Mint ismeretes, a fáradhatatlanul termelő fast fashion szélsebes előállításából megmaradó ruhákat tonnaszámra a chilei Atacama-sivatagba szállítják, majd ott felhalmozva várják a csodát. Nevezetesen azt, hogy ezek a környezetszennyező módszerekkel előállított és nem lebomló textilhalmok egyszer csak valahogy felszívódnak. Miközben ez a csoda továbbra is várat magára,
a sivatagi ruhahegylánc már a világűrből is egy kisebb város méretének megfelelő foltot rajzol ki a felvételeken,
és a kiskorúakat is éhbérért foglalkoztató iparág termelése további növekedést mutat. Mivel az egyre tragikusabbá váló helyzetet már sokan felismerték, így talán lassú lépésekkel elindulhatunk a megoldás felé. Apropó, lassú!
A slow fashion koncepciójáról és a kialakulásához vezető út buktatóiról Szilassi Márton, a Londoni College of Fashion divat-PR-szakértője kalauzolja el a Dívány.hu olvasóit.
Az egész a fast fashion elsőre remeknek tűnő modelljével kezdődött. Mi is ez pontosan?
A „fast fashion” fogalma bizonyára legtöbbünk számára nem újdonság. Ez a 90-es évek végén felbukkanó jelenség az elmúlt 30 évben szinte monopolizálta a hétköznapi ember pénztárcájára szabott ruhapiacot. Ha meg akarjuk fogalmazni, ennek az üzleti modellnek talán egy célja van, hogy az éppen aktuális, olcsóbb trendeket meglovagolva tömegtermékeket hozzon létre, melyek előállítása költséghatékony, gyors és könnyen eladható, amíg az érdeklődés fennáll.
Ez persze a legtöbb esetben azt is eredményezi, hogy a termék minősége közel sem lesz megfelelő a hosszú távú használatra, de a minőség hiányát kárpótolja az árucikk eladási ára. Ez önmagában leegyszerűsítve talán elég bugyuta modellnek tűnhet, amin első ránézésre egy furfangosabb vásárló könnyen át is látna.
Hogy lehet, hogy közel 30 évbe telt, mire felfedeztük a fast fashion hátrányait?
A válasz erre a kérdésre nem más, mint a „trendek”. Az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult a trendek váltakozása a kifutókon is. Gyakran előfordult, hogy az egyik évben felbukkanó formák, színek, anyagok akár már egy szezonnal később divatjamúltnak számítottak.
Épp ezért az ezt szorosan nyomon követő fast fashion márkák könnyedén meg tudtak bújni a trendek váltakozásának árnyékában. Elvégre miért is lenne fontos a minőség, ha egy-két szezon után úgysem hordjuk többé a megvásárolt terméket?
Azonban a gyenge minőségen kívül a fast fashion mostanra nagyobb problémákat is eredményezett. Mára világossá vált, hogy az így kialakult megveszem, hordom, eldobom modell eddig nem látott mennyiségű, nem lebomló, környezetre káros szemetet termel. Arról nem is beszélve, hogy az élen járó márkák mind egyre gyakrabban kerülnek gyermek- és rabszolga-munkatartás vádjával a célkeresztbe, a magas profitelvárásaiknak köszönhetően.
Milyen választ tud minderre adni a slow fashion?
A slow fashion mozgalom lényegében nem más, mint egy reakció a fast fashion jelenségre. Ha úgy vesszük, a mérleg másik nyelve. Egy mozgalom, mely próbálja visszaszorítani, korlátok közé helyezni fast fashion fogyasztásunkat. Ennek számos módja lehet, de minden a vásárlón/fogyasztón múlik. Sokszor elég feltenni a kérdést, hogy „tulajdonképpen szükségem van még egy huszadik fekete felsőre?” Ha ennél messzebbre barangolnánk a slow fashion világában, érdemes felkeresni vintage boltokat vagy kisebb tervezők butikjait. Sok esetben elég azzal a szemlélettel elmenni vásárolni, hogy inkább vegyünk egy jobb minőségű ruhadarabot, amit ki is tudunk használni, mint hat olyat, amit ki tudja, mikor veszünk majd fel.
Ahhoz, hogy az így megvásárolt ruhadarabok biztosan tartós darabjai legyenek a gardróbunknak, nem árt egy kis jártasság vagy utánajárás a divat világában. Ahelyett, hogy aktuális trendeket követünk, érdemes időtálló fazonokat választani, amik már jó pár éve, akár évtizede visszatérő elemei a hétköznapi öltözködésünknek.
Sokan kapszulagardróbot állítanak össze maguknak, mely tartalmazza a számukra legfontosabb alapdarabokat, és könnyedén kombinálható elemekből áll. Illetve az sem ritkaság manapság, hogy valaki erre szakosodott szakemberhez vagy színtanácsadóhoz forduljon annak érdekében, hogy a számára legmegfelelőbb és legjobban kihasználható, tartós és gondosan összeválogatott darabokból álló gardróbját hozza létre.
Ha kíváncsi vagy a kapszulagardrób jelentésére és könnyű megvalósíthatóságának lehetőségére, egy korábbi cikkünkben tájékozódhatsz róla.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
