan verbális és nonverbális jelek, amik hazugság esetén figyelhetők meg, teljesen megbízható jelek azonban nincsenek.

Erik Mac Giolla és Timothy J. Luke kutatási eredményei szerint azonban van rá mód, hogy javítsunk a hazugság felismerésének hatékonyságán, mégpedig a hazugság észlelésének kognitív megközelítésével. Giolla és Luke szerint a következő technikák lehetnek a segítségünkre a hazugság felismerésében:

#1 Kognitív terhelés

Kognitív terhelésről akkor beszélünk, amikor az ember szellemi erőforrásait (pl. gondolkodás, figyelem, memória) olyan tényezők zavarják, amelyek megnehezítik egy esemény felidézését. Ilyen lehet a zaj, de akár az erős érzelmek is. És hogy hogy jön mindez a hazugsághoz? Az igazság felidézésével szemben a hazugság jóval nagyobb szellemi erőforrást igényel, így ha valaki kognitív terhelésnek van kitéve, nehezebben fog tudni hazudni. Növelhetjük a kognitív terhelést, ha arra kérjük a másikat, hogy fordított sorrendben mesélje el a történteket, a beszélgetés közben valami más feladat végrehajtásával is megbízzuk, vagy arra kérjük, hogy tartson folyamatos szemkontaktust.

#2 A lehető legtöbb részlet

Általánosságban elmondhatjuk, hogy azok az emberek, akik igazat mondanak, a kérdésekre gyorsabban adnak releváns választ. Hazugság esetén azonban ki kell találni a további részleteket, eközben pedig nagyobb valószínűséggel keveredik az ember ellentmondásba a korábban mondottakkal vagy az adott esemény ellenőrizhető részleteivel. Vannak olyan technikák, amikkel arra ösztönözhetjük az illetőt, hogy áruljon el minél több részletet. Ilyen például, ha nagyon részletesen mesélünk el egy állítást, bemutatva, hogy milyen részletességgel várjuk tőle a választ, de megkérhetjük arra is, hogy minden apró részletről számoljon be, függetlenül attól, hogy az adott dolog releváns-e. Szintén segíthet felismerni a hazugságot, ha megkérjük az illetőt, hogy készítsen rajzot az adott helyszínről vagy az eseményről.

#3 Váratlan kérdések

Logikusnak tűnik, hogy ha elég idejük van, a hazug emberek jól átgondolt válaszokkal készülnek a beszélgetésre. Az előre megfontolt hazugságokat nehéz felismerni, mivel kevésbé valószínű, hogy társulnak hozzájuk a tipikus, megtévesztésre utaló jelek. Ha az illetőnek bőven van ideje felkészülni, érdemes teljesen váratlan kérdésekkel meglepni. Aki igazat mond, sokkal gyorsabban és következetesen válaszol, több és részletesebb információval szolgál, mint aki hazudik.

A kognitív megközelítés: módszerek és eredmények

Luke és Giolla metaanalízise során a kutatók 23 egymástól független mintát vizsgáltak, ezekben összesen 1781 ember vett részt. Az eredmények szerint a résztvevők a kognitív megközelítés segítségével 60 százalékos pontossággal tudták kiszűrni a hazugságokat, ami a korábbi tanulmányok  54 százalékos pontossági rátájához képest enyhe javulást jelent.

A szerzők azonban kiemelik, hogy ha olyan kísérletekre összpontosítunk, ahol a résztvevők ismerték a hazugság jeleit, az eredmények nagyon különbözőek. Míg a megtévesztés objektív jeleit nem ismerő emberek nagyjából fele-fele arányban ismerték fel a hazugságot, a hazugság jeleit ismerő résztvevők a hazugságok háromnegyedét kiszűrték. Ez arra enged következtetni, hogy a hazugság felismerésének kognitív megközelítése akár 20-25 százalékkal nagyobb pontosságot eredményez. A módszer célja ugyanis a megtévesztés bizonyos jeleinek felnagyítása, de ha nem ismerjük ezeket a jeleket, a hazugság felismerésének mértéke nem javul.

Nem könnyű megmondani, ha valaki hazudik. Sokszor keressük azokat a jeleket, amik hazugságról árulkodnak. Ilyen például a nonverbális és verbális viselkedés megváltozása, az idegeskedés és feszültség, a részletszegény kommunikáció vagy a bizonytalannak tűnő, nem egyértelmű válaszok. És ha biztosak vagyunk benne, hogy a másik hazudik nekünk, már ott is van a következő nehéz kérdés: mihez kezdünk ezzel?